Fogorvosi szemle, 2017 (110. évfolyam, 1-4. szám)

2017-03-01 / 1. szám

16 FOGORVOSI SZEMLE ■ 110. évf. 1. sz. 2017. 1. ábra: Az 1.6-os fog eltávolítását és sinus revíziót megelőző preoperatív állapot 2. ábra: Az 1.6-os fog eltávolítását és sinus revíziót megelőző preoperatív OP felvétel. Jól látható a jobb oldali sinus maxilláris fedettsége és a benne található idegen testnek imponáló elváltozás Az erekben fibrin válik ki, ennek következménye lehet a „mucorthrombus”, az artéria elzáródása, majd követ­kezményes iszkémia, szöveti nekrózis. Angioinvazív terjedésükkel az agyi erek trombózisát okozhatják. Kez­detben a klinikai tünetek nem jellegzetesek, féloldali heveny sinusitis, periorbitális ödéma, bőrpír. A beteg­ség progressziójától függően előfordulhat ptosis, kitá­gult pupilla, a külső szemizmok bénulása, látásvesz­tés, fekete, nekrotikus keményszájpad és processus alveolaris és orrkagylók. Sinus sphenoidalis trombózis, illetve agytályog esetén központi idegrendszeri tünetek észlelhetők. A kezdeti stádiumban végzett képalkotó vizsgálatok lelete gyakran negatív, illetve nem sugallja mucormycosis jelenlétét [14]. A diagnosis felállításához a hisztológiai vizsgálat eredménye - a speciális szö­vettani kép miatt - önmagában is elegendő lehet: szé­les, szabálytalan alakú, ritkán szeptált, derékszögben elágazódó gombafonalak [11]. A gombafonalak PAS- sal, Grocott-féle ezüstözéssel festődnek. A kórkép ke­zelésében legfontosabb a minél korábban megkezdett komplex terápia. Ennek részei: antifungális kezelés (el­sőként választandó szer az amphotericin-B lipid formu­­lációja), sebészi terápia, illetve az alapbetegség kezelé­se, amely hosszú hónapokig tarthat. Sikeres kezelésében kulcsfontosságú a szoros interdiszciplináris (infektoló­­gia, szemészet, fül-orr-gégészet, mikrobiológia, patoló­gia, idegsebészet, neurooftalmológia) együttműködés. Esetünket a kórkép ritka előfordulása és a társ-szak­mák közötti (alapvetően fontos) együttműködés bemu­tatása miatt tartjuk közlésre érdemesnek. Esetismertetés 28 éves férfi páciens a maxilla jobb oldalán elhelyezke­dő arcduzzanattal és fájdalommal jelentkezett. Anam­­nézisben említésre méltó nem szerepelt. A klinikai és radiológiai (2. ábra) vizsgálat alapján, a jobb oldali fel­ső első moláris fogból kiinduló periostitis volt valószínű­síthető. A panorámaröntgen-felvételen a 1.6-os fogban inkomplett gyökértömés, a periapikális térben krónikus gyulladás volt látható. A röntgenfelvételen a jobb ol­dali arcüregben radio-opak képlet jelent meg, melyet a sinusban visszamaradt gyökértömő anyagnak tartot­tunk. A jobb oldali arcüreg fedettséget mutatott. Az ide­gen testre, valamint a krónikus arcüreggyulladásra va­ló tekintettel a páciensről a tervezett beavatkozás előtt CBCT felvételt (3-6. ábra) készítettünk. Az akut pana­szok megszűnését követően [intraorális incízió és egy hétig antibiotikumos terápia történt (Amoxicillin 875 mg + Klavulánsav 125 mg 2 x 1)] műtéti feltárásból (1. és 7. ábra) a jobb felső hatos fogat eltávolítottuk és sinus revíziót végeztünk (8-9. ábra). Az arcüregből egy kö­rülbelül babnyi méretű, rugalmas tapintatú, nekrotikus felszínű szövetet távolítottunk el, a képletet hisztológiai vizsgálatra küldtük. Az arcüregben lévő, radiológiailag gyökértömő anyagnak imponáló elváltozás szövettani vizsgálata megcáfolta feltételezésünket. A hisztológi­ai eredmény mucormycosis volt (10-11. ábra). A páci­ens posztoperatív időszaka zavartalan volt, a seb per primam gyógyult. A szövettani eredményre való tekin­tettel a pácienst további kezelés céljából az Egyesített Szent László és Szent István Kórház-Rendelőintézet I. Infektológiai Osztályára irányítottuk. A pácienst tovább vizsgálták, az esetleges egyéb háttérbetegségeket ki­zárták. A páciens több alkalommal megjelent kontroli­­vizsgálaton, aktív mucormycosis fertőzésre utaló jelet azonban nem találtak. Tekintettel erre, valamint a páci­ens negatív anamnézisére, további ellátást nem tartot­tak indokoltnak. Összefoglalás A mucormycosis fulmináns, opportunista gombafertő­zés, mely fogékony szervezetben jelentős mortalitás­sal rendelkezik. A kórkép kezelésében elsősorban nem fogorvosoknak, szájsebészeknek van szerepe, de a be­tegség lokalizációja miatt szükséges ismerni. A sinus maxillárisban elhelyezkedő, radiológiai felvételen radio­­opak képletek differenciál diagnosztikai problémákat okozhatnak, amelyek esetén gombafertőzésre is gon­dolnunk kell. A komplex terápia minél hamarabb történő megkezdése mucormycosis esetén döntően befolyásol­ja a prognózist, ezért az interdiszciplináris együttműkö­dést haladéktalanul el kell kezdeni.

Next

/
Thumbnails
Contents