Fogorvosi szemle, 2013 (106. évfolyam, 1-4. szám)
2013-03-01 / 1. szám
34 FOGORVOSI SZEMLE 106. évf. 1.SZ. 2013. 71], 2 összefoglaló referátum [67, 70] és 1 esettanulmány volt [69]. A dolgozatok különböző eredetű csontpótló anyagokkal végzett vizsgálatokat mutatnak be. Bogdán és mtsai a tibia proximalis epiphysiséből nyert saját csonttal végzett sinus maxillaris augmentáció eredményeiről számoltak be [2], Eredményeik szerint a tibia proximális epiphysiséből relatíve szövődménymentesen nyerhető nagyobb mennyiségű spongiosa [2], Gera és mtsai a ß-trikälcium-foszfät („Cerasorb”) parodontális regenerációban betöltött szerepét és alkalmazhatóságát vizsgálják [18]. Elsősorban háromfalú csontdefektusok esetén értek el kiszámítható, jó eredményeket ezzel a csontpótló anyaggal [18]. Szabó a thrombocyta-dús plazma (TDP, platelet-rich plasma, PRP) alkalmazásának elméleti hátterét, és az ezzel kapcsolatban felmerülő gyakorlati tudnivalókat foglalja össze [67], Kovács és mtsai klinikai, radiológiai, szövettani és hisztomorfometriai módszerekkel hasonlították össze Beagle kutyákon a csontsebek gyógyulását ß-trikälciumfoszfát és thrombocyta-dús plazma keverékének használatakor, illetve ß-trikälcium-foszfät önálló alkalmazásakor. A csontpótolt területek gyógyulásának jelei hamarabb figyelhetők meg ß-trikälcium-foszfät és thrombocyta-dús plazma keverékének használatakor, mint ß-trikälcium-foszfät önálló alkalmazásakor. A hisztomorfometriai analysis a 12. héttől szignifikánsan nagyobb keményszövet/lágyszövet arányt mutat ß-trikálcium-foszfát és thrombocyta-dús plazma együttes alkalmazásakor, mint ß-trikälcium-foszfät használata esetén. [23, 24, 25, 26, 27, 28, 52, 53, 72, 75] Velich és mtsai két eset kapcsán thrombocyta-dús plazma és ß-trikálcium-foszfát („Cerasorb”) keverékével, ß-trikälcium-foszfättal önmagában („Cerasorb”), illetve alga eredetű hidroxil-apatittal („Algipore”) végzett csontpótlásokról számol be [69], A klinikai és radiológiai vizsgálatok alapján mindkét csontpótló anyaggal jó eredmény volt elérhető a csontdefektusok helyreállításában [69]. 6 cikk saját csont és valamely más csontpótló anyag együttes alkalmazását vagy összehasonlítását mutatja be. A csontpótló anyagok között szó esik szintetikus ß-trikälcium-foszfättal („Cerasorb”), bovin eredetű hidroxil-apatit („Ossnativ”), polymer („HTR”), alga eredetű hidroxil-apatit („Algipore”) és korallból kivont kálcium-karbonát („Biocoral Gél”) felhasználásáról [54, 64, 66, 68, 70, 71], A csontpótló anyagokat a dolgozatok szerzői különböző műtéti beavatkozások során vizsgálták. A két állatkísérletes vizsgálat [53, 72] extractiós sebek alveoláris regenerációját értékelte. Velich és mtsai esettanulmányukban fibromyxoma, illetve Gorlin-GoItz-szindrómában, áttörésben visszamaradt fogak körül kialakult follikuláris cysták helyén visszamaradt, nagy kiterjedésű csonthiány feltöltését végezték [69]. Gera és mtsai vizsgálatukban parodontális csontdefektusok regenerációját hajtották végre [18]. Vajdovich és mtsai irányított csontregenerációt (Guided Bone Regeneration, GBR) és onlay plasztikát végeztek vizsgálataik során [64]. 4 cikkben sinus elevatióval kapcsolatos kutatást végeztek [2, 54, 68, 71], Velich és mtsai Maxilla atrophia korrekciója onlay plasztikával című dolgozatukban sinus alevatió és onlay plasztika együttes alkalmazásáról számolnak be [66], Az elmúlt 10 évben magyar szerzők külföldi folyóiratokban összesen 34 arc-, állcsont- és szájsebészeti csontpótlással kapcsolatos cikket jelentettek meg [4, 8, 9, 10, 12, 13, 15, 17, 36, 37, 38, 39, 40, 41,42, 43, 44, 45, 48, 49, 50, 52, 56, 58, 59, 60, 61, 62, 63, 73, 74, 75, 76, 78]. A dolgozatok közt 29 klinikai tanulmány [4, 8, 9, 10, 12, 13, 15, 17, 37, 39, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 48, 49, 56, 58, 59, 60, 61, 62, 63, 73, 74, 76, 78], ezen belül 7 randomizált klinikai vizsgálat volt [7, 9, 12, 14, 35, 56, 68], Szabó és mtsai kétoldali sinus augmentációt és onlay plasztikát végeztek. Egyik oldalon ß-trikäcium-foszfät („Cerasorb”) csontpótló anyagot, másik oldalon saját csontot használtak. Hat hónap múlva a műgyökér beültetésekkel egy időben mintát vettek, melyet szövettani vizsgálatnak vetettek alá [59]. Hasonló témában és metodikával Szabó és mtsai már jelentettek meg dolgozatot, mely előzetes eredményeiket tartalmazza [56]. Gargiola ás mtsai műgyökér-beültetés és irányított csontregeneráció (Guided Bone Regeneration, GBR) sikerességét hasonlítja össze ectodermális dysplasiában szenvedő és egészséges páciensek körében [17], A Garagiola és mtsai kétoldali sinus elevatiókat végeztek. Egyik oldalon saját csontot, másik oldalon ß-trikälcium-foszfät csontpótlót használtak. Eredményeik szerint az így képződött csont mennyisége és minősége nem tér el a két csontpótló esetében. A ß-trikälciumfoszfát tehát önállóan is jól alkalmazható sinus elevatiók során. [16, 17, 51,58, 59] Velich és mtsai két eset kapcsán thrombocyta-dús plazma és ß-trikälcium-foszfät („Cerasorb”) keverékével, ß-trikälcium-foszfättal önmagában („Cerasorb”), illetve alga eredetű hidroxil-apatittal („Algipore”) végzett csontpótlásokról számol be [73], Urbán és mtsai dolgozatukban parodontális defektus helyreállítását, sinus elevatiót és verticalis augmentációt mutatnak be, jól dokumentált sikeres esetükben. Csontpótlásra felszívódó kollagén membránt, nem felszívódó, titánerősítésű (e-PTFE) membránt, autológ csontot, anorganikus bovine graftot (ABBM) és rekombináns humán thrombocyta eredetű növekedési faktort (rhPDGF) használnak. [60] Urbán és mtsai másik cikkükben 35 betegen végeztek sinus elevatiót és verticalis augmentációt felszívódó kollagén membrán, nem felszívódó, titánerősítésű (e-PTFE) membrán és autológ csont felhasználásával. Eredményeik szerint a verticális augmentáció kiszámítható eredményekkel kecsegtető, megbízható eljárás. Az így augmentált csontba beültetett implantátumok sikeressége nem különbözik az egészséges, megtartott csontba ültetett implantátumokétól. A szerzők klinikai és radiológiai vizsgálatokkal nem találtak szignifikáns
