Fogorvosi szemle, 2015 (108. évfolyam, 1-4. szám)

2015-12-01 / 4. szám

141 FOGORVOSI SZEMLE ■ 108. évf. 4. sz. 2015. Ingerérzékelés A BMS-re vonatkozó sok információ ellenére nincs egy­séges koncepció az égő érzés magyarázatára. Lehet­séges, hogy a BMS esetén kóros eltérés van jelen az érzékelés közvetítésért felelős perifériás vagy központi idegi mechanizmusban. A fájdalom-tolerancia szignifi­kánsan alacsonyabb a BMS alanyoknál a nyelv hegyén, de nem találtak különbséget a hő-fájdalom toleranciá­nál az alsó ajaknál. Az eredmények arra utalnak, hogy a hő-fájdalom tolerancia megváltozása nem pszichogén eredetű a BMS betegek esetében, hanem a perifériás vagy központi szenzoros funkciók sajátos megváltozá­sán alapszik [22], Lehetséges, hogy ezek az eredmények szöveti válto­zásoknak tudhatok be (pl. receptor szenzitizáció). A BMS betegek eltérően észlelhetik a stimulusokat, és ezek a különbségek esetleg kimutathatók különböző tesztek segítségével is. Húsz BMS-ben szenvedő betegnél és 20 kontrollszemélynél a következő kísérletet végezték el [32]: a betegek és a kontrollszemélyek szemét be­kötötték és különböző átmérőjű furatok méretét kellett értékelniük a nyelvükön úgy, hogy ujjúkkal egyező fu­ratot kellett keresniük 31 darabból álló összehasonlító furatsorozatnál statikus, majd fázisos érintéssel. Mind­két csoport túlbecsülte a 10 mm átmérőnél kisebb fu­ratok méretét, de nem volt nyilvánvaló szisztematikus eltérés a 10 mm átmérőnél nagyobb furatok megítélé­sekor. Nem figyeltek meg eltérést a tárgyméret észle­lésben a BMS-ben szenvedő betegek és a kontrollala­­nyok között. Pislogási reflex-eltérések A pislogási reflex (blink reflex, BR) elektromosan kivált­ható a trigeminus kután idegpályák ingerlésével. Ez a ref­lexválasz a trigeminus szenzoros afferens idegrostokon és azok kapcsolódásain keresztül továbbítódik a trige­minus és faciális agytörzsi magba. A supraorbitális ideg elektromos stimulálásakor a reflexválasz egy a test ugyan­azon oldalon lévő korai komponensből (R1i) áll, vala­mint ugyanazon és ellenkező oldali késői komponen­sekből (R2i és R2c). Ezek mindkét oldalon rögzíthetők felszíni elektródák szem körüli izmokra helyezésével. Mind az R1, mind az R2 komponens közvetítése a tak­­tilis Aß-rostokon keresztül történik [42], Nem károsító stimulus intenzitások alkalmazásakor megjelennek a pis­logási reflex nagyon késői R3i és R3c komponensei. Az R3 komponenseket valószínűleg a vékony myelin­­hüvelyes Aö5 rostok közvetítik, és embereknél ezek korrelációt mutatnak az alany fájdalomérzékelésével. Elektropszichológiai pislogás-reflex tesztet használnak a reflexívet - azaz a trigeminus és faciális idegeket és azok agytörzs kapcsolatait - érintő strukturális traumák diagnosztizálásra. Jääskeläinen és társai [28] számoltak be először a pislogás-reflex eltéréseiről. Vizsgálatuk célja a BMS lehetséges neuropátiás alapmechanizmusainak értéke­lése volt a trigeminus-faciális rendszer objektív elek­tropszichológiai vizsgálatán keresztül. A BMS beteg­csoportnál statisztikailag szignifikánsan magasabb ingerlés-küszöbök mutatkoztak a BR taktil R1 kompo­nensére a kontroll csoporttal összehasonlítva. Ezek az eredmények és más vizsgálatok [46, 2, 3] az idegrend­szer krónikus BMS-ben való lehetséges pathológiai szerepét mutatják. Központi idegrendszer A perifériás szinten bekövetkező változások mellett olyan adatok merültek fel, amelyek a központi idegrendszer szerepét és a perifériás idegrendszerrel való interakci­óját mutatják. Grushka és mtsai [20] felvetették, hogy a BMS kap­csolatban lehet a trigeminus szenzoros és motoros kom­ponensének együttes hiperaktivitásával. így a chorda tympani és/vagy nyelv-garat idegek (szuperízlelők) íz­érzékelésének károsodása együttesen közrejátszik az égő érzés létrejöttében. Állatkísérletek bizonyították, hogy a bazális ganglionok fontos szerepet játszanak a fájdalominformációk feldolgozásában. Jääskeläinen és mtsai [29] BMS betegeknél tanulmányozták a stria­tum dopamin funkcióját. Vizsgálataik szerint szignifi­kánsan csökkent a preszinaptikus dopaminfunkció BMS betegek bizonyos agyi struktúráiban. Az eredmények közvetlen bizonyítékkal szolgálnak a dopaminrendszer­­nek a fájdalomban való közreműködésére [23], Férfiakhoz képest nőknél háromszor nagyobb a mig­rénes fejfájás és a temporomandibularis ízületi fájdalom jelentkezésének valószínűsége. A fájdalmas epizódok gyakran kapcsolódnak a menstruációs ciklushoz. Annak megértése érdekében, hogy a hormonszint hogyan be­folyásolja a fej-, arc- és szájfájdalmat, Puri és mtsai [39, 40] a fájdalommal összefüggő neuropeptidek és öszt­­rogén receptor alfa (ERalfa) expressziót értékelték egereknél, a természetes ivari ciklus során. Eredmé­nyeik azt mutatják, hogy a trigeminus idegekben az ösztrogénreceptorok modulálják az érző-mozgató vá­laszokat. Pszichoszociális tényezők A BMS lehetséges pszichogén okára adott első ma­gyarázat 1920-ból ered [13], de a legújabb irodalom is nagy figyelmet fordít a lehetséges pszichogén okokra. Egyes szerzők azonban különböző kritériumokat alkal­maztak a BMS etiológiájában a nem szomatikus ok fenn­állásának megállapítására. Zegarelli és mtsai [49] vizs­gálataik alapján azt állították, hogy az égő száj pszichogén eredetű. A BMS nem egységes meghatározása Zegarelli ese­tében is félrevezető volt. Vizsgálataiban a pszichogén kiváltó okra visszavezethető betegség diagnózisát az­után állították fel, hogy minden egyéb helyi betegség lehetőségét kizárták a negatív klinikai előzmények, ne­gatív laboratóriumi eredmények és az emocionális té­nyezők pozitív előzményei alapján. Néhány beteg kór­

Next

/
Thumbnails
Contents