Fogorvosi szemle, 2018 (111. évfolyam, 1-4. szám)
2018-03-01 / 1. szám
30 FOGORVOSI SZEMLE ■ 111. évf. 1. sz. 2018. Fordította és összeállította: Dr. Gera István Semmelweis Egyetem, Parodontológiai Klinika Bevezetés Egy nő életében a legjelentősebb élettani és hormonális változások terhesség alatt fordulnak elő. A szájüreg az egyik legfontosabb terület, ahol ezek a változások manifesztálódnak. A megemelkedett hormonszint (ösztrogén, progeszteron) jelentősen fokozza az erek permeabilitását, ami dentális plakk jelenlétében elősegíti a gyulladásos reakciót a gingivában. A dentális biofilm jelenlétében ezek a fiziológiás változások hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyulladás súlyosbodjon, és azoknál a személyeknél, akiknek már korábban parodontitise is volt, a klinikai paramétereik is rosszabbodnak. A specifikusabb lokalizált terhességi granuloma és a generalizált terhességi gingivitis, szorosan összefügg a terhességgel, bár általában szülés után az állapot spontán javul. A terhesség sokszor komplikációkkal járhat, amely lehet: alacsony születési testsúly (< 2,5 kg), nagyon alacsony születési testsúly (< 1,5 kg) vagy súlyos koraszülés (32. hét előtt), visszamaradott magzati fejlődés (a gesztációs időhöz viszonyítva), pre-eclampsia (amely leggyakrabban terhességi hipertóniában és a 20. gesztációs héten fellépő proteinuriában manifesztálódik), elvetélés vagy halvaszületés. Ezek a komplikációk szimultán is előfordulhattak. Nagy a valószínűsége annak, hogy parodontitis komoly rizikótényezője lehet az alacsony testsúlyú koraszülésnek és főleg a pre-eclampsiás állapotnak. A kutatási eredmények azonban néha egymásnak ellentmondók, és még nem lehet megalapozott álláspontot kialakítani. A legvalószínűbb patomechanizmus, amely magyarázza a parodontális fertőzés és terhességi komplikációk kapcsolatát az, hogy a szájüreg komenzális és patogén mikroorganizmusai hematogén úton szóródnak, és megtelepednek a foeto-placentális szövetekben. Ezáltal a parodontális baktériumok és azok toxikus termékei a foeto-placentális szövetekben lokális immunválaszt és gyulladást váltanak ki, amely végül hozzájárul a terhességi komplikációkhoz. A speciális szájhigiéniás gyakorlatról és az ehhez társuló professzionális szájhigiéniás kezelésről kimutatott, hogy terhességben is biztonságos és hatásos a parodontális a gyulladásos reakciók csökkentésében, és hozzájárul terhesség alatt az egészséges parodontális állapot fenntartásában. A randomizált klinikai vizsgálatok, amelyek értékelték, hogy a gesztációs időben végzett parodontális kezelésnek van-e hatása a teresség kimenetelére, sokszor egymásnak ellentmondó konklúzióra jutottak. A legnagyobb és legjobb vizsgálatok általában azt mutatták, hogy a második trimeszterben alkalmazott nem sebészi tasakkezelés nagy valószínűséggel nincs hatással az alacsony testsúlyú koraszülések incidenciájára. Terhes anyáknál, akikben a koraszülés rizikója igen magas, kimutatott, hogy a parodontális kezelésnek jótékony hatása van a terhesség kimenetelére, és csökken az alacsony testsúlyú koraszülések aránya. Ezek a vizsgálatok igazolták, hogy a nem sebészi tasakkezelések terhesség alatt mind az anyára, mind a magzatra nézve biztonságosak. A kezelés a legtöbb parodontitisben szenvedő terhes anya parodontális státusát javítja, annak ellenére, hogy nem elég hatásos a gingivitis eliminálásában. Bár mai tudásunk alapján még nem teljesen világos a terhes anyák parodontális gyulladásának hatásmechanizmusa a foeto-placentális szövetekre, az kijelenthető, hogy nagy valószínűséggel a parodontális kezelés lényegesen hatásosabb a terhességi komplikációk rizikójának csökkentésében, ha azt a fogantatás előtt kezdjük el. Az egészséges száj és a terhesség közötti kapcsolat szamara On/Ö
