Fogorvosi szemle, 2014 (107. évfolyam, 1-4. szám)
2014-06-01 / 2. szám
70 FOGORVOSI SZEMLE ■ 107. évf. 2. sz. 2014. periapikális és excentrikus röntgenfelvételek is készültek a 46 és 47-es fogak körül kialakult periapikális léziók vizsgálatára. Kezelési terv gyanánt szóba került a 46, 47-es fogak eltávolítása a ciszta mérete, illetve a 47-es fog gyökértömés cseréjének bizonytalan sikeressége miatt, azonban a páciens motiváltságának köszönhetően a konzerváló fogászati és szájsebészeti konzíliumot követően egy hosszabb, bizonytalanabb kimenetelű, azonban mindkét őrlőfog megtartását célzó eljárást választottunk, mely során a 47 és 46 fogak endodonciai újrakezelését szájsebészeti műtéttel egészítettük ki. Első alkalommal a szájsebész a páciensnek diclofenac tartalmú fájdalom- és gyulladáscsökkentőt írt fel, ami megszüntette az akut panaszokat. A konzerváló fogászati kezelés a jelentkezéskor panaszokat okozó 47-es foggal kezdődött a Semmelweis Egyetem Konzerváló Fogászati Klinikáján. A 47-es fog fémkerámia koronája és a gyári csap eltávolítása után egyértelművé vált a koronahosszabbítás szükségessége, enélkül nem lett volna kivitelezhető abszolút izolálásban a gyökértömés revíziója, valamint a protetikai restaurátumhoz szükséges abroncshatást sem lehetett volna létrehozni, így a fog ideiglenes töméssel lett lezárva. A koronahoszszabbító műtétre a kezelés későbbi fázisában került sor. Ezután a 46-os fog újragyökérkezelése következett, a gyökércsatornák fertőzöttsége miatt több ülésben. A munkahossz meghatározása először elektromos gyökércsatorna bemérővei történt az előzetes röntgenfelvételen meghatározott becsült hossz alapján, a jelzett értéket tűs rtg felvételen ellenőriztük, majd korrigáltuk a munkahosszt. A csatornák kemomechanikus megmunkálása 2,5%-os nátrium-hipochlorit oldattal és kézi műszerekkel step-back technika alkalmazásával történt. A gyökérkezelés során a csatornák papírpoénnal kiszáríthatok voltak, nem ürült cisztafolyadék. A két ülés közötti időszakra a csatornákba Ca(OH)2 paszta lett helyezve és ideiglenes töméssel lett lezárva a fog. A második ülésben laterál-kondenzációs technika alkalmazásával elkészült a gyökértömés, majd a kavitás hosszútávú ideiglenes lezárása üvegionomer cementtel történt [2. ábra], A szájsebészeti beavatkozásra a 46-os fog endodonciai kezelését követően került sor. A röntgenfelvételen a 46-os fog körül látható nagyméretű radiolucens elváltozás a szomszédos anatómiai képleteket is veszélyeztette. A lézió alsó határa a canalis manibulaet, meziális széle a 45-ös fog ér- és idegellátását veszélyeztette, valamint interradikulárisan is jelentős csontpusztulás volt látható, ezért a ciszta Partsch módszere alapján két külön műtét során került teljes eltávolításra. Első alkalommal helyi érzéstelenítést követően submarginális metszésből vezetett lebenyképzéssel a cystostomia (Partsch I.) műtét során a ciszta lumene a szájüreg melléküregévé lett alakítva, valamint ekkor történt a 46-os fog gyökereinek rezekálása és a 47-es fog koronahosszabbítása is. A műtétet követően szóba került a cisztaszűkítő készítése, mivel azonban a ciszta és a szájüreg közötti nyílás submarginálisan a mozgó nyálkahártyában, 2. ábra: A 46-os fog gyökértömés kontrollja vestibularisan helyezkedett el, jobbnak tartottuk az előre ütemezett csíkcseréket, amelyekre a páciens minden alkalommal készséggel megjelent. A 47-es fog koronahosszabbítását és a sebgyógyulást követően kivitelezhetővé vált a fog kofferdam izolálásban történő gyökértömés cseréje [3. ábra], ami a 46-os foghoz hasonlóan két ülésben, ugyanolyan feltételek mellett, hasonló módon történt. 2011 szeptemberében a folyamatosan szűkülő ciszta mérete miatt lehetővé vált a Partsch II. típusú műtét elvégzése, ekkor a megmaradt cisztahám eltávolításra került, azaz cisztektómia történt, valamint a 46-os fogat retrográd úton gyökértömtük röntgenárnyékot nem adó MTA-val. Ezt követően a szájüreg és csontüreg közötti kommunikációt fenntartó nyílás széléből egy milliméter el lett távolítva, majd a sebet per primam zártuk. A fogak bizonytalan prognózisa miatt a fogtechnikai felépítmények csak a radiológiailag észlelhető gyógyulást követően készültek el. Féléves röntgen kontrolion már jól láthatók a gyógyulás jelei [4. ábra], A radiolucens terület jelentősen csökkent a 46-os fog körül, a 47-es fog meziális gyökere körül is a gyógyulás jelei mutatkoztak, azonban a disztális gyökércsúcs körül még nem volt teljesen egyértelmű a gyógyulási
