Fogorvosi szemle, 2019 (112. évfolyam, 1-4. szám)
2019-12-01 / 4. szám
FOGORVOSI SZEMLE 112. évf. 4. sz. 2019.n 113 Az 4. ábrán bemutatott diffrakciós spektrumból látható, hogy a hárompontos hajlítószilárdsági teszten átesett minták húzott és nyomott oldalain nem volt mérhető változás a kristályszerkezetben (a jobb áttekinthetőség érdekében az ábrán példaként csak a Shen zhen Upcera Co., Ltd. mintán mért eredményt ábrázoltuk). A törött felületen viszont a tetragonális fázis mellett a monoklin fázis mennyiségének jelentős növekedése volt kimutatható, azaz a külső feszültséghatás az eredetileg tetragonális t-ZrO 2 kristályban egy spontán fázisátalakulást idézett elő. Ennek megfelelően a továbbiakban csak a törési felületek vizsgálatainak eredményei kerülnek bemutatásra. (4. ábra) A monoklin fázis relatív arányát (Xm ) a hajlítószilárd sági teszten átesett mintákban az 5. ábra mutatja. Az eredményekből látható, hogy a monoklin fázis kisebb vagy nagyobb mértékben már a törési teszt előtt is kimutatható volt az egyes gyártók mintáiban. A hajlítószilárdsági teszt után a törési felületen a fázis mennyiségének növekedését figyeltük meg, ami legnagyobb mértékben a ZircoStar HD (Kerox, Magyarország) mintatípusnál jelentkezett. (5. és 6. ábra) A vizsgált minták törési felületeinek morfológiáját a 7. ábrán látható mikroszkópos felvételeken figyelhetjük meg. A felvételek alapján a minták szerkezetileg hasonlók, sűrűségükben látszik némi különbség. Különösen a DD Bio Z típusú mintáról készült felvételen látható, hogy a törési felület kevésbé mutat határozott szemcseszerkezetet, egy üvegszerű, tömör, kevesebb üreget tartalmazó szerkezetet láthatunk. Talán ezzel a tömörebb szerkezettel magyarázható, hogy e mintatípusnál mértük a legkisebb törési szívósság (KIC ) értéket – a tömörebb szerkezet jelen esetben kedvezőbb környezet lehet a mikro-repedések terjedésének (egy lazább szemcseszerkezetben a repedés terjedését megakaszthatják a szemcsék közötti mikro-üregek), ami végső soron a mintadarab töréséhez vezet. (7. ábra) Megbeszélés A rögzített fogpótlások készítésénél manapság az egyik leggyakrabban alkalmazott anyag a kerámia, ezek közül az Y-TZP, melynek elterjedését a CAD-CAM technológia fejlődése és a fémektől kedvezőbb esztétikai hatások is segítették. A Y-TZP gyártásnál az alapanyagtól leglényegesebb elvárás a homogenitás, a tisztaság és a kristályok optimális méreteloszlása, szerkezete. Az ittriumnak a kristályszerkezeten belüli homogén eloszlása esetén jelentkezhetnek ezen kerámia különleges mechanikai tulajdonságai. A jelenlévő szennyezés ront a mechanikai és az optikai tulajdonságokon is. A Y-TZP kerámiák gyártásánál az alapanyagok minőségén túl fontosak a technológiai folyamatok, lépések, melyek hatással lehetnek mind a fizikai, mind az esztétikai eredményekre. Fontosak a tömörítés, sajtolás, hőkezelés munkafázisai, de csak a használati utasítás pontos betartásával lehet a fogtechnikai laboratóriumban az előszinterezett tömbből a legjobb minőségű pótlást készíteni. Munkánkban néhány Magyarországon forgalmazott nagyobb opacitású Y-TZP kerámia fontosabb tulajdon- 4. ábra 5. ábra 6. ábra 4. ábra: Y-ZrO kerámia monoklin – tetraklin fázis görbéje a hajlítószilárdsági próbatest húzott, illetve nyomott felületeiről
