Fogorvosi szemle, 2018 (111. évfolyam, 1-4. szám)

2018-09-01 / 3. szám

77

FOGORVOSI SZEMLE ■ 111. évf. 3. sz. 2018.

A centrális haemangioma, nagyon ritka manifesztációjú, nőket gyakrabban érintő elváltozás (nő:ffi arány 2:1). A tumor előfordulása a csontot érintő tumorok között 0,5- 1% [18, 20], Az osteomyelitis radiológiailag rosszul körülhatárolt csontelváltozás. Sequestratio, sclerotisatio és periostealis reakció figyelhető meg. Sclerotisalo osteomyeltis elsősorban gyerekeket és fiatal felnőtteket érint, főleg a mandibulát involválja. Hátterében odontogén eredet áll. Eosinophil granuloma esetén Langerhans hystiocytosis áll a betegség hátterében. Az elváltozás benignus besorolást kapott. Az elváltozások száma és elhelyezkedése alapján három típus ismert. Unifocalis, multifocalis egyszervi és multifocalis többszervi érintettséggel. Lítikus csontlaesiók, diabetes insipidus és exophtalmus esetén a Hand-Schüller-Christian szindrómáról, míg a multilocularis többszervi érintettség esetén az Abt-Letterer-Siwe szindrómáról beszélhetünk. Csontérintettség szempontjából bármely csont involválódhat, de leggyakrabban a koponya, az állcsontok, a bordák és a hosszú csöves csontok érintettek. Az esetek 10%-ban érintett a mandibula. Radiológiailag jól körülírt laesiókról beszélhetünk, reaktív sclerosisszal vagy anélkül. CBCT felvételen reaktív periostealis jelek láthatók. Változatos radiológiai képe miatt gondolni kell Ewing sarcoma, osteosarcoma és tumor metastasis megjelenésére is [18, 19, 20, 21, 13]. Az óriás sejtes granuloma egy benignus, de lokálisan agresszív proliferáló fibrotikus elváltozás. Tipikusan multilocularis, jól körülírt elváltozások formájában jelenik meg radiológiailag, a mandibula posterior régiójában gyakrabban fordul elő. A Paget-kór ismeretlen etiológiájú betegség. Radiológiailag osteolítikus területek váltakoznak sűrűbb csontszerkezetű területekkel. A maxillát gyakrabban érinti, mint a mandibulát [19], Szóba jöhet még a Cherubismus, amely egy ritka megjelenésű betegség és a maxilla valamint a mandibula deformitásával jár, jellegzetes arcformát eredményezve. FD esetén a megjelenési helye szerint monostoticus és polyostoticus formákról beszélhetünk. Radiológiai képe a két elváltozásnak megegyezik, a fogak ritkán resorbeálódnak, habos vagy tejüvegszerű csontképet látni. Lehet kisméretű éles, és lehet multilocularis is az elváltozás [13, 23, 24], Tekintve a fent említett egyes kórképek radiológiai jeleit biztos diagnózist csak hisztológiai mintavétel és diagnózis után lehet megállapítani. A radiológiai kép alapján az FD a legvalószínűbb diagnózis és ez felel meg a radiológiai diagnózisnak is. Az elváltozások méretbeli vagy számbeli növekedése esetén azonban a hisztológiai mintavétel elengedhetetlen a végső diagnózis és a kezelési terv felállításához.

Elmondhatjuk, hogy nem elégséges a betegvizsgálatnál csupán a szájüreg vizsgálata. Számos betegségnek extraoralis és többszervi tünetei is vannak, amelyeket a pontos, részletes anamnézisfelvétel során tárhatunk fel. Panorámafelvételek készítése esetén, megfelelő radiológiai jeleknél szükséges kiegészítő vizsgálatokat kérni, úgymint nagy felbontású CBCT, MRI, UH vizsgálatokat is. Semmiképp nem feledkezhetünk meg arról a tényről, hogy nem a szájüreget gyógyítjuk, hanem az egész beteget.

A szerzőknek nincsenek érdekeltségeik.

