Fogorvosi szemle, 2016 (109. évfolyam, 1-4. szám)

2016-06-01 / 2. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 109. évf. 2. sz. 2016. 43 IV. táblázat Az alsó arcot felépítő anatómiai képletek közötti korrelációs együtthatók Maxilla jobb Mandibula jobb ALFH PLFH jobb LFH jobb Poszterior maxilla szélesség Poszterior mandibula szélesség Maxilla szög Mandibula szög Maxilla jobb 1 0,710** 0,566** 0,434** 0,575** 0,522** 0,381** 0,094 0,411** Mandibula jobb 1 0,504** 0,356** 0,497** 0,478** 0,679** 0,074 0,394** ALFH 1 0,564** 0,917** 0,406** 0,300** 0,022 0,254* PLÉH jobb 1 0,847** 0,271** 0,388** 0,072 0,025 LFHjobb 1 0,393** 0,381** 0,049 0,152 Poszterior maxilla szélesség 1 0,454** 0,644** 0,015 Poszterior mandibula szélesség 1 0,255* 0,389** Maxilla szög 1 0,284** Mandibula szög 1 * 0,01 %-os szignifikancia szint; ** 0,05%-os szignifikancia szint nem elhanyagolhatók a minták eltérő elemszámai sem (Di Paolo: n = 245, jelen vizsgálat n = 30 ran­dom okklúzióval rendelkező páciens), melyek első­sorban a szórásértékeket befolyásolják [8].- Mérési módszer: Röntgenfelvétel során fellépő torzítás és nagyítás, valamint a pauszpapíron végzett mérés pontossága jóval kisebb, mint a CBCT segítségével készült 3D adatbázison a Cranio Viewer számítógépes programmal végzett digitalizálás [1], Ennek következ­tében a korábban kettő dimenzióban létrehozott refe­renciaértékek nem alkalmazhatók a három dimenzió­ban, volumentomogrammon végzett mérések során. A három dimenzióban végzett vizsgálat során kiderült, hogy az alsó archarmadot meghatározó maxilla, man­dibula és hátulsó arcmagasság hosszértékei közel azo­nos értékűek, így kétoldali szimmetriával jellemezhetők. A tér minden irányába kiterjesztett analízis nemcsak a maxilla, mandibula és az arcmagasságok hosszát, hanem az állcsontok szélességét is jellemzi. A külön­böző anatómiai struktúrák között fellépő korrelációt kihasználva könnyen meghatározható, hogy normál ok­­klúzió - ami a helyreállító műtétek legfőbb célja - ese­tében például egy adott maxilla hosszértékhez milyen mandibula hossz- és szélességértékek, valamint al­só archarmad mely magasságértékei tartoznak. Mind­ezek tudatában könnyen és precízen végezhető el az ortodonciai és rekonstruktív kezelés megtervezése. Következtetés Az alsó archarmad szkeletális vizsgálata során a Di Paolo-féle analízis háromdimenziós kiterjesztése lehe­tőséget ad az eltérés minden irányban történő lokalizá­ciójának, illetve mértékének meghatározására. A tény­leges mérhető transzverzális értékek tovább pontosítják az analízist, valamint lehetővé teszik az alsó archarmad aszimmetria-vizsgálatát is. Irodalom 1. Uintero JC, Trosien A, Hatcher D, Kapila S: Craniofacial imag­ing in orthodontics: historical perspective, current status, and fu­ture developments. The Angle orthodontist. 1999; 69: 491-506. 2. Chau AC, Fung K: Comparison of radiation dose for implant im­aging using conventional spiral tomography, computed tomogra­phy, and cone-beam computed tomography. Oral surgery, oral medicine, oral pathology, oral radiology, and endodontics. 2009; 107: 559-565. 3. De Vos W, Casselman J, Swennen GR: Cone-beam computerized tomography (CBCT) imaging of the oral and maxillofacial region: a systematic review of the literature. International journal of oral and maxillofacial surgery. 2009; 38: 609-625. 4. Silva MA, Wolf U, Heinicke F, Bumann A, Visser H, Hirsch E: Cone-beam computed tomography for routine orthodontic treat­ment planning: a radiation dose evaluation. American journal of orthodontics and dentofacial orthopedics: official publication of the American Association of Orthodontists, its constituent socie­ties, and the American Board of Orthodontics. 2008; 133: 640. e1-5. 5. Zamora N, Llamas JM, Cibrian R, Gandia JL, Paredes V: A study on the reproducibility of cephalometric landmarks when under­taking a three-dimensional (3D) cephalometric analysis. Medici­na oral, patológia oral ycirugia bucal. 2012; 17: e678-688. 6. Cattaneo PM, Melsen B: The use of cone-beam computed to­mography in an orthodontic department in between research and daily clinic. World journal of orthodontics. 2008; 9: 269-282. 7. DI PAOLO RJ: The Quadrilateral Analysis. J Pract Orthodontics. 1969; 523-530. 8. Di Paolo RJ PC, Maganzini AL, Hirce JD: The quadrilateral analy­sis: A differential diagnosis for surgical orthodontics. Am J Orthod 1984; 86: 470-482. 9. Fl B: Morphometric Tools for Landmark Data. Cambrige Univer­sity Press, 1991,453. 10. Lou L, Lagravere MO, Compton S, Major PW, Flores-Mir C: Accuracy of measurements and reliability of landmark identifi­cation with computed tomography (CT) techniques in the maxil­lofacial area: a systematic review. Oral surgery, oral medicine, oral pathology, oral radiology, and endodontics. 2007; 104: 402- 411. 11. Major PW, Johnson DE, Hesse KL, Glover KE: Landmark identi­fication error in posterior anterior cephalometries. The Angle or­thodontist. 1994; 64: 447-454. 12. Jacobson A: Application of the “Wits” appraisal. Am J Orthod. 1976; 179-189.

Next

/
Thumbnails
Contents