Fogorvosi szemle, 2018 (111. évfolyam, 1-4. szám)
2018-12-01 / 4. szám
124 FOGORVOSI SZEMLE ■ 111. évf. 4. sz. 2018. zéséhez szükséges feltételeket [7, 8]. Ezen feltételek biztosításával azonban gyakran a fog restaurátummal való ellátásának és hosszútávú megtarthatóságának esélye csökken. A hagyományos bemeneti kavitás kialakításánál javasolt EVH forma kialakítása a pericervikális dentin gyengüléséhez vezet. A pericervikális dentin az alveoláris csontszéltől apikálisan és koronálisan számított 4-4 mm foganyagot jelenti [8]. A fognyaknál található dentin vastagsága kulcsfontosságú a fog helyreállíthatósága és a fog szerkezeti integritása szempontjából. A fog nyaki régiója kapja a legtöbb terhelést funkció közben [2], ezért itt fordul elő a legtöbb fraktúra [17], ami gyakran - Touré és mtsai. (2011 ) szerint az esetek 15,1%-ban [33], - szerepel a gyökérkezelt fogak eltávolításának indokaként [12, 35], A fogak törési ellenállása közvetlen összefüggést mutat a megmaradt ép foganyag mennyiségével [6, 13, 17, 32], Kisőrlőket vizsgálva megállapították, hogy a bemeneti kavitás önmagában csak kis hatással (5%) van a fog szilárdságára. Azonban, ha ez az approximális zárólécek preparációjával is jár (MOD kavitás), akkor már 63%-os csökkenést figyelhetünk meg [13, 17]. A dentin - összetételének köszönhetően - rugalmas szövet, törékenysége kisebb, mint a zománcé, akár még alámenősen is megfelelő ellenállással rendelkezik. Clark és Khademi (2010) megfigyelése szerint ezek az alámenős területek nagy értéket képviselhetnek a fog számára. A szerzők szerint a pulpaszarvak felett megmaradó 0,5-3 mm széles dentinperem hasonlóan egy abroncshoz, belső merevítésként szolgálhat a fog számára [8]. A dentinperem alól a pulpaszarvak ultrahangos eszközökkel és átöblítőszerekkel mikroszkópos kontroll alatt teljes mértékben eltávolíthatók, a terület áttisztítható [23]. Gyökértömött fogaknál a koronái zárás döntő fontosságú, befolyásolja a gyökérkezelés hosszútávú sikerességét. Megfelelő abroncshatás biztosítása a nyaki régióban elengedhetetlen egy jól záró korona készítéséhez. Csapos műcsonk készítéséhez minimum 2 mm magas és minimum 1 mm széles ép foganyag szükséges [8, 17], Csappal ellátott fog esetében alacsony kockázattal akkor számolhatunk, ha csak az egyik approximális fal hiányzik. Ha hiányzik a bukkális/orális fal vagy csak a bukkális és orális fal található meg, akkor közepes kockázattal kell számolnunk a hosszútávú sikeresség szempontjából [17], Ezek alapján elmondható, hogy a legjobb megközelítés a gyökérkezelt fogak helyreállíthatósága érdekében az, hogy minimalizáljuk az ép foganyag eltávolítását, különösen a nyaki régióban az abroncshatás megvalósulása érdekében [10, 32]. Minimál invazív bemeneti kavitás kialakítása a gyakorlatban Minden jól kialakított bemeneti kavitás egyensúlyt képez a konzervatív és kényelmi forma között és a lehető legkevesebb ép foganyag feláldozásával biztosítja az ideális hozzáférhetőséget a gyökércsatornákhoz [4], Minimál invazív bemeneti kavitás kialakításához szükséges a fog anatómiájának részletes tanulmányozása. A kavitás tervezéséhez első lépésként a kiindulási röntgenfelvétel / felvételek vagy a még pontosabb háromdimenziós képet adó Cone Beam CT (CBCT)-felvétel gondos elemzésére van szükség. Meg kell figyelni a pericervikális régió anatómiáját, a gyökércsatornák lefutását, a pulpakamra magasságát és alapjának szélességét mesio-distalis, és mélységét vestibulo-oralis irányban. Figyelembe kell venni a szuvasodás, illetve a cserére szoruló restaurátum helyzetét [4, 23]. Mivel a legnagyobb görbülethez biztosított EVH a pericervikális és furkációs dentin károsodásával járhat, az orifíciumokhoz érdemes egyenes vonalú hozzáférhetőséget tervezni (orifice-oriented access) [11, 23]. Ezzel csatornánként 0,97 ± 0,32 mm vastag pericervikális dentin eltávolítása előzhető meg egy mikro CT- analízissel készült vizsgálat szerint [11], A módszert leíró szerzők nem értenek egyet azzal, hogy minden csatornabemenetnek egyszerre kell láthatónak lennie a tükörben, mivel ez túlzottan sok dentin eltávolítását teszi szükségessé [1, 23]. A minimál invazív bemeneti kavitás kisebb méretéből adódóan korlátozza a látási viszonyokat. Az emberi szem felbontóképessége kb. 0,2 mm, ami operációs mikroszkóp (OM) használatával 0,6 pm-re növelhető. így kijelenthető, hogy ez a kavitásforma csak nagyítás és megfelelő megvilágítás használata mellett alakítható ki megbízhatóan [3, 5, 6, 18, 20, 22, 23, 27, 30, 36], A kezelést befolyásolja a fog pozíciója a fogívben, dőlése, a szájnyitási korlátozottság, a kalcifikáció mértéke, valamint a kezelőorvos képzettsége, gyakorlottsága és technikai felkészültsége. A trepanációs kavitás kialakításának első fázisa a pulpakamra tisztítása, amely során szükséges az orifíciumokhoz az EVH-X akadályozó dentin és zománc eltávolítása. Gyémántbevonatú vagy bevonattal nem rendelkező ultrahangos fejek használatával vízhűtés nélkül is finoman preparálható a pulpakamra alja és falai, így a látási viszonyok is jobbak [6] (1. kép). A második fázisban a csatornabemenetek megkereséséhez az egészséges foganyag megőrzése érdekében mikro-műszereket (pl. micro-openert vagy pilot-reszelőt) és speciális endodonciai fúrókat is alkalmazhatunk [6]. Ezek a hosszú szárú és nyakú, kis fejű acélgömbfúrók, elsősorban mikroszkópos munkához (2. kép). Minimál invazív bemeneti kavitás esetén a gyökércsatornák megmunkálásához rugalmas ötvözetből készült tágítókat kell választani. NiTi file-ok használatával a gyökércsatornák eredeti lefutása megőrizhető a preparáció során [6, 18, 30]. A minimál invazív bemeneti kavitások morfológiája A minimál invazív bemenetképzés nem feltétlenül jelent extrém kisméretű bemeneti kavitásokat [8, 23]. Ha a pulpakamra alapja széles és a gyökércsatornák lefu
