Fogorvosi szemle, 2012 (105. évfolyam, 1-4. szám)

2012-06-01 / 2. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 105. évf. 2. sz. 2012. 47-52.

Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Fogászati és Szájsebészeti Klinikája, Konzerváló Fogászati és Parodontológiai Tanszék*

Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Tanszék**

Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet***

Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Fogászati és Szájsebészeti Klinikája****, Pécs

Direkt kompozit restaurációk retrospektív vizsgálata USPHS kritériumrendszer alapján

DR. LEMPEL EDINA,* DR. SZALMA JÓZSEF,** DR. JEGES SÁRA,*** DR. KENDE DÓRA,* DR. KRAJCZÁR KÁROLY,* DR. NAGY ÁKOS,**** DR. TÓTH VILMOS*

A szerzők célja volt felderíteni a kompozit töméseknél öt év után jelentkező leggyakoribb elváltozásokat, ezek összefüggéseit a restauráció méretével, valamint felmérni és összehasonlítani a moláris és premoláris régióban jelentkező problémák gyakoriságát. 85 páciens 240 darab II. osztályú kompozit tömését ellenőrizték a behelyezéstől számított 5 év elteltével a United States Public Health Services által kiadott kritériumok segítségével. Vizsgálták a restauráció anatómiai formáját, széli zárását, széli elszíneződését, színeltérését, felszíni simaságát, szekunder káriesz jelenlétét és a tömésben jelentkező töréseket. A változók közötti összefüggéseket kétváltozós modellben Pearson x2 és Fisher-tesztek segítségével vizsgálták. A szignifikancia szintet 5%-ban (p <0,05) határozták meg. 0,8%-ban találtak szekunder kárieszt, 0,4%-ban pedig tömésfraktúrát. A restauráció színe 12,5%-ban, a marginális elszíneződés 20,8%-ban, az anatómiai kontúr 15%-ban, a marginális épség 8,8%-ban, a felszíni simaság pedig 2,5%-ban tért el kismértékben a teljesen intakt töméshez képest. A színbeli eltérést vizsgálva szignifikánsan gyakrabban fordult elő enyhe eltérés a kisőrlőknél, mint a nagyőrlők töméseinél (p=0,031). A háromfelszínű (MOD) töméseknél a színeltérés (p=0,015), a marginális elszíneződés (p<0,001) és az anatómiai forma (p=0,002) tekintetében szignifikánsan több „B” kódot (enyhe eltérés) találtak, mint a kétfelszínű restaurációknál (MO, OD). A többi összehasonlításban nem találtak szignifikáns eltérést. A szerzők a direkt kompozit tömések 98,8%-át találták sikeresnek. Az észlelhető eltérések a háromfelszínű töméseket gyakrabban érintik, de korrekciót nem igényelnek, így a retrospektív vizsgálat alapján a II. osztályú kompozit tömések öt év eltelte után is kielégítően működnek.

Kulcsszavak: direkt kompozit tömés, USPHS minőségi kritériumok, retrospektív vizsgálat

Bevezetés

A fogászati kezelések során az esztétikai igények mára a moláris régióban is előtérbe kerültek [1,22], A kompozíciós tömőanyagok rutinszerű alkalmazását a kiemelkedő esztétikai hatás mellett az őrlőfogak területén is megfelelő biomechanikai tulajdonságok is lehetővé teszik [28]. A premoláris, moláris fogakban való alkalmazás kezdetén (’80-as évek eleje) a direkt kompozit tömések elkészítése nagy kihívást jelentett, és több volt a sikertelen eset, mint az amalgámtöméseknél [3, 10]. A kompozit tömőanyagok alkalmazásának egyik fő nehézségét a kompozitok polimerizációs zsugorodása, és az ezzel járó polimerizációs stressz okozza, ami széli résképződéshez, marginális elszíneződéshez, posztoperatív érzékenységhez, szekunder káriesz kialakulásához, fraktúrához vezethet [5, 7], Manapság azonban - a fent említett hiányosságok tudatos figyelembe vétele mellett - az esztétikai és biológiai igények miatt nagyszámú kompozit tömést készítünk. Az esztétikus

Érkezett: 2011. január 17.

Elfogadva: 2011. április 1.

tömőanyagok kedvezőtlen tulajdonságai az anyagok fizikai jellemzőinek javításával és a különböző töméstechnikákkal kerülnek ellensúlyozásra [16, 27], Egyéb más előnyei mellett kompozittömés-készítés során maximális foganyag megőrzésre van lehetőség a minimálinvazív technikának köszönhetően [19].

Számos in vitro vizsgálattal tesztelik a kompozit tömőanyagok tulajdonságait, viselkedését [12, 13]. Azonban az in vitro vizsgálatok - bármilyen jól kivitelezettek is - az in vivo körülményeket nem tudják maradéktalanul szimulálni [29], A kompozit tömések viselésének valós következményeit, élettartamát maradéktalanul csakis in vivo vizsgálat demonstrálhatja. A restaurációk minőségi kontrollját leggyakrabban a United States Public Health Services (USPHS, 1973), vagy az újabb, FDI World Dental Federation (2007) értékelő rendszer segítségével végzik [9, 17, 26, 27], A prospektiv vizsgálatokban értékelik a restaurációt a behelyezéskor, fél év múlva, majd meghatározott időközönként - általában évente - a vizsgálat időtartamának megfelelően. Rét-