Fogorvosi szemle, 2014 (107. évfolyam, 1-4. szám)
2014-03-01 / 1. szám
30 FOGORVOSI SZEMLE ■ 107. évf. 1. sz. 2014. A periapikális elváltozások jelentős része (néha a nagy kiterjedésűek is) konzerváló kezeléseket alkalmazva meggyógyul. A konzervatív kezelés azonban nem minden esetben kivitelezhető, és a sikeresség sem garantált [17]. Ebben az esetben a gyökértömés revíziója mellett szükség lehet szájsebészeti beavatkozásra is (periapikális kürett, gyökércsúcs-rezekció) [11], A vélemények a ciszta terápiáját illetően megoszlanak. Egyesek szerint a ciszták nagy része konzervatív kezelésre meggyógyul [14, 21], míg mások szerint csak az endodonciai kezelést kiegészítő sebészi terápia lehet eredményes (cisztosztómia, cisztektómia, dekompressziós műtét) [10]. A bemutatandó eset nagy kiterjedésű radikuláris ciszta komplex (endodonciai és szájsebészeti) ellátását demonstrálja. Esetismertetés Huszonnyolc éves férfibeteg 2010 májusában jelentkezett a Semmelweis Egyetem Konzerváló Fogászati Klinikáján kontrollvizsgálat és szájhigiénés kezelés céljából. A páciens anamnézisében kezelést befolyásoló tényező nem szerepelt, gyógyszereket nem szedett. A beteg elmondása szerint néha kellemetlen szájszaga volt, és az alsó állcsontjában, a mentum területén alkalmanként zsibbadást érzett. Az anamnézis felvétele során kiderült, hogy gyermekkorában (10-12 éves kora körül) esés következtében sérültek az alsó frontfogai. Ezek a fogak a baleset után mozgathatóvá váltak, azonban néhány hét alatt rögzültek, így panaszok hiányában fogorvosi kezelésre nem került sor. Klinikai vizsgálat: A sztomato-onkológiai szűrővizsgálat során nem találtunk rákmegelőző állapotra utaló jelet, vagy regionális nyirokcsomó-duzzanatot. A temporomandibuláris ízület vizsgálata negatív volt. A páciens fogazata eugnath, harapása neutrookklúziós. Az alsó frontfogak lingvális felszínén kevés fogkő volt megfigyelhető. Az amalgám és kompozit tömések jó széli záródásúak, megfelelően finírozottak és polírozottak voltak. Az alsó frontfogak (42, 41,31,32) incizális része hiányos, töredezett. A 41 fog színe sötétebb volt a szomszédos fogakhoz viszonyítva (1. ábra). Szenzibilitás vizsgálat során (Fast Cold Plus, Larident) 42, 41,31,32 fogak negatív, míg a 33, 43, 44 fogak pozitív választ adtak. Vertikális irányú kopogtatási vizsgálat során 42, 41,31, 32 fogak fájdalommal reagáltak, különösen a 41 fog. Horizontális irányú kopogtatásra az előbb említett fogak nem voltak érzékenyek. Radiológiai vizsgálat: A panoráma röntgenfelvételen kiterjedt, a 44-33 fogakat érintő felritkulás volt látható (2a. ábra), amelyet a periapikális felvételek is megerősítettek (8a. ábra). A 33 fogról készült periapikális röntgenfelvétel alapján felmerült a gyökércsatorna kettéágazódásának lehetősége, ezért erről a fogról excentrikus röntgenfelvétel is készült, amely alátámasztotta felvetésünket. 1. ábra: Kiindulási állapot Az elváltozás méretének, kiterjedésének, a környező képletekhez való viszonyának pontosítása céljából Cone Beam CT (Planmeca ProMax 3D s CBCT) felvétel készült. Ez alapján látható volt a mandibula bukkális és lingvális falának pergamentszerű elvékonyodása, az elváltozásnak a 44-33 fogakig való terjedése, valamint a 33 fog gyökércsatornájának kettéágazódása (2b. ábra). Diagnózisunk a klinikai és radiológiai vizsgálat alapján a 44-33 fogak területére lokalizálódó radikuláris ciszta volt. A vizsgálatok után a pácienst tájékoztattuk a kóros elváltozásról, és annak kezelési lehetőségéről. A kezelési terv depurálással, instruálással és motiválással indult. Ezt követően kofferdam-izolálásban megtörtént a 42, 41, 31, 32 fogak trepanálása. A gyökércsatornákból elhalt, szétesett pulpaszövetet távolítottunk el. A 41 fogból bő, sárgás színű cisztabennék ürült. A munkahosszt apex lokátor és tűs kontroll röntgenfelvétel segítségével határoztuk meg. Ezután következett 2. a., b. ábra: Kiindulási panoráma-röntgen és CBCT-felvétel
