Fogorvosi szemle, 2019 (112. évfolyam, 1-4. szám)
2019-09-01 / 3. szám
FOGORVOSI SZEMLE 112. évf. 3. sz. 2019.n 96 hesség ideje alatt. Terápiás dózisban nem mutatnak teratogén hatást [22], ennek megfelelően ez a gyógyszertípus is B (ADEC B1) kategóriába tartozik [3]. Farmakokinetikájuk hasonló a penicillinekéhez. Átjutnak a placentán és megjelennek az amnion folyadékban. Bár az igazolt penicillin allergia esetén fellépő keresztrezisztencia esélye egy amerikai kutatás szerint mindössze 2,55%, penicillin túlérzékenység esetén a cephalosporinok használata kerülendő. Terhesség esetén a megnövekedett renalis clearence miatt dózisát, vagy alkalmazásának gyakoriságát ajánlott növelni [4]. A B (ADEC A) kategóriába sorolt clindamycin [3] a fogorvosi gyakorlatban a második leggyakrabban alkalmazott antibiotikum a penicillin után. Kiváló szöveti eloszlása miatt odontogén tályogok kezelése során jó eredménnyel alkalmazható [23]. A legtöbb kutatás nem igazolt teratogén hatást a clindamycin esetében [3], azonban egy 2017-es kutatás szerint a terhesség időszaka alatt történő alkalmazása a musculoskeletális rendellenességek kialakulásának esélyét 37%-kal, a pitvari/kamrai septumdefectusok esélyét 81%-kal emeli meg [22]. Az anyára gyakorolt kedvezőtlen hatásai miatt (hasmenés, pseudomembranosus colitis) a kezelésbe történő bevonása csak akkor javasolt, ha a penicillinnel, cephalosporinnal vagy makroliddal történő terápia sikertelen, vagy ezen antibiotikumok használata fennálló allergia miatt kontraindikált [23]. A B (ADEC B2) kategóriába sorolt metronidazol al kalmazása anaerob mikroorganizmusok által kiváltott kórképek (pericoronitis, ANUG) esetén indikált. Orális alkalmazása során a metronidazol koncentrációja a magzati vérben magasabb, mint az anyáéban [23]. A legtöbb kutatás nem igazolt összefüggést a fejlődési rendellenességek és a terhességben alkalmazott metronidazol terápia között [17], azonban egyes vizsgálatok arra mutattak rá, hogy szignifikáns mértékben megnöveli a spontán abortus veszélyét [21]. Ezenfelül több kutatás is rámutatott, hogy a metronidazol megnövelheti az ajakhasadékok kialakulásának valószínűségét [17]. A még nem teljeskörűen felderített magzati hatásai és az állatkísérletekben tapasztalt mutagén hatásai miatt [23] a metronidazol antibiotikus terápiába való bevonása az első trimesterben kontraindikált, illetve utána is csak szakmailag kifejezetten indokolt esetben jöhet szóba az alkalmazása [3]. A makrolidokkal történő antibiotikus terápia a terhes - ség időszaka alatt legtöbbször penicillinallergia fennállása esetén merül fel. Esetleges teratogén hatásukról ellentétes információkat olvashatunk a szakirodalmakban, azonban az általános álláspont szerint a makro lidok biztonsággal alkalmazhatók terhességben [10]. Egy svéd kutatás szerint az intrauterin makrolid expozíció összefüggésbe hozható bizonyos cardiovascularis fejlődési rendellenességek megjelenésével [1], azonban ezt egy későbbi vizsgálat sem tudta alátámasztani [10]. Egy 2017-es kanadai kutatás szerint a makrolidok al kal - mazása 46%-kal növeli az emésztőrendszeri rendellenességek kialakulásának esélyét [22]. A B ka te góriába sorolt erythromycin alapvegyülete biztonsággal alkalmazható orális infekciók kezelésére [35], azonban az erythromycin-esztolát formája anyai he pa totoxicitása miatt kontraindikált [23]. Az egyéb mak ro lidszármazékok közül az azithromycin – bár kevés adat áll rendelkezésre biztonságosságáról – nem mutat teratogén hatást terhességben, így a B kategóriába sorolták [3]. Az FDA C (ADEC B3) kategóriába tartozó cla ri thro my cin állatkíséretekben teratogénnek bizonyult, ezért alkalmazását érdemes mellőzni [23]. Bár általánosságban elmondható, hogy a makrolidok alkalmazása biztonságos, a motilin receptorokat közvetlenül indukálva gas trointestinális diszkomfort érzést okozhatnak [20], ami tovább fokozhatja a várandósság során előforduló emésztőrendszeri panaszokat. Terhességben az aminoglikozidok alkalmazása során csökkent felezési idő figyelhető meg [3]. Nephrotoxi kus hatásuk révén a placentán átjutva a magzat fejlődő veséjében károsodást okozhatnak. A VIII-as agy - ideg károsítása révén a streptomycin a születendő gyermek bilateralis irreversibilis halláskárosodását okozhatja. Ez a hatás a többi aminoglikozid esetében nem bizonyított, azonban nem is zárható ki, így az ebbe a csoportba tartozó összes antibiotikum alkalmazása kontraindikált a terhesség első 4 hónapjában [23]. Az egyik leggyakrabban alkalmazott aminoglokozid a gentamicin, kedvezőbb mellékhatásprofillal rendelkezik és indikált esetben terhesség során is alkalmazható, megfelelő monitorozás mellett [35]. A fluorokinolonok alkalmazása az állatkísérletek ben tapasztalt teratogén hatásai miatt nem célszerű. Az újabb kutatások, nem mutattak kapcsolatot az antibiotikum alkalmazása és a magzati fejlődési rendellenességek kialakulása között [28]. További vizsgálatok hiányában kontraindikált a terhesség során [35]. A tetracylinek bizonyítottan teratogén hatásúak, így a D kategóriába (ADEC D) tartoznak [3]. A placentán átjutva, kalciumhoz kötődve akkumulálódnak a magzat fejlődő hosszú csöves csontjaiban és fogaiban, aminek orális megnyilvánulása a barnásan elszíneződött fogak. A magzati hatásokon túl a tetracyclin az anyában hepatotoxikusnak bizonyult [23]. A csontok és fogak fejlődésének kezdetétől, azaz a terhesség 5. hetétől alkalmazása szigorúan kontraindikált [3]. Fájdalomcsillapítók Általánosságban elmondható, hogy a várandósság ideje alatt fokozott elővigyázatossággal alkalmazható bármilyen nem szteroid típusú gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító készítmény, különös tekintettel a harmadik trimesterre. Gyakori mellékhatásaik között szerepel a terhesség időtartamának megnyújtása, a ductus arteriosus elzáródásának előidézése, a szülés közbeni fokozott vérzés és az újszülöttek beszűkült vesefunkciója [25]. A Paracetamol (acetaminophen) az FDA kategorizáció alapján nem besorolt (ADEC A). Új kutatások
