Fogorvosi szemle, 2013 (106. évfolyam, 1-4. szám)

2013-12-01 / 4. szám

FOGORVOSI SZEMLE

106. évf. 4. sz. 2013.

133

A posztoperatív időszak eseménytelen volt. A beteg alsó ajkán érzéskiesés volt megfigyelhető, amint erre számítani is lehetett. Egyéves követésünk során nem tapasztaltunk récidivât. Az egyéves kontroll alkalmával készített OP felvételen azt látni, hogy az elváltozás területének radiodenzitása hasonló az egészséges csontéhoz, ami teljes csontregenerációra utal (1h. ábra).

Megbeszélés

Az IS gyakoribb mandibularis előfordulásának oka, hogy a csontváz egy másik helyén sincs olyan csatorna, ami hasonló hosszú és átmérőjű neurovaszkuláris köteget tartalmazna [2, 8].

A legtöbb patológus szinonimaként kezeli a schwannoma, neurinoma, neurilemmoma, és perineuralis fibroblastoma kifejezéseket, és megkülönbözteti ezeket a neurofibromától. A neurofibroma valószínűleg a perineuralis fibroblastokból származik [8], a schwannoma vélhetően Schwann-sejtekből indul ki [9],

Az irodalmi adatok szerint a mandibularis IS átlagéletkora 34 év (8-72 év), a prevalencia csúcsát a második, harmadik évtizedben éri el. Enyhe női túlsúly figyelhető meg a betegek között (férfi:nő arány 1,0: 1,5) [2], Életkor szempontjából az itt bemutatott eset az átlag feletti, de a tartományon belül van.

Az IS általában hosszú ideje fennáll, mire a beteg orvoshoz fordul. A leggyakoribb tünet a duzzanat. Az esetek kb. 50%-ában van jelen fájdalom vagy paraesthesia. Betegünk tünetmentes volt, és az elváltozás véletlen lelet volt rutin fogorvosi vizsgálat során.

Szövettanilag az IS-t el kell különíteni a desmoplasticus fibromától, a jól differenciált fibrosarcomától, fibrosus dysplasiától, nem osszifikáló fibromától, és a neurofibromától. Benignus schwannoma esetében soha nincsenek jelen atípusos mitózisok. Schwannomában az atípia degeneratív jellegű. Schwann-sejteket tartalmazó hypercellularis tumor valószínűbb, hogy benignus schwannoma, mint, hogy malignus orsósejtes neoplasma [10].

Gyakori röntgenjellemzők: jól demarkált, unilocularis radiolucens elváltozás vékony szklerotikus határral. Ritkán gyökérfelszívódás, a corticalis elvékonyodása vagy erosiója, kiszélesedése is előfordulhat. Az esetek többségében a radiológiai vizsgálat, beleértve a CT-t és MR-t benignus odontogén ciszta vagy tumor diagnózisát hozza, de a leletek nem igazán specifikusak.

A mandibula IS egyik fő tulajdonsága a canalis mandibulae eltűnése, ami kapcsolatba kerül a tumorral. A canalis mandibulae-t destruáló elváltozás volt látható mind a CT-n mind pedig az MR-en a jelen esetben. Az MRI hasznosnak bizonyult a tumor szolid természetének kimutatására és a nervus alveolaris inferiorhoz való viszonyának tisztázására. Hasonló leletekről számolt be Minowa és misai [6]. Ennek következtében és az MR alapján a nervus alveolaris inferior resectiója elkerülhetetlen és a műtét mellékhatásaként várható az alsó ajak jobb felének maradandó paraesthesiája. Az MR használata lehetővé tette, hogy a várható posztoperatív morbiditás pontosan megbecsülhető legyen már a műtét előtt.

Próba exscisióra van szükség a szövettani diagnózis érdekében. A választandó kezelés pedig enucleatio rendszeres kontrollal. A kiújulás ritka.

Összefoglalva egy mandibularis IS esetet mutatunk be. Bemutatjuk az elváltozás diagnosztikáját. Bár az IS ritka elváltozás, de szerepelnie kell a radiolucens mandibula laesiok differenciál diagnosztikájában.

Irodalom

1. Belli E, Becelli R, Matteini C, Iannetti G: Schwannoma of the mandible. J Craniofac Surg 1997; 8:413-6.

2. Chi AC, Carey J, Muller S: Intraosseous schwannoma of the mandible: a case report and review of the literature. Oral Surg Oral Med Oral Pathol Endod 2003; 96:54-65.

3. Enzinger FM, Weiss SW: Benign tumors of peripheral nerves. In: Soft tissue tumors, 4th edn. St. Louis: Mosby-Year Book, Inc.: 2001;

p. 1111-200.

4. Manor E, Bodner L: Chromosomal aberrations in oral solitary fibrous tumor. Cancer Genet Cytogenet 2007; 174:170-2.

5. Manor E, Tetro S, Bodner L: Translocation (12; 14) and other chromosome abnormalities in squamous cell carcinoma of the tongue. Euro Arch Oto-Rhino-Laryngol 2010; 267:1273-6.

6. Minowa K, Sakakibara N, Yoshikawa K, Ohomori K, Kitagawa Y, Inoue N és mtsai: CT and MRI findings of intraosseous schwannoma of the mandible: a case report. Dentomaxillofac Radiol 2007; 36: 113-116.

7. Park YK, Kim YW, Yang MH, Kim EJ, Ryu DM: Neurilemmoma of the mandible. Skeletal Radiol 1999; 28:536-9.

8. Satterfield SD, Elzay RP, Mercuri L: Mandibular central schwannoma: report of a case. J Oral Surg 1981 ; 39:776-7.

9. Shaffer LG, Slovak ML, Campbell LJ (szerk.): ISON 2009: An International System for Human Cytogenetic Nomeclature (2009). Basel, S. Karger; 2009.

10. White W, Shiu MH, Rosenblum MK, Erlandson RA, Woodruff JM: Cellular schwannoma; a clinicopathologic study of 57 patients and 58 tumors. Cancer 1990; 66:1266-75.

11. Wright BA, Jackson D: Neural tumors of the oral cavity. A review of the spectrum of benign and malignant oral tumors of the oral cavity and jaws. Oral Surg Oral Med Oral Pathol Endod 1980; 49:509-22.