Irodalom

1. Langlais RP, Langland OE, Nortjé CJ: Diagnostic imaging of the jaws. Williams & Wilkins, Malvern 1995; 578-588.

2. DiCaprio MR, Enneking WF: Fibrous dysplasia. Pathophysiology, evaluation, and treatment. J Bone Joint Surg Am. 2005; 87: 1848- 1864.

3. Adetayo OA, Salcedo SE, Borad V, Richards SS, Workman, AD, Ray, AO: Fibrous dysplasia: an overview of disease process, indications for surgical management, and a case report. Eplasty. 2015. 15: p.e6.

4. Penn DL, Tartarini RJ, Glass CH, De Girolami U, Zamani AA, Dunn IF: Natural history of cranial fibrous dysplasia revealed during longterm follow-up: Case report and literature review. Surg Neurol Int. 2017; 8: 209.

5. Lichtenstein L, Jaffe HL: Fibrous dysplasia of bone. A condition affecting one, several or many bones, the graver cases of which may present abnormal pigmentation of skin, premature sexual development, hyperthyroidism or still other extraskeletal abnormalities. Arch Pathol. 1942; 33: 777-816.

6. Lichtenstein L: Polyostotic fibrous dysplasia. Arch Surg. 1938; 36: 874-898.

7. Weinstein LS, Chen M, Liu J: Gs(alpha) mutations and imprinting defects in human disease. Ann N Y Acad Sei. 2002; 968:173-197.

8. Bianco P, Robey PG: Diseases of bone and the stromal cell lineage. J Bone Miner Res. 1999; 14 (3): 336-341.

9. Speight P, Carlos R: Maxillofacial fibro-osseous lesions. Diagn Histopathol. 2006; 12 (1): 1-10.

10. Deák M, Lombay B: Fibrosus dysplasia. MRO. 2013; 4 (11) doi: 10.5374/mro.2013.11.04

11. Hudson TM, Stiles RG, Monson DK: Fibrous lesions of bone. Radiol Clin North Am. 1993; 31 (2): 279-297.

12. Dobre MC, Fischbein N: ‘Do not touch’ lesions of the skull base. J Med Imaging Radiat Oncol. 2014; 58 (4): 458-463.

13. Gupta D, Garg P, Mittal A: Computed Tomography in Craniofacial Fibrous Dysplasia: A Case Series with Review of Literature and Classification Update. Open DentJ. 2017; 11 (Supp-I, M7): 384-403.

14. MacDonald-Jankowski DS: Fibro-osseous lesions of the face and jaws. Clin Radiol. 2004; 59: 11-25.

15. Macdonald-Jankowski DS, Li TK: Fibrous dysplasia in a Hong Kong community: the clinical and radiological features and outcomes of treatment. Dentomaxillofac Radiol. 2009; 38 (2): 63-72.

16. Brown EW, Megerian CA, McKenna MJ, Weber: Fibrous dysplasia of the temporal bone. AJR Am J Roentgenol. 1995; 164: 679-682.

17. Eversole LR: Craniofacial fibrous dysplasia and ossifying fibroma. Oral Maxillofac Clin Nor Am. 1997; 9: 625-642.

18. Miloro M, Ghali GE, Larsen P, Waite P: Peterson’s Principles of Oral and Maxillofacial Surgery. (3rd ed.) PMPH, Shelton 2004; 598-613.

19. Szabó Gy: Szájsebészet, maxillofacialis sebészet. (3rd ed.) Semmelweis Kiadó, Budapest 2004; 289-295.

20. Martonffy K: Fogászati radiológia. (2nd ed.) Semmelweis Kiadó, Budapest 2010; 205-223.

21. Silva BSF, Bueno MR, Yamamoto-Silva FP, Gomez RS, Peters OA, Estrela C: Differential diagnosis and clinical management of periapical radiopaque/hyperdense jaw lesions. Braz Oral Res. 2017; 31: e52.

22. Flores IL, Hamilton ME, Zanchin-Baldissera E, Uchoa-Vasconcelos AC, Chaves-Tarquinio SB, Neutzling-Gomes AP: Simple and aneurysmal bone cyst: Aspects of jaw pseudocysts based on an experience of Brazilian pathology service during 53 years. Med OraI Patol Oral Cir Bucal. 2017; 22 (1): e64-e69.