Fogorvosi szemle, 2013 (106. évfolyam, 1-4. szám)

2013-12-01 / 4. szám

155 FOGORVOSI SZEMLE ■ 106. évf. 4. sz. 2013. tén kerülni kell azon készülékek használatát, melyek mellékhatásként túlterhelhetik az állkapocsízületet [7, 27, 33]. A maxilla és a mandibula kedvezőtlen növeke­dése, kényszer fogvezetés és a muscularis tényezők (pl. retraktorok hyperaktivitása) dysfunkció kialakulá­sának kedvezhet. Ezen esetekben kedvező a mandi­bula előremozdítása. Kóros muscularis komponens esetén a fejecs pozi­cionálásával szüntethető meg a kedvezőtlen mandibulo­­maxillaris reláció, ellenkező esetben a „rossz fejecs­­pozíciót konzerváljuk”. A gyakorlatban a páciens funkciózavarral (latens vagy manifesztálódott) jelentkezhet, vagy a fogszabályozó kezelés kapcsán alakul(hat) ki funkciózavar. A funkciózavar miatt ismerni kell azok kialakulásának pathomechanizmusát [19, 22, 27], Fogszabályozó-kezelés a rágószerv működését min­dig megváltoztatja. Következményei másként je­lentkeznek fiatal korban (progresszív adaptáció) és másként felnőtt korban (kompenzáció) [6j. Ennek tu­datában kell a kezelést megtervezni és folytatni. A klini­kai vizsgálat során rágószervi funkciózavarra utaló gya­nú esetén, a kezelés tervezésekor artikulátoros analysis szükséges [22]. Fogszabályozó-kezelés közben a rágó­szerv funkcionális állapota is ellenőrizendő. Az alkalmazott fogszabályozó eljárások függenek a beteg életkorától, a fogelmozdítás mértékétől és a pa­rodontium állapottól. Növekedési fázisban, fiatal kor­ban a csontstruktúra bioelaszticitása révén külső ha­tásra igen kedvezően reagál [10], Kivehető és/vagy rögzített készülékeket egyaránt alkalmaznak. Felnőtt korban aktív kezelést rögzített fogszabályozó készü­lékkel végeznek. Orthodontiai szempontból kívánatos, hogy dysfunkciós páciensek sín-therapiája egyrészt ne akadályozza a fogak elmozdítását, másrészt az állka­pocs therápiás helyzetét stabilizálja. A bimaxillaris funk­ciós készülékek, pl. bionátor, Fränkel-, Hansa-készülék (10. ábra), stb. az izomzatot aktiválják, segítségükkel helyes irányba tudjuk befolyásolni az állcsontok és a fo­gazat fejlődését, növekedését. Kedvező hatást fejt(het) nek ki a rágószervre [25, 37, 40, 45]. Alkalmazásuk so­rán - orthopaediai hatásuk révén - a csontállomány, az állkapocsízület, a periodontium átépülése történik, valamint új izomegyensúly alakul ki. A kóros izommű­ködés kiküszöbölésével a formát secunder úton meg­változtatják [10], Rágószervi funkciózavar (vagy annak gyanúja esetén) a „szokásos” orthodontiai therapia módo­sul [6, 39]. A funkciózavar az esetek kb. 80%-ában a condylus retro­­cranialis, retro-caudalis irányú elmozdulásával jár [18]. Dysgnathiák kezelésekor az állkapocsra ható erőket figyelembe kell venni. Ferde-sík, Fleadgear- ha a ma­xilla retrusiójához használjuk-, III. osztályú gumihú­zás, mandibula frontalis területén lévő bracketek korai érintkezése az antagonista fogakkal kóros erőket indu­kál, és az ezáltal indukált erők az ízületet károsíthatják: dorsalis irányba hatnak, compressiót okoznak. Különö­sen azoknál a kezeléseknél kell a funkcionális állapotot ellenőrizni, többször is fogszabályozás közben, ahol a mandibulára retrusív erők hatnak. Fontos a károsodás korai felismerése és időben történő kezelése. Fel­nőtt korban a progresszív adaptatiós készség mi­nimális, lényegében kompenzációról beszélhetünk, de ezt figyelembe is kell venni és az esetleges kö­vetkezményeit (szubjektív panaszok) betegben is tudatosítani szükséges. Tapasztalataink szerint a rögzített fogszabályozó ké­szülékes kezelés után alkalmazott Flawley-lemez, mély­húzott lemezek korai érintkezéseket okoznak, reflex­sínként hatnak. Panaszok jelentkezése esetén, ezeket elkerülendő, más módon kell a retentiós fázisban bizto­sítani az elért eredményt. Fogszabályozó-kezelés kap­csán nemcsak az esztétikai rehabilitáció, hanem a rá­gószerv normál funkciójának a megőrzése vagy hely­reállítása is feladat. Sebészi beavatkozás [1] Arthrogén eredetű funkciózavarok sebészi megszünte­tése jó eredménnyel jár(hat), ha a megbetegedés szi­gorúan az ízületi struktúrákra localisalódik. Ezek a kór­képek mindig izomtónus változással is járnak, melyek kedvezőtlenül befolyásolják a műtéti beavatkozás si­kerességét, ezért a kóros muscularis hatás műtét előtt megszüntetendő. Ellenkező esetben a beavatkozás prognózisa rossz. Műtéti indication. • osteoarthrosis, • discus articularis helyzeti és formai változásai, • hypermobilitás, • ankylosis, • spondylarthritis ankylopoetica, • fejlődési zavarok és tumorok. A sebészi spektrum a minimal invazív beavatkozá­soktól, az arthrocentesistől, arthroscopiától az arthro­­tomiáig terjed, a fokozatosság elvével. Utóbbit csak ak­kor, ha a többi minimal invazív therapia nem vezet ered­ményre. Az ízületen végzett funkciós sebészi beavatkozások után - a restrictiv és interpositiós plasztikák kivételével - intenzív korai funkciós postoperativ mozgástherapia kötelező. Az aktív és passzív mozgásgyakorlatok meg­előzik a hegesedés okozta állkapocsízületi mozgáskor­látozottságot. Psychoptherapia is szóba jöhet a multicausalis megbetegedésből ere­dően. Ennek tárgyalása meghaladja kompetenciánkat.

Next

/
Thumbnails
Contents