Fogorvosi szemle, 2013 (106. évfolyam, 1-4. szám)

2013-03-01 / 1. szám

FOGORVOSI SZEMLE

106. évf. 1.SZ. 2013.

43

Mielőtt a terhes nőnek fájdalomcsillapítót írnánk fel, célszerű meggyőződni arról, hogy a fájdalom más módon (pl. foghúzás, gyökérkezelés) nem szüntethető-e meg. Amennyiben a gyógyszerek használata mégsem kerülhető el, a fogorvosnak törekednie kell a lehető legkisebb, már hatékony dózis, minél rövidebb ideig történő alkalmazására [5].

A szakirodalom szerint legbiztonságosabbnak vélt, terhesség alatt használatos fájdalomcsillapító a paracetamol (acetaminophen) [15], Ez az egyetlen, ebbe a csoportba tartozó gyógyszer, melyet B kategóriába sorolnak [12]. Az elmúlt harminc év tapasztalatai alapján a gyógyszer nem mondható károsnak sem az anyára, sem a magzatra nézve, amennyiben használatuk nem haladja meg a megengedett terápiás értéket (4g/nap) [25]. Gyakori alkalmazását a terhesség végén azonban nem árt kerülni, mert megnöveli az asztmás légzésre való hajlamot az újszülöttben [23].

A leggyakrabban használt fájdalomcsillapító az aspirin [15], mely FDA C kategóriába sorolható egészen a terhesség utolsó trimeszteréig, ekkor már mint D kategóriájú gyógyszert említik, és használata szigorúan kontraindikált [12], A prosztaglandin szintézis gátlásával megteremti a lehetőségét a szülési komplikációknak, a ductus arteriosus idő előtti záródásának és a szülés alatti/utáni vérzésnek [12], Néhány tanulmány arról számol be, hogy az aspirin magas dózisú alkalmazása az első trimeszter alatt alacsony intelligenciaszintet, a harmadik trimeszter alatt rossz vesefunkciót és pulmonalis hypertensiot eredményez az újszülöttben [15]. Hasonló módon kontraindikált más NSAID-ok (ibuprofen, naproxen) és a COX2 gátlók használata a harmadik trimeszterben [20].

A Cassina és mtsai által végzett 501 terhes nőt érintő kohort vizsgálat azt mutatta, hogy a várandósság 5. és 14. hete között diclofenac kezelést kapó 145 nő gyermekében nem volt szignifikánsan magasabb a veleszületett rendellenességek aránya [3]. Más irodalmi adatok szerint az aspirin mellékhatásaihoz hasonló veszélyt jelent a születendő gyermekre nézve [15]. Ezért a diclofenac D kategóriába sorolt [24],

Megbeszélés

A terhes nők kezelése nem tér el nagymértékben a nem terhes páciensekétől, mégis egyes szempontok kitüntetett figyelmet érdemelnek, melyekre tekintettel kell lennünk a szakszerű terápia elérése érdekében. Fontos, hogy a kezelés idejét megfelelően, a terhesség szakaszaitól függően válasszuk meg. Fogorvosok kiemelt feladata ellátni azokat a várandós pácienseket, akiknél akut szájüregi gyulladás áll fenn. A fakultatív fogászati kezeléseket a szülés után végezzük el.

Ha a kezelés indokolt, ne halasszuk el azért, mert tartunk az egyes helyi érzéstelenítők magzatra gyakorolt mellékhatásaitól. A cikkben említett helyi érzéstelenítők fogorvosi gyakorlatban alkalmazott dózisokban biztonságosak. Az antibiotikumok közül az egyébként is elsőként választandó penicillint felírhatjuk a terhesség bármelyik periódusában. Penicillin-érzékenység esetén a clindamycin hatékonysága ezeknél a pácienseknél is optimálisnak bizonyult. Amennyiben lehet, kerüljük a fájdalomcsillapítók használatát. Szükség esetén paracetamolt válasszunk. A terhes nők kezelésénél mindig tartsuk szem előtt azokat a szakirodalomban lejegyzett, nagy klinikai tapasztalatokon alapuló szempontokat, amelyek segítségével és megfelelő elővigyázatossággal, biztonságos fogorvosi ellátást nyújthatunk az anyának és megóvjuk a magzatot a nem kívánt károsodásoktól.

Véleményünk szerint alapvetően fontos, hogy minden fogászati, fogsebészeti, szájsebészeti beavatkozás előtt konzultáljunk a páciens nőgyógyászával, és vele egyetértésben határozzuk meg a gyógyszeres kezelés menetét.

Irodalom

1. Baskin CG, Law S, Wenger NK: Sulfadiazine rheumatic fever prophylaxis during pregnancy: does it increase the risk of kernicterus in the newborn? Cardiology 1980; 65: 222-225.

2. Bruton L: Pharmacokinetics and pharmacodynamics of drug absorbation, distribution, action and elimination. In Bruton L (ed): Manual of pharmacology and therapeutics. 11th ed. The McGraw-Hill Companies, Inc, USA, 2006; 17.

3. Cassina M: First trimester diclofenac exposure and pregnancy outcome. Repród Toxicol 2010; 30: 401-404.

4. Chengiz SB: The pregnant patient: Considerations for dental management and drug use. Quintessence Int 2007; 38(3)133-142.

5. Chai WL, Ngeow WC: Dental care for pregnant patients: A reappraisal. Annals Dent Univ Malaya 1998; 5:24-28.

6. Czeizel AE, Rockenbauer M, Olsen J: Use of antibiotics during pregnancy. Elsevier Science Ireland Ltd 1998; PII: S0301-2115(98) 00138-139.

7. Datta S: Local anesthetic pharmacology. In Datta S (ed): Obstetric anesthesia handbook. 4th ed. Springer, NY, 2006; 16-19.

8. Datta S: Maternal physiological changes during pregnancy, labor and the postpartum period. In Datta S (ed): Obstetric anasthesia handbook. 4th ed. Springer, NY, 2006; 2-4.

9. Edward AS: New formulations of local anaesthetics-Part I. Anesthesiology Research and Practice 2012; 2012: 546409.

10. Giglio JA, Lanni SM, Laskin DM, Giglio NW: Oral health care for the pregnant patient. Clinical Practice 2009; 75: 43-48.

11. Guay J: Methemoglobinemia related to Local Anesthetics: A summary of 242 episodes. Anesth Analg 2009; 108: 837-845.

12. Hilgers KK, Douglass J, Mathieu GP: Adolescent pregnancy: A review of dental treatment guidelines. Pediatric Dentistry 2003; 25: 459-467.

13. Koren G, Pastuszak A, Ira S: Drugs in pregnancy. N Engl J Med 1998; 338: 1128-1137.

14. LinCir I, RoSin-Grget K: Pharmacotherapy of the dental patient during pregnancy and lactation. Acta Stomat Croat 2001; 103-108.

15. Little BB: Drugs and pregnancy. 1sted. Oxford University Press, NY, 2006; 2-38.

16. López BC, Pérez MGS, Soriano YJ: Dental consideration in pregnancy and menopause. J Clin Exp Dent 2011 ; 3135-3144.

17. Ludwig E: Az antimikróbás terápia alapelvei. In Gyires K-Fűrst Zs (szerk.): Farmakológia. Medicina, Budapest, 2006; 837.

18. Minozzi F, Chipaka N, Unfer V, Minozzi M: Odontostomatological approach to the pregnant patient. European Review for Medical and Pharmacological Sciences 2000; 12: 397-409.