Fogorvosi szemle, 2012 (105. évfolyam, 1-4. szám)
2012-06-01 / 2. szám
50 FOGORVOSI SZEMLE ■ 105. évf. 2. sz. 2012. tenként volt megfigyelhető enyhe alul-kontúrozottság, de ezt a minimális eltérést még „A” kóddal jelölhettük. 36 (15,0%) esetben a restaurációk a kopás következtében mérsékelten, de egyértelműen alulkontúrozottá váltak, illetve a kontaktpont enyhén megnyílt („B” kód). A tömések marginális integritását 219 (91,3%) esetben találtuk sértetlennek („A” kód), 21 (8,8%) restaurációnál viszont szondával történő vizsgálattal enyhe résképződést tapasztaltunk a tömés-fog határánál („B” kód). A restaurációk felszíni simasága 234 (97,5%) tömésfelszínnél a polírozott zománcéhoz volt hasonló („A” kód), míg 6 (2,5%) esetben a felszínt enyhén érdesnek találtuk („B” kód). Vizsgáltuk, hogy a fog típusa (premoláris vagy moláris) szerint van-e különbség a tömések minőségét illetően. A „kifogástalan („A” kód) - nem teljesen kifogástalan („B” kód) összehasonlításban (x2-teszttel) egyedül a színbeli eltérésnél (p=0,031) volt statisztikailag kimutatható különbség a moláris és premoláris fogak tömései között (1. ábra). Megbeszélés A premoláris és moláris fogak tömése után öt évvel a visszarendelt páciensek 100%-a (85 fő) megjelent az ellenőrző vizsgálaton. A nemzetközi irodalomban talált adatokkal (70-92%) összevetve betegeink együttműködő készsége nagyon jónak bizonyult [14], Az ellenőrző vizsgálaton résztvevő betegek töméseit ugyanazon fogszakorvos készítette azonos tömőanyaggal és technikával. Ez abból a szempontból lényeges, hogy a különböző tömőanyagok más-más tulajdonságokkal rendelkeznek, melyek nagymértékben kihatnak a tömés minőségére (polimerizációs zsugorodás és kinetika, hőtágulási együttható, töltőanyag tartalom és méret stb.) [27], de amennyiben azonos tömőanyagból készülnek a restaurációk, nem kell számolnunk a különböző anyagok közötti különbségekkel. A töméstechnika, akárcsak a tömőanyag típusa, szintén befolyásolja a készülő tömés élettartamát és minőségét, hiszen megfelelő eljárással csökkenthető a polimerizációs zsu-A restauráció mérete szerint csoportosítva a töméseket (kétfelszínű MO, OD, vagy háromfelszínű MOD), több szempont esetén szignifikáns eltérést tapasztaltunk. A színbeli eltérésnél (p=0,015), a marginális elszíneződésnél (p<0,001) és az anatómiai formánál (p=0,002) egyaránt a többfelszínű, vagyis az MOD töméseknél találtunk szignifikánsan több „B” kódot (2., 3. ábra). gorodás okozta stressz, mely egyébként széli résképződéshez, posztoperatív érzékenységhez, szekunder kárieszhez, fog- illetve tömés repedéséhez, töréshez, elégtelen adhézióhoz vezethet [5, 7], A tanulmányunkban vizsgált II. osztályú direkt kompozit restaurációk sikeressége -99%, mely a nemzetközi tanulmányokban megjelent 94-99%-os öt éves sikerességgel összevetve, hasonlóan kedvező [6, 20, 23, 25], Sikertelennek tekintjük a tömést, amikor az nem alkalmas a funkció, 2. ábra. Az egyes eltérések megoszlása MO, OD és MOD tömések esetén
