Fogorvosi szemle, 2018 (111. évfolyam, 1-4. szám)
2018-09-01 / 3. szám
80 FOGORVOSI SZEMLE ■ 111. évf. 3. sz. 2018. vezés eredményeként csökken a műtéti komplikációk, szövődmények száma [4], de számos publikáció rácáfol erre és nem lát szignifikáns különbséget a panorámaröntgennel, vagy a CBCT-vel történő műtéti tervezés eredménye és a szövődmények előfordulása között. A CT-felvétel nagyon fontos információt nyújt a műtét tervezéséhez, megerősít minket a panorámaröntgenfelvételen is látható ideg-bölcsességfoggyökér viszonyáról, távolságáról. A CBCT-felvételeken bemutathatjuk a páciens számára az állcsonton látható pontos anatómiai viszonyokat, melyek segítségével könynyebben megítélhetjük a műtét esetleges rizikóit, így fontos szerepe van a betegfelvilágosításban és a minőségbiztosításban. A szövődmények kialakulásának valószínűségét a CBCT-felvétel nem csökkenti, mivel a műtétet ugyanolyan gondossággal kell elvégezni, mintha csak panorámafelvételünk lenne [1], Az alsó bölcsességfogak koronektómiája több mint negyed évszázada alkalmazott módszer, melynek a célja az előbb említett szövődmények előfordulásának minimalizálása. Először Knutsson és mtsai írták le mint alsó impaktált bölcsességfog sebészi eltávolításának alternatíváját [8]. A módszer lényege, hogy a bölcsességfog koronáját a zománc-cement határon fissura fúróval átvágjuk és anélkül, hogy a gyökérrészt kimozdítanánk az alveolusból, a fog koronái részét emelővel „leroppantjuk”, majd eltávolítjuk. A szabadon maradt pulpát nem kezeljük, csak az éles buccalis csontperemet és a zománcrészleteket simítjuk le, majd a szokásos módon zárjuk a sebet. A korona eltávolításával megszüntetjük annak előtörését gátló akadályt, lehetővé téve annak cranialis irányba történő elmozdulását, eruptióját. A műtéti technikát úgy is alkalmazhatjuk, hogy nem a teljes koronát, hanem csak az impakciót okozó részt távolítjuk el. Ezt a műveletek részleges koronektómiájának nevezzük [9], Ezeket a beavatkozásokat csak jó általános állapotban lévő és jól kooperáló betegeknél szabad elvégezni. A koronektómiát ellenjavallhatja a beteg rossz általános állapota, pulpa-1. kép: Műtét előtti panorámafelvétel necrosis, caries profunda és a bölcsességfog horizontális pozíciója. A műtét után fontos a páciens szoros radiológiai kontrollja. Háromhavonta érdemes ellenőrizni a megmaradt gyökérrész migrációjának mértékét a canalishoz viszonyítva. Irodalmi adatok alapján az első három posztoperatív hónap alatt a legnagyobb mértékű a gyökér távolodása a canalis mandibulaetól. Egyes közlemények szerint ebben az időszakban átlagosan 1,9 mm is lehet a gyökér emelkedése. Egy év elteltével akár 2,97 mm is lehet ez a távolság az eredeti állapothoz képest. A második évben már nem észlelhető további jelentős változás, migráció [10]. A koronektómiának, mint minden műtéti beavatkozásnak, lehetnek szövődményei, komplikációi. A leggyakoribb szövődmény az alveolitis (5%), ami nem gyakoribb, mint a bölcsességfog műtéti eltávolítását követően [2]. Ennek kezelése hasonló, mint egy fogeltávolítás után kialakult alveolitis esetében. A tapasztalatok és az irodalmi leírások alapján szintén gyakori szövődmény, ha a koronektómia során zománcrészleteket hagyunk hátra a koronából és felette próbáljuk meg per primam zárni a sebet. Ennek elkerülése érdekében fontos minden esetben postoperavít röntgenfelvétet készíteni. Problémát jelenthet a műtét közbeni gyökér mobilizációja. Ilyenkor, mivel a periodontális rostok megsérülnek, a parodontális rés kiszélesedhet és gyulladás alakulhat ki. Ennek elkerülése érdekében ilyenkor a fogat érdemes eltávolítani. Viszonylag ritka szövődmény, amikor panaszok miatt egy második beavatkozásra - a gyökér teljes eltávolítására - van szükség. Sebgyógyulási zavarok, állandó fájdalom, pulpanekrózis esetén lehet erre szükség az esetek kevesebb mint 5%-ában [2]. Első eset 28 éves nő páciens jelentkezett klinikánkon, bal alsó bölcsességfog eltávolítása céljából. Elmondása szerint az állkapocsszöglet területén időszakonként fellépő feszítő, nyomó fájdalmat érzett. Klinikai vizsgálata során részlegesen előtört bölcsességfogat találtunk, melyet enyhén gyulladt nyálkahártya vett körül. Az elvégzett panorámaröntgen egy mesioangularis pozícióban lévő bölcsességfogat ábrázolt. A fog alatt a canalis mandibulae folytonossága nem volt látható, a gyökerek „kapocsszerűen” összetértek, a mesialis gyökér erősen görbült (1. kép). A műtéti felvilágosítást követően a páciens - foglalkozását tekintve: színész - nagyon aggódott az idegsérülés következtében esetlegesen kialakuló paraesthesia, anaesthesia miatt. Mivel a koronektómiának nem volt ellenjavallata, ezt a műtéti megoldást választottuk. Helyi érzéstelenítésben, L-alakú metszésből a fog koronái részét a zománc-cement határnál átvágtuk, a koronáját eltávolítottuk, majd a sebet per primam zártuk (2., 3. kép).
