Fogorvosi szemle, 2015 (108. évfolyam, 1-4. szám)
2015-06-01 / 2. szám
54 FOGORVOSI SZEMLE ■ 108. évf. 2. sz. 2015. és a nem kollagén típusú dentin mátrix fehérjéket kódolja (DSP, DPP). A génen bekövetkező miscence mutáció vezet a mineralizáció torzulásához. A DSPP ugyanazon a kromoszómarégión található, ahol azok a gének, amelyek mutációi a DGI ll-es és lll-as, illetve az amelogenesis imperfecta kialakulásáért tehetők felelőssé. Ugyancsak ezen a dusteren található a MEPE/ OF45 gén is, amelynek mutációja a dentin mátrix proteinkomponenseinek zavarát okozza. A fentieken kívül strukturális dentinelváltozást okoz a dentin hélix szerkezetének enzimatikus befolyás következtében kialakuló bármilyen fokú eltérése [12]. A dentin dysplasia csoportosítása A dentin dysplasiáról szóló esetriportjában Ballschmiede egy család hét gyermekének fogazatát vizsgálva hátuknál rövid gyökerű fogakat, pulpaobliteratiót és korai fogelvesztést figyelt meg [3], Ellentétben a többi, dentint érintő betegséggel, a DD I- es típusánál jellemző a cariesmentes fogakhoz társult gyakori periapikális elváltozás. A fogak szabályos alakúak és normális színűek, látszólag egészségesek. Klinikailag a koronák halvány sárgásbarna vagy opakfehér színűek [10], A fogak jellemzően könnyen törnek, nem tengelyben állnak, mobilisak, migrálhatnak és korán kieshetnek. A tej- és a maradó moláris fogak apikálisan elhelyezkedő furkációja taurodontizmusra emlékeztet. A maradó fogak röntgenképén a nyaki harmadban, a zománc-cement-határon sarló alakú területek figyelhetők meg, melyek a pulpakamra maradványai. Ezek kis dentikulusokat tartalmazhatnak [6, 9]. A gyökerek hagyma alakúak, rövidek, az apex felé kúposak. A betegség ezen típusánál a fogáttörés késleltetett lehet. A gyökérfejlődés korai abbamaradásának oka az apikális oszteolízis [5], O’Carroll szerint a gyökerek fejlettségi fokától függően 4 csoportot különíthetünk el [1,8]: a) teljesen hiányzó gyökér, teljes pulpaobliteráció, több foghoz kapcsolt periapikális radiolucencia. Ennél a csoportnál a legnagyobb az esély a periapikális elváltozás kialakulására. b) fejletlen gyökér, kisebb mértékű pulpaelzáródás, kevésbé frekventált periapikális elváltozások c) fejletlen gyökér, sarló alakú radiolucens területek d) fejlettebb gyökerek koronális részében pulpakő, a periapikális térségekben kevés vagy hiányzó radiolucencia A dentin dysplasia l-es típusánál kialakuló fájdalmas periapikális elváltozás szövettanilag granulómának felel meg. A DD l-es típusáról általánosságban elmondható, hogy a szövettani metszeteken a köpenydentin normális szerkezetű, azonban a tubulusok irreguláris lefutásúak. Az élet folyamán később formálódó szekunder dentin abnormális ultrastruktúrával bír és spirális lefutású tubulusok figyelhetők meg benne. A dentin és a pulpa strukturális szervezetlensége apikális irányban növekszik. A fogakban nem található normális szerkezetű pulpa, helyette egy egyenes, megnagyobbodott kommunikáló üreg van. Hosszmetszetben, koronális iránytól a gyökércsúcs felé haladva normális szerkezetű zománc, majd az iniciális, szintén normális szerkezetű dentin látható. Ez utóbbi közepén figyelhető meg a dysplasia, az atipusos, árkádszerű dentin tubulusokkal [6]. A pulpa elzáródása a dentin dysplasia első típusánál már a fog előtörése előtt megfigyelhető. A Hertwighüvely abnormális szerkezete miatt az epitheliális sejtek azon áttörve eljutnak a dentális papillához. Ott odontoblast differenciálódást indukálva dysplasiás dentin termelődését idézik elő [12], A gyökércsatornák elzáródása lehetetlenné teszi az érintett fogak gyökérkezelését. A periapikális elváltozás sebészi úton történő eltávolítása és a retrográd gyökértömés egy alternatív kezelésként említhető, azonban legtöbb esetben a fogak megtartása nem kivitelezhető. A dentin dysplasia észlelése során fontos a betegek alapos felvilágosítása, a szoros fogászati kontrollvizsgálat és a prevenciós kezelések a caries kialakulásának megelőzése érdekében. így elejét vehetjük a később kezelhetetlen elváltozások kialakulásának. A dentin dysplasia ll-es típusánál a tejfogazatban a koronák jellemzően sárgás színűek, translucensek, kopottak, a szabaddá vált dentin barnás elszíneződésű. A pulpakamrák a fog koronájától a gyökércsúcs felé irányulva obliterálódnak [10], A DD ll-es típusa a tejfogazatban a DD l-es típusának és a DGI-nak a tüneteit (bulbózus korona, cervikális behúzódás, rövid gyökerek, kalcifikált pulpa, periapikális elváltozás) hordozza, de ellentétben a DGI-val, a pulpaobliteráció már a fog előtörése előtt megfigyelhető. A maradó fogazatban a koronák szürkésbarna elszíneződésűek, formájuk normális vagy kissé legömbölyített. A frontfogakban láng vagy tölcsér átmetszetű pulpa látható. A premoláris fogak pulpája keskenyebb, de nem elzáródott és részben pulpaköveket tartalmazhat. A gyökerek kisebb méretűek, kónuszosak és apikálisan hegyesek. A maradó fogazatban kialakult DD ll-es típusánál közel normális gyökérfejlődést figyelhetünk meg. A fogak pulpakamrája tölcsérszerű, ami a pulpakamra-gyökércsatorna átmenetnél vonalszerűén elvékonyodik. Amennyiben a fogban nincs mély carieszes lézió, azok gyökércsúcsa körül nem látható radiolucens terület [4, 8], Esetbemutatás Egy 14 éves nőbetegnél klinikai és radiológiai vizsgálatokkal l-es típusú dentin dysplasiát diagnosztizáltak. A panorámafelvételeken látható a fogak gyökereinek fejletlensége és a kialakult periapikális léziók. A röntgenképeken huszonhat éven keresztül jól nyomon követhetők a páciens korai fogelvesztései. A páciens protetikai rehabilitációja enosseális implantátumok felhasználásával történt. (1., 2., 3., 4. ábra)
