Fogorvosi szemle, 2015 (108. évfolyam, 1-4. szám)

2015-03-01 / 1. szám

16 FOGORVOSI SZEMLE ■ 108. évf. 1. sz. 2015. ciahullámhossz-értéket kaptunk az oldószerrel mért eredményhez képest. Az adatok alapján megállapít­ható, hogy minél töményebb oldatot áramoltatunk az aranyfilm fölött, annál nagyobb mértékben csökken a re­­zonancia-hullámszám. A bevezetőben leírtak alapján a törésmutató egyre nagyobb változása pedig egyre kifejezettebb változásokat idéz elő a fém külső elekt­ronjainak állapotában, amelyet a rezonancia-hullám­­szám egyre jelentősebb eltolódásán keresztül detek­tálhatunk. Megfigyelhető továbbá, hogy az általunk vizsgált anya­gok esetében az adott oldatok rezonancia-hullámszám­­változása lineáris arányosságban van a folyadékcellába kerülő oldat töménységével. Ez a megállapítás lehető­vé teszi, hogy egy adott mintában lévő molekulát kvan­titatív módon is kimutassunk. A kapott értékekből kalib­rációs egyenes meghatározására nyílik lehetőségünk, amely alapján ismeretlen töménységű oldat koncent­rációja egyszerűen kiszámolható. A kalibrációs egye­nesek, valamint a pontok egyenes körüli szórása form­aldehid, illetve metakrilsav-oldatok esetén a 4. ábrán láthatók. Megbeszélés Az FT-SPR mérési módszer specifikus kémiai kötések vizsgálatát is lehetővé teszi. Ezt kihasználva kétmole­­kulás receptor-ligandum vagy antigén-antitest kölcsön­hatások reakciókinetikájának feltérképezése is lehető­vé válik. Mindamellett, hogy néhány anyag közvetlenül kötődik az aranyfelszínhez, specifikus kötések vizsgá­latához a legtöbb esetben az SPR-chip felületi módosí­tása szükséges. A felszíni rétegek kialakítása ugyanis könnyebben ellenőrizhető azáltal, hogy az aranyréteget először egy monomolekuláris réteggel borítjuk be, amely megfelelő funkciós csoportokat biztosít a további kap­csolatok kialakításához. A legnépszerűbb szemlélet szerint először egy alkán-tiol komponensen keresztül úgynevezett „önszerveződő monoréteges struktúra” (self­­assembled monolayer, SAM) kerül kialakításra: a tiol­­csoport kötést létesít az aranyfelszínnel, míg a mo­lekula másik végén lévő funkciós csoport lehetőséget biztosít további anyagok kapcsolódásához. Az alkán-tio­­lok különböző funkciós csoportokkal rendelkezhetnek, mint például amin- vagy karboxilcsoport. A SAM-ek tovább módosíthatók bifunkcionális kapcsoló moleku­lákkal, hogy különböző funkciós molekulákkal fedett fel­színt képezzenek. A kialakított funkciós csoporthoz kémiailag köthető (immobilizálható) a specifikus kölcsön­hatás egyik komponense, míg a másik oldat formájá­ban áramoltatható a módosított felület felett. Amennyi­ben a két komponens stabil komplexet képez egymással, akkor a felületen a tömegkoncentráció - ezáltal a tö­résmutató - megnövekszik, és ez a változás jól detek­tálható (16, 18]. Az általunk vizsgált modellrendszer még nem az in­­vivo helyzetet szimulálja, hanem az említett fogászati allergének kötődését, vizsgálhatóságát kívánta tanulmá­nyozni, ezért biológiai minták (például fehérjék) kötődési sajátosságainak meghatározására még nem alkalmas. Megfelelő chip kialakításával, az előző bekezdésben említett felületkezelés segítségével azonban specifi­kus kölcsönhatások vizsgálatára, így biológiai minták allergéntartalmának közvetlen meghatározására, aller­gének azonosítására, illetve allergiás reakciók részlépé­seinek felderítésére is alkalmassá válhat. Napjainkban az iparfejlődése számos különböző kémiailag módosí­tott - például karboximetil, polikarboxilát vagy tetra­­etilén-glikol felszínnel rendelkező - SPR-chipek hasz­nálatát is lehetővé teszi. Ezáltal a vizsgált fogászati allergénekre - formaldehidre vagy akár metakrilsavra - specifikus vizsgálatok is lehetővé válhatnak, amelyek a jövőbeli kutatásaink elsődleges céljait képezik. Ter­mészetszerűleg az FT-SPR módszer specifikus szük­ségleteit figyelembe véve, a gyakorlati beavatkozások helyszínéül szolgáló rendelőkben az elterjedésére ke­vésbé lehet számítani. Nagy érzékenysége és flexibilis vizsgálati lehetőségeinek figyelembevételével viszont az allergia különböző részfolyamatainak felderítésében, il­letve megfelelő módszerek kidolgozását követően akár az allergiás páciensek szűrésében is szerepe lehet. Egy előre meghatározott protokoll szerint gyűjtött/kezelt, például nyálmintát alapul véve, lehetőség nyílhat egy a szervezetre nézve plusz terhelést nem jelentő vizsgá­lati típus kialítására, melyet egy jól felszerelt diagnosz­tikai központban már könnyen, a meglévő módszerek mellett alkalmazhatnak. Mindemellett természetesen a mai modern készülékek és irányvonalak figyelembe­vételével akár az is elképzelhető, hogy a módszer érzé­kenységét, egy kisméretű, hordozható készülékbe tör­ténő integrálás útján használják ki. Ezáltal akár helyben megvalósítható mérések és vizsgálatok is kivitelezhető­­vé válhatnak, melyet megfelelő körülmények között akár helyben értékelni lehet, vagy a mért értékeket, az egy­re szélesebb körű informatikai hálózatok terjedésével könnyedén szakértői elemzésre lehet továbbítani. A vizsgálatok alapjául szolgálhat, hogy az általunk bemutatott eredmények alapján, 0,1%-os koncentráció­változását formaldehid-oldat esetén 61 cm-1-es, metakril­­sav oldat esetén 37 cm1-es változást idéz elő a rezo­­nancia-hullámszámban. Figyelembe véve a tényt, hogy az FT-SPR spektroszkóp elméleti hullámszám-pontos­­sága 0,01 cm1, a készülék képes lehet egy adott ve­­gyület akár százezrelékes nagyságrendű koncentráció változását is detektálni. Ez a tulajdonság lehetővé teszi egy adott oldatban lévő molekula kiemelkedő érzékeny­ségű kvalitatív meghatározását. A módszer elvi alapjai megegyeznek a tradicionális SPR-technika elvi alapjaival, így a hagyományos SPR spektroszkópiában felmerülő nehézségek az általunk vizsgált eljárásnál is nehézséget jelentenek. A techni­kával kapcsolatban felmerülő nehézségek többek között: i) az SPR-jelenség vizsgálatára alkalmas, detektorként alkalmazható fémek limitált száma; ii) a törésmutató­érték hőmérséklet-függése; iii) a nem specifikus inter­akciók hatására is kialakuló SPR-válasz. A mérési kő-

Next

/
Thumbnails
Contents