Fogorvosi szemle, 2013 (106. évfolyam, 1-4. szám)

2013-03-01 / 1. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 106. évf. 1. sz. 2013.11-16. Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Kar Fogpótlástani és Orális Biológiai Tanszék, Szeged Természettudományi és Informatikai Kar Embertani Tanszék, Szeged* Minimál invazív módszer alkalmazása frontfogak területére korlátozott fogkopás helyreállításakor Esetismertetés DR. RADNAI MÁRTA, DR. KOCSIS SAVANYA GÁBOR* A frontfogakra lokalizálódó fogkopás gyakori jelenség, amelynek helyreállítása a hiányzó vertikális hely miatt sokszor nehézségbe ütközik. A hagyományos protetikai eszközökkel a fogak további csiszolása lenne szükséges borítókoronák készítése és a harapási magasság emelése céljából. A Dahl-készülék alkalmazásával a fogszöveteket maximálisan megőrző módon, viszonylag rövid idő alatt létre lehet hozni a vertikálisan szükséges helyet, és elkészíthető a hiányzó zománc és dentin pótlására szolgáló végleges direkt vagy indirekt restauráció. A módszer alkalmazásának köszönhe­tően elkerülhető a fogak további csiszolás miatti károsítása, a beavatkozás nem invazív vagy minimál invazív. A bemu­tatott esetben a beteg palatinális és incizális fogszövet veszteségét a szerzők palatinális E.max® Press kerámiahéj­jal pótolták. A kezelés után a páciens éjszakai harapásemelő sínt visel a fogcsikorgatás miatti fokozott terhelés meg­előzése érdekében. Kulcsszavak: Dahl-készülék, fogkopás, minimál invazív terápia, porcelánhéj Bevezetés A fogak fiziológiás, lassú kopása legtöbbször nem igé­nyel fogászati ellátást [9]. Gyakran előfordul azonban különböző eredetű, kóros fogszövetveszteség, amely a zománc elvesztése után a dentint is érinti. A patoló­giás fogkopás lehet attríció, abrázió, erózió és abfrak­­ció, ezek a folyamatok gyakran egymást erősítik [11], Attríció alatt a fogak metszőélén vagy okkluzális felszí­nén a rágófunkció következtében, vagy bruxizmus (fog­csikorgatás, fogszorítás) [8] miatt létrejövő anyagvesz­teségét értjük. Az abrázió a fogak nem rágás miatt ki­alakuló kopása, amit például fogkefe, zeneszerszám vagy valamilyen eszköz ismétlődő, gyakori vagy helyte­len használata okoz. Az erózió pedig olyan foganyag­­veszteség, amelyet nem baktériumok által termelt sa­vas behatás hoz létre, ilyen ok lehet a gastrooesopha­­gealis reflux (hiatus hernia, terhesség) [2], hányás (al­kohol, bulimia, anorexia nervosa) [22], szénsavas ita­lok, citromsav, gyümölcslék túlzott fogyasztása [17] vagy munkahelyi ártalom. A folyamat a fogak érzékenységéhez, súlyos esetben a fogbél akut vagy krónikus gyulladásához vezethet. A frontfogak területén létrejövő kopás esztétikai hát­rányt jelent a páciens számára, de befolyásolhatja a be­szédet is. Nagyobb fogszövet-veszteség következmé-Érkezett: 2012. január 25. Elfogadva: 2012. június 27. nye a harapási magasság csökkenése is lehet. Ez azon­ban nem minden esetben észlelhető, mert a fogak okk­luzális felszínének kopása gyakran együtt jár a dento­­alveoláris kompenzációval, aminek eredményeképpen a fogak érintkezése továbbra is fennmarad, és az arc magassága nem csökken [3]. A kompenzáció az alveo­­láris csont remodellálódása révén jön létre, a kopást a csont fokozatos, kismértékű vertikális irányú növeke­dése kiegyenlíti. Lokalizált fogkopás esetében az anta­­gonista fogak kiemelkedése is megfigyelhető. Az in­­terokkluzális térköz változatlanul megmarad [5, 24], Az elvesztett fogszövetek pótlása sokszor nehéz­ségbe ütközik, hiszen a zománc (esetenként részben a dentin) elvesztése ellenére a fogak érintkeznek az antagonistákkal, köztük nincs rés centrális okklúzió­­ban. Különösen olyan helyzetekben nehéz a fogak fel­építése, amikor a kopás lokalizált, csak néhány fogat, vagy egy fogcsoportot érint. A felső frontfogak erózió és/vagy csikorgatás miatti kopása rendszerint a pala­tinális felszínen és a metszőélen valósul meg. A kopás­hoz társulhat a mandibula kissé propulziós helyzetbe kerülése is [14], A kopott fogak helyreállítása többféle módon lehetsé­ges. Első lépés mindig a szituáció alapos elemzése, ami alapján az egyénre szabott kezelési terv készül [6]. Az esetek elemzésekor az etiológiai tényezők kiderítésén

Next

/
Thumbnails
Contents