Fogorvosi szemle, 2017 (110. évfolyam, 1-4. szám)

2017-12-01 / 4. szám

112 FOGORVOSI SZEMLE ■ 110. évf. 4. sz. 2017. vagy endoparodontális léziók [11], Ez megegyezik Ba­­saraba és mtsai. korábbi ajánlásával [5]. Mielőtt az operátor kiválasztaná, hogy melyik gyökeret kell eltá­volítani, az alábbi tényezőket kell figyelembe vennie: a gyökerek körül lévő csont mennyisége, a furkáció anatómiája, a gyökér és gyökércsatorna konfigurációja az esetleges vagy korábbi endodonciai kezelés tekinte­tében, és az apex körüli szövetek állapota [13, 25], At­tól függően, hogy endodonciai vagy parodontológiai ok­ból kívánjuk elvégezni a gyökéramputációt, a gyökerek körül lévő csontszövet mennyisége általában eltérő, és ez jelentősen befolyásolhatja a fogak későbbi stabili­tását és prognózisát. Fontos hangsúlyozni, hogy amint a gyökéramputáció indikációja megállapítást nyert, szük­séges elvégezni a megtartandó fogak gyökérkezelését és gyökértömését [5]. A gyökérkezelt fogak prognózi­sa nem csak a gyökérkezelés sikerességén, hanem az elkészült koronális restaurátumon is múlik. A gyökér­kezelés és az azt követő gyökéramputáció után meg­maradó foganyagmennyiség kiemelt jelentőséggel bír, ugyanis a gyökérkezelt fogak statikai ereje, töréssel szembeni ellenállása közvetlen összefüggést mutat a megtartott foganyag mennyiségével [28]. Ezáltal a gyökéramputáció és a kezelt fog sikerességét a koro­nális restauráció is jelentősen meghatározza. Jelen vizsgálat célja, hogy összehasonlítsa az ép pa­­rodonciummal és a sérült, furkáció-érintett, parodontális defektussal körülvett, gyökéramputált és betéttel resta­urált fogak töréssel szembeni ellenállását és a létrejött törés mintázatát. Vizsgálati anyag és módszer A vizsgálat során parodontológiai okok miatt eltávolí­tott 14 darab felső első nagyőrlő fogat használtunk fel (etikai engedély: 43/2017-SZTE). A frissen eltávolított fogakat 5,25%-os NaOCI oldatba helyeztük 5 percre, majd fiziológiás sóoldatban szobahőmérsékleten tárol­tuk. A fogakat az eltávolítást követő 6 hónapon belül felhasználtuk. A fogak előkészítése során a lágyszö­veteket kézi depurátorral távolítottuk el. Kizárási krité­riumnak számított a fogak válogatásakor a nagyobb méretű koronális vagy gyökéri káriesz, jól látható re­pedés, korábbi gyökérkezelés, csappal vagy koronával történő helyreállítás vagy rezorbció. A vizsgálat során felhasznált fogak gyökereinek közös jellemzői voltak, hogy a gyökerek nem fuzionáltak, és a gyökérhosszok standard (palatinális 12,5-14,5 mm; meziobukkális és disztobukkális 11,5-13 mm) méretűek voltak. A CEJ (zománc-cement határ) és az adott furkáció-bemenet (meziális, bukkális, disztális furkáció-bemenet és a CEJ között mért távolság; M-CEJ, B-CEJ, D-CEJ) távolsá­gát ugyancsak standard értékek (M-CEJ: 2,5-3,5 mm; B-CEJ: 3-4 mm; D-CEJ: 3,5-4,5 mm) szerint határoz­tuk meg. A felhasznált fogak 80%-ának koronái oro­­vesztibuláris átmérője 8,0 és 9,0 mm közötti, a többi minta esetében ez az adat 9,0 és 10,0 mm között válto­zott. A fogak koronái részének meziodisztális átmérőjét is megmérve mindössze 10%-os eltérést engedélyez­tünk a saját átlagukhoz képest. A mintákat egy kikép­zett operátor készítette elő a folyamat elejétől a végéig, minden fog esetében ugyanaz a személy. Standardizált méretű MOD (mezio-okkluzio-diszta­­lis) kavitásokat preparáltunk Cara és mtsai. ajánlása alapján [7]. A kavitások approximális ládáinak orovesz­­tibuláris átmérője a fog orovesztibuláris átmérőjének 2/3-a, míg az okkluzális láda a fog orovesztibuláris átmérőjének fele volt. A mélység tekintetében az ap­proximális ládák a CEJ felett 1 mm-rel végződtek, míg az okkluzális láda a bukkális csücsökcsúcsok­hoz képest 3,5 mm-es mélységgel rendelkezett. Az approximális ládák meziodisztális szélessége 2 mm volt. A kavitásalakítást követően minden fogat gyö­kérkezeltünk és gyökértömést készítettünk. A gyö­kérkezelés során crown down technikát alkalmaztunk 2-3-4 Gates Glidden fúrókkal (Union Broach, York, USA), majd a gyökércsatornát a teljes munkahosz­­szon Protaper file-okkal (S1, S2, F1, F2, F3) (Dentsply, Maillefer, Ballaigues, Svájc) és ISO Hedström resze­lővei munkáltuk meg. A gyökércsatorna átöblítését 2 ml 5%-os NaOCI oldattal végeztük minden eszköz, file használatát követően. A gyökércsatorna kiszárítá­sa után a gyökértömést egy-poén technikával a feltá­gítással megegyező nagyságú guttaperhával (F3 gut­tapercha, Maillefer-Dentsply, Ballaigues, Svájc) és sealer (AH plus; Dentsply De Trey GmbH, Konstanz, Német­ország) alkalmazásával végeztük el. A gyökértömést visszafúrtuk a bemeneti nyíláshoz képest 2-3 mim­re apikálisan, majd a gyökércsatorna bemeneteket üveg­­ionomer cementtel (EQUIA Forte, GC Europe, Leuven, Belgium) zártuk le. Az összes mintán ugyanazt az adhezív előkészítést és csonkfelépítést végeztük el. A kavitás tisztítását és szárítását követően az adhezív kezelést egy enyhe önsavazó együveges adhezívvel (G-Premio BOND, GC Europe, Leuven, Belgium) vé­geztük. Az adhezív fotopolimerizációja 40 másodperc volt. A csonkfelépítés rövid üvegszál megerősítésű kompozittal (short fibre-reinforced composite, SFRC, everX Posterior, GC Europe, Leuven, Belgium) történt. A felépítés során az SFRC-t ferdén rétegezve, 3-4 mm vastag rétegekben applikáltuk a kavitásba, követve a gyártó utasításait. A csonkfelépítést addig folytattuk, amíg csak 1-1,5 mm hiányzott a kavitás bármely részé­nél a fog külső kontúrjához képest. Rétegenként 40 má­sodperces fotopolimerizáció történt. Ezt követően a már korábbi MOD kavitásnak megfelelően betét (overlay) kavitást preparáltunk, követve a korábbi kavitás hatá­rait. A fog minden csücske redukálásra került 2 mm-el a kiindulási állapothoz képest. Parodontális szondával mérve, mind az approximális, mind az okkluzális kavi­tás 2-2,5 mm-es helyet biztosított a készítendő over­lay számára. A preparálást követően kétfázisú egyidejű lenyomatot vettünk a mintákról. A fogtechnika a le­nyomat alapján labor kompozitból (GRADIA, GC Eu­rope, Leuven, Belgium) készítette el az overlayeket.

Next

/
Thumbnails
Contents