Fogorvosi szemle, 2016 (109. évfolyam, 1-4. szám)

2016-06-01 / 2. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 109. évf. 2. sz. 2016.

43

IV. táblázat

Az alsó arcot felépítő anatómiai képletek közötti korrelációs együtthatók

Maxilla

jobb

Mandibula

jobb

ALFH

PLFH

jobb

LFH

jobb

Poszterior

maxilla

szélesség

Poszterior

mandibula

szélesség

Maxilla

szög

Mandibula

szög

Maxilla jobb

1

0,710**

0,566**

0,434**

0,575**

0,522**

0,381**

0,094

0,411**

Mandibula jobb

1

0,504**

0,356**

0,497**

0,478**

0,679**

0,074

0,394**

ALFH

1

0,564**

0,917**

0,406**

0,300**

0,022

0,254*

PLÉH jobb

1

0,847**

0,271**

0,388**

0,072

0,025

LFHjobb

1

0,393**

0,381**

0,049

0,152

Poszterior maxilla szélesség

1

0,454**

0,644**

0,015

Poszterior mandibula szélesség

1

0,255*

0,389**

Maxilla szög

1

0,284**

Mandibula szög

1

* 0,01 %-os szignifikancia szint; ** 0,05%-os szignifikancia szint

nem elhanyagolhatók a minták eltérő elemszámai sem (Di Paolo: n = 245, jelen vizsgálat n = 30 random okklúzióval rendelkező páciens), melyek elsősorban a szórásértékeket befolyásolják [8].- Mérési módszer: Röntgenfelvétel során fellépő torzítás és nagyítás, valamint a pauszpapíron végzett mérés pontossága jóval kisebb, mint a CBCT segítségével készült 3D adatbázison a Cranio Viewer számítógépes programmal végzett digitalizálás [1], Ennek következtében a korábban kettő dimenzióban létrehozott referenciaértékek nem alkalmazhatók a három dimenzióban, volumentomogrammon végzett mérések során.

A három dimenzióban végzett vizsgálat során kiderült, hogy az alsó archarmadot meghatározó maxilla, mandibula és hátulsó arcmagasság hosszértékei közel azonos értékűek, így kétoldali szimmetriával jellemezhetők. A tér minden irányába kiterjesztett analízis nemcsak a maxilla, mandibula és az arcmagasságok hosszát, hanem az állcsontok szélességét is jellemzi. A különböző anatómiai struktúrák között fellépő korrelációt kihasználva könnyen meghatározható, hogy normál okklúzió - ami a helyreállító műtétek legfőbb célja - esetében például egy adott maxilla hosszértékhez milyen mandibula hossz- és szélességértékek, valamint alsó archarmad mely magasságértékei tartoznak. Mindezek tudatában könnyen és precízen végezhető el az ortodonciai és rekonstruktív kezelés megtervezése.

Következtetés

Az alsó archarmad szkeletális vizsgálata során a Di Paolo-féle analízis háromdimenziós kiterjesztése lehetőséget ad az eltérés minden irányban történő lokalizációjának, illetve mértékének meghatározására. A tényleges mérhető transzverzális értékek tovább pontosítják az analízist, valamint lehetővé teszik az alsó archarmad aszimmetria-vizsgálatát is.

Irodalom

1. Uintero JC, Trosien A, Hatcher D, Kapila S: Craniofacial imaging in orthodontics: historical perspective, current status, and future developments. The Angle orthodontist. 1999; 69: 491-506.

2. Chau AC, Fung K: Comparison of radiation dose for implant imaging using conventional spiral tomography, computed tomography, and cone-beam computed tomography. Oral surgery, oral medicine, oral pathology, oral radiology, and endodontics. 2009; 107: 559-565.

3. De Vos W, Casselman J, Swennen GR: Cone-beam computerized tomography (CBCT) imaging of the oral and maxillofacial region: a systematic review of the literature. International journal of oral and maxillofacial surgery. 2009; 38: 609-625.

4. Silva MA, Wolf U, Heinicke F, Bumann A, Visser H, Hirsch E: Cone-beam computed tomography for routine orthodontic treatment planning: a radiation dose evaluation. American journal of orthodontics and dentofacial orthopedics: official publication of the American Association of Orthodontists, its constituent societies, and the American Board of Orthodontics. 2008; 133: 640. e1-5.

5. Zamora N, Llamas JM, Cibrian R, Gandia JL, Paredes V: A study on the reproducibility of cephalometric landmarks when undertaking a three-dimensional (3D) cephalometric analysis. Medicina oral, patológia oral ycirugia bucal. 2012; 17: e678-688.

6. Cattaneo PM, Melsen B: The use of cone-beam computed tomography in an orthodontic department in between research and daily clinic. World journal of orthodontics. 2008; 9: 269-282.

7. DI PAOLO RJ: The Quadrilateral Analysis. J Pract Orthodontics. 1969; 523-530.

8. Di Paolo RJ PC, Maganzini AL, Hirce JD: The quadrilateral analysis: A differential diagnosis for surgical orthodontics. Am J Orthod 1984; 86: 470-482.

9. Fl B: Morphometric Tools for Landmark Data. Cambrige University Press, 1991,453.

10. Lou L, Lagravere MO, Compton S, Major PW, Flores-Mir C: Accuracy of measurements and reliability of landmark identification with computed tomography (CT) techniques in the maxillofacial area: a systematic review. Oral surgery, oral medicine, oral pathology, oral radiology, and endodontics. 2007; 104: 402- 411.

11. Major PW, Johnson DE, Hesse KL, Glover KE: Landmark identification error in posterior anterior cephalometries. The Angle orthodontist. 1994; 64: 447-454.

12. Jacobson A: Application of the “Wits” appraisal. Am J Orthod. 1976; 179-189.