Fogorvosi szemle, 2014 (107. évfolyam, 1-4. szám)
2014-06-01 / 2. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 107. évf. 2. sz. 2014. 51-58. Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar Konzerváló Fogászati Klinika, Dentef Bt*, Budapest Két lépésben, piezoelektromos eljárással végzett csontrepesztés a mandibula distalis foghiányának implantátummal történő rekonstrukciójához DR. FAZEKAS RÉKA, DR. FAZEKAS LEHEL*, DR. FAZEKAS ÁRPÁD A mandibula sorvégi foghiányának rekonstrukciója csavarimplantátumokkal csak 5,5 mm-nél szélesebb állcsontgerinc esetén lehetséges. A szerzők bemutatott eseteinél (n = 4) ez az érték kisebb volt, ezért szélesítésükre piezoelektromos csontrepesztést végeztek két lépésben. Első feltárásban vestibularis teljes mucoperiostealis lebenyképzés után a tervezett repesztés kontúrjának megfelelő corticotomiát, majd sebzárást végeztek. Közel 35 nap elteltével crestalis metszésből lingualisan teljes nyálkahártya lebenyt, vestibularisan félvastag lebenyt alakítottak ki, ügyelve a buccalis csontot fedő periosteum érintetlenségére. A gerincélen futó csontmetszést felfrissítve, a crestalis rést csont-expanderekkel 4-5 mm-re tágították, majd a résbe szokásos módon helyezték el az implantátumo(ka)t. Végül feszülésmentes sebzárás következett. Öt-hat hónap elteltével a készített röntgenfelvételeken az implantátumok marginális részén kismértékű csontfelszívódást észleltek. Feltáráskor valamennyi implantátum stabil volt. A végleges korona/hídpótlás minden betegnél jól funkcionált, 6-11 hónapos ellenőrzéskor betegeik panaszmentesek voltak. További csontleépülést nem tapasztaltak. Rekonstrukciós eljárásuk során csontpótló alkalmazása megfontolandó. Kulcsszavak: mandibularis állcsontgerinc repesztése, piezosebészet, vestibularis félvastag lebenyképzés, implantátumok Bevezetés Fiziológiás körülmények között a fogakat érő rágóterhelés döntően a molarisok, kisebb mértékben a premolarisok területére esik. A frontfogak terhelődése mind nagyságában, mind irányában más mértékű. A terhelés nagyságának, irányának jelentősége a foghiány pótlásakor választandó implantátumok méretében jelentkezik. A konvencionális 3,0 mm átmérőjű implantátum a rágófogak pótlására nem alkalmas, indikációs területe az alsó metszőfogak, illetve a felső kismetszők. A premolaris, molaris régiókban használatos implantátumok mérete 3,5 mm-nél kezdődik. A dentális implantátum integrálódásának fontos feltétele, hogy az implantátumot körülvevő csont vastagság legalább 1,0 mm legyen. Mindebből adódik, hogy az oldalsó régiókban minimálisan 5,5-6 mm csontszélesség szükséges ahhoz, hogy egyszerre valósuljon meg a megfelelő méretű, jól terhelhető implantátum alkalmazásának, valamint a körkörösen elegendő csontvastagságnak a követelménye. Az alveolaris csontmennyiség fogeltávolítást követő horizontális, valamint vertikális irányú csökkenése mind a maxilla, mind pedig a mandibula területén jól megfigyelhető. Gyakori jelenség, hogy a rágófogak helyén megtartott gerincmagasság mellett az alveolus vestibulooralis átmérője kisebb, mint 5,5 mm, ezért a fentiek alapján a terület alkalmatlan csavar-implantátum befogadására. Érkezett: 2013. október 21. Elfogadva: 2014. január 10. Ilyen esetekben a hiányzó fog(ak) implantátummal történő pótlásához a gerincszélesség növelésére van szükség, aminek egyik lehetséges módja az alveolaris gerinc szélesítése vestibulo oralis irányú csontrepesztéssel [12, 15]. Felső állcsont esetében, a maxilla szivacsos csontszerkezete miatt, a művelet viszonylag egyszerű, míg ugyanez az alsó állcsontnál, a két corticalis rétegből, valamint a közöttük található, alkalmanként minimális szivacsos állományból felépített gerinc esetében lényegesen nehezebb. Közleményünkben alsó sorvégi foghiányok implantátummal történő pótlásával szerzett tapasztalatainkat kívánjuk bemutatni. Betegeinknél megtartott gerincmagasság mellett az alveolaris gerinc szélessége kevesebb, mint 5 mm volt. A minimálisan 3,5 mm vagy vastagabb átmérőjű implantátumok beültetéséhez az Enislidis és mtsai [8] által leírt, két lépésben végzett csontrepesztést alkalmaztuk csekély módosítással. Anyag és módszer Betegeink (n = 4) féloldali alsó foghiánnyal jelentkeztek rendelőnkben, azzal a kéréssel, hogy hiányzó fogaikat implantátummal pótoljuk. Általános anamnézisükben implantátum behelyezést befolyásoló lelet nem szerepelt. A szájvizsgálat eredményét a CBCT vizsgálati eredménnyel összevetve mindegyiküknél megállapítottuk,