Fogorvosi szemle, 2015 (108. évfolyam, 1-4. szám)
2015-12-01 / 4. szám
133 FOGORVOSI SZEMLE ■ 108. évf. 4. sz. 2015. zománcfraktúra volt látható, caries következtében. Okklúziós analízist végeztem a páciensnél artikulációs papírral mely nem mutatott korai érintkezési pontot, kiegyensúlyozott volt, harapási formája eugnath (1., 2., 3. kép). Parodontális státusz Ezután került sor a páciens parodontális vizsgálatára. Az ínyrecesszió fokát és a tasak klinikai szondázási mélységét milliméter beosztású parodontális szondával (UNC 15 Stoma, Tuttlingen, Németország) végeztem. Az íny a felső molarisok tájékán mindkét oldalon szondázásra vérzett. Felvettem az ínyvérzési indexet a fogak 6 felszínére vonatkoztatva, mely 32% lett. Ezt követően a szondázási mélységet és a furcatio érintettséget regisztráltam, melyhez egyéni szerkesztésű táblázatot és diagramot készítettem (4. ábra). A 16. és 17. fog esetében elsősorban a buccalis oldalon jelentős tapadásveszteséget, néhol 8 mm-es tasakmélységet mértem. A parodontitis következtében kialakult ínyrecesszió mértéke nem haladta meg a 2 mm-t Mindkét fog a buccalis gyökerek között III. fokú furcatiolaesióval rendelkezett, mozgathatók nem voltak. A 26. fog vizsgálatakor rendkívül mély, 10 mm-t meghaladó tasakmélységet szondáztam, a csontpusztulás cirkulárisán az apicalis régióig terjedt, a fog mozgathatósága III. fokú volt [12], Az alsó és felső állcsont további fogai körül jelentősebb ínyrecesszió volt megfigyelhető, gyulladásmentes marginális gingivával, így vélhetőleg nem parodontális eredetű, hanem egyéb okokra vezethető vissza, mint a vékony gingiva fenotípus, buccalis csontdehisztenciák, vagy a helytelen fogmosási technika. [5] Radiológiai vizsgálat A klinikai vizsgálat után orthopantomogram készült, valamint teljes röntgenstátusz periapicális felvételekkel. Az említett tapadásveszteséget leszámítva a páciens többi fogán elváltozás nem volt tapasztalható. A temporomandibuláris ízületi felszínek épnek, a sinus és az orrüreg tisztának bizonyultak. Az állcsontokban egyéb elváltozás nem látható (5. kép). A páciens parodontális betegségének gyanúját a röntgenvizsgálat alátámasztotta. A parodontális vizsgálat és a röntgenanalízist követően felállított diagnózis valószínűsíthetően lokalizált agresszív parodontitis. Az érintett fogak megállapított vitalitása kizárta az esetlegesen felmerülő endo-parodontális lézió, illetve verticális gyökérfraktúra kórképeket. Kezelési terv 1. Supra és subgingivális depurálás. A páciens szájhigiénés instruálása és motiválása során a megfelelő fogmosási technika elsajátítása, valamint fogköztisztító kefe alkalmazásának javaslata. Mobility Implant Furcation Gingival Margin Probing Depth Buccal Lingual 1! 17 16 15 14 13 12 11 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 -1 -1-1 -2 -1 •1 -2 -1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 3 3 6 a 3 4 2 2 2 2 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Gingival Margin 0 0 D-1 -2 0-1 -1 -1| 0 0 0 0 0 D 0 0 0 0 0 3 0 0 0 Probing Deplh 2 1 4 4 2 2 5 2 2 3 1 3 0 D 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Furcation 0 I 0 0 I 0 01 0 01 0 Noie 4. ábra: ínyrecesszió és szondázási mélység felvételkor 5. kép: Radiológiai státusz (OP) 2. A 26. fog extractiója. 3. 16. és 17. fog gyökérkezelése. 4. Az 16. fog distobuccalis, az 17. fog mesio- és distobuccalis gyökerének műtéti eltávolítása nyitott kürett során. 5. A 24. és 25. fogakból az amalgámtömések eltávolítása és kompozit tömések készítése. A 36. fog szuvas laesiójának feltárása és kompozit töméssel való ellátása. 6. A 16. és 17. fogakra ideiglenes, majd végleges fémkerámiasín készítése. A 25. és 27. pillérfogakra először ideiglenes, majd végleges fémkerámia-hídpótlás készítése.
