Fogorvosi szemle, 2017 (110. évfolyam, 1-4. szám)
2017-09-01 / 3. szám
76 FOGORVOSI SZEMLE ■ 110. évf. 3. sz. 2017. kát. Ez utóbbiakat is tartalmazza a DMF-index. A parodontális elváltozások jellemzésére a következő mutatókat használtuk: Silness-Löe plakk-index, fogkőgyakoriság, szondázási mélység, vérzés szondázásra. A plakk-indexet a Ramfjord fogakon [16] határoztuk meg; négy fogfelszínen, 0-3 skálán értékeltük [18]. A látható fogkő jelenlétét foganként rögzítettük, tekintet nélkül annak mennyiségére. A szondázási mélységet a marginális ínyszél és a szulkusz legmélyebb pontja között milliméteres skálán mértük, minden fog körül hat helyen (mezio-bukkálisan, bukkálisan, diszto-bukkálisan, diszto-lingválisan, lingválisan és mezio-lingválisan). Ehhez Michigan parodontális szondát használtunk (Hu- Friedy, USA), melynek 0,5 mm átmérőjű a vége. A vérzést szondázásra pozitívnak tekintettük, ha a szondázás után 15 másodpercen belül jelentkezett a fog bármelyik felszíne mellett [11]. A statisztikai elemezéshez a vizsgált személyeket ötéves korcsoportokra osztottuk. Iskolai végzettség alapján külön csoportba kerültek a csak általános iskolát végzettek, a szakmunkás képzésben résztvevők, az érettségizettek és a felsőfokú (főiskola, egyetem) végzettséggel rendelkezők. A foglalkozásokat három kategóriába soroltuk: fizikai munkás, szellemi dolgozó és egyéb, az előzőekhez nem sorolható foglalkozásúak. Külön csoportot alkottak a munkanélküliek. Megkülönböztettük a városban és falun élőket. Statisztikai módszerek Az átlagok közötti eltérések kimutatására t-próbákat és egyszempontos variancia analízist alkalmaztunk normális eloszlás esetében, egyébként pedig a Mann-Whitney és a Kruskal-Wallis próbákat. A minták normális eloszlását Kolgomorov-Szmirnov próbával ellenőriztük. Az adatok közt fennálló kapcsolatrendszert előzetesen Spearman-féle korrelációk számításával mértük fel. Eredmények A vizsgált személyek átlagos életkora 34,9 év volt, a legfiatalabb 25, a legidősebb 52 éves volt. Összesen 203 férfit vizsgáltunk meg, de az 50 év felettieket kihagytuk az elemzésből, így 197 fő adatait dolgoztuk fel. Általános iskolát végzett a páciensek 4,1 %-a, szakmunkástanuló iskolát 32,6%, érettségizett 33,2% és felsőfokú végzettsége volt a férfiak 30,1%-ának. Munkanélküli volt a férfiak 3,1 %-a, fizikai munkásként dolgozott 42,5%, szellemi foglalkozású volt 28,5%, és az egyéb kategóriába soroltuk a vizsgáltak 25,9%-át. Majdnem háromszor annyian laktak városban (71%), mint falun (29%). Káros szokások közül a dohányzás fordult elő értékelhető gyakorisággal, eszerint a férfiak 66,8%-a nem, 33,2%-a pedig dohányzott. Az I. táblázat mutatja a kariológiai vizsgálat eredményeit. A DMFT- és DMFS-index alakulását életkor, iskolai végzettség, foglalkozás és lakóhely szerint. A DMFT- index 11,91, a DMFS-index 24,28 volt a vizsgált csoportban. Az indexek nagyobbak voltak idősebb életkorban, a munkanélkülieknél, és kisebbek a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és szellemi foglalkozást űzők körében, de szignifikáns különbség a csoportokon belül csak az életkor szerint volt (P = 0,000). A kariesz státusz tekintetében nem volt szignifikáns különbség a falun vagy városban élők, dohányosok és nem dohányzók között. A csoportokon belüli különbségeket mutatják a P értékek; szignifikáns különbségek esetében jelöltük, mely csoportok értékei tértek el egymástól. A kariesz-index összetevői szerinti bontásban a következők: a szuvas fogak átlaga 1,89, a tömött fogaké 5,61, a hiányzóké 3,0, a koronával ellátott fogak átlagos száma 0,87, a radixoké 0,54 volt. A parodontológiai státuszt jellemző adatokat, mint plakk-index, fogkő-előfordulás gyakorisága, szondázási mélység, valamint vérzés szondázásra, és ezen adatok megoszlását életkor, iskolai végzettség, lakóhely és dohányzás szerint az ll-V. táblázatokban mutatjuk be. Az egész vizsgálati csoportra vonatkozóan a plakk-index értéke 0,71, fogkő a fogak 29,74%-a mellett fordult elő, az átlagos szondázási mélység 2,07 mm, vérzés szondázásra a fogak 51,21 %-a mellett jött létre. A vizsgált személyek 66,5%-nak fogai mellett lehetett > 4 mm szondázási mélységet mérni. A statisztikai elemzés eredménye alapján a fogazat kariológiai állapotát szignifikánsan befolyásolta az életkor (P = 0,000 - DMFT és DMFS), a lakóhely (P = 0,049 - DMFS) és a foglalkozás (P = 0,039 és P = 0,006). A parodontológiai állapot fontos jellemzői közül a szondázási mélység szignifikáns összefüggést mutatott az iskolai végzettséggel (P = 0,001 ), a foglalkozással (P = 0,005), a dohányzással (P = 0,006), a plakk átlaggal (P = 0,000), a fogkő-előfordulás gyakoriságával (P = 0,000) és a vérzés szondázásra gyakoriságával (P = 0,000). A > 4 mm mély tasakok előfordulási gyakorisága különbözött ugyan a csoportokban, például kisebb volt a nem dohányzók esetében, de szignifikáns különbség nem volt kimutatható. A másik fontos jellemző a vérzés szondázásra (BOP), amit leginkább az iskolázottság (P = 0,000), a lakóhely (P = 0,038), a foglalkozás (P = 0,000), a plakk (P = 0,000) és a szondázási mélység (P = 0,000) befolyásolt. A dohányzás ezen kívül szignifikáns összefüggést mutatott a szondázási mélység átlagával is (P = 0,003). Megbeszélés A vizsgált populációban a fogak és a fogágy állapotát (plakk-index, fogkőgyakoriság, szondázási mélység, vérzés szondázásra paramétereket tekintve) befolyásolták a szocio-demográfiai tényezők. A fogazat és a fogágy állapota egyértelműen a legidősebb korcsoportban volt a legrosszabb. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők és szellemi foglalkozásúak átlagos DMF-indexe
