Fogorvosi szemle, 2012 (105. évfolyam, 1-4. szám)

2012-03-01 / 1. szám

32

FOGORVOSI SZEMLE ■ 105. évf. 1. sz. 2012.

duzzanat 38 (50%) esetben jelentkezett. Utóvérzést 8 (10%), lázat 4 (5%) és szájzárat 1 (1, 4%) páciensnél regisztráltunk. A fájdalom mértéke a műtétet követő tizedik órában volt a legnagyobb, ami a tízes skálán átlagosan ötös erősségű volt. Fájdalomcsillapítót átlagosan

tálában a második nagyőrlő mesialis papillájáig preparáljuk, ha szükséges, akkor a műtét során még ki lehet terjeszteni. Mivel nem készítünk segédmetszést, a lebenyt könnyebben és pontosabban lehet visszafektetni a csontfelszínre. Ezt a típust elsősorban a felszíneseb-I. táblázat

Fájdalom mértékének összehasonlítása a lebenyképzés függvényében

Lebenytípus

Műtét' után 1 órával

Műtét után 6 órával

Műtét után 10 órával

Fájdalom

ínyszéli

1.6±0.1

3.2±0.4

4.3±.1.1

L-alakú

1.5±.02

3.5±0.6

4.6±1.2

9. ábra .u

Szondázási értékek a második moláris körül (mesiolingualis pont)

két napig szedtek a páciensek, egyenként hat darabot. Egy esetben a páciensnek öt napig volt szüksége fájdalomcsillapítóra. Sebgyógyulási zavart egy esetben sem figyeltünk meg.

Megbeszélés

Mind ez idáig kevés hazai és nemzetközi publikáció foglalkozott a bölcsességfog eltávolítása utáni parodontális állapotok vizsgálatával [4]. Mind az L-alakú, mind az ínyszéli lebenynek van előnye és hátránya. Klinikánk dento-alveoláris osztályán L alakú lebenyt alkalmazzuk gyakrabban. Előnye, hogy gyorsabban lehet preparálni, és előre meghatározzuk a lebeny határait, ezért sokszor átláthatóbb,Jobb hozzáférhetőséget nyújt a mélyebben fekvő fogakhoz, mint ahogy azt az ínyszéli lebenynél tapasztaljuk. Nehezen együttműködő pácienseknél ezt a lebenyformát ajánljuk, ahol a gyorsaság fontos lehet, illetve a kevesebb feszes íny leválasztása nem igényel nagyobb fokú preparálást. A sebszélek egyesítése is egyszerűbb, ugyanis nem kell az interdentális papillákat a sokszor igen szűk fogközökben egyesíteni. Az irodalomban megemlítik, hogy a nagyobb lebeny preparálása esetén fokozottabb az osteoclast aktivitás, aminek következménye a rosszabb, elhúzódó csontgyógyulás lehetséges [5]. Az ínyszéli metszés után a lebenyt álben fekvő fogaknál alkalmazzuk. Előnyként említhető, hogy jobb vérellátással rendelkezik, mint a segédmetszéssel készített lebeny. Hátránya, hogy nehezebb preparálni, néha a kisőrlőkig is ki kell terjeszteni a metszésvonalat. Vizsgálatunk során nagyobb szondázási értékeket mértünk ennél a típusnál, ugyanakkor ez nem volt szignifikáns különbség valamint hat hónappal a műtétet követően szinte teljes visszatapadás volt megfigyelhető. Bölcsességfogak sebészi eltávolításánál számolnunk kell a második moláris fog körüli parodontális érintettséggel [2, 5, 6, 11]. Hat hónappal a műtétet követően teljes visszatapadást figyeltünk meg, tehát egy reversibilis fogágy károsodásról beszélhetünk. Mindezek tudatában megállapíthatjuk, hogy a parodontium érintettsége nem a lebenytípus függvénye, ezért mindkét fajtát ajánljuk a mindennapi gyakorlatban.

Irodalom

1. Aloy-Prósper A, García-Mira B, Larrazabal-Morón C, Penarrocha- Diago M:Distal probing depth and attachment level of lower second molars following surgical extraction of lower third molars: A literature review. Med Oral Patol Oral Cir Bucal 2010 1 ;15: 755-759.

2. Dodson TB: Management of Mandibular Third Molar, Extraction Sites to Prevent Periodontal Defects. J Oral Maxillofac Surg 2004; 62: 1213-1224.

3. Joób F. Árpád (szerk.): A bölcsességfogak szerepe a fogászat különböző szakterületein Budapest, Semmelweis Kiadó, 2010.

4. Kan KW, Liu JKS, Lo ECM, Corbet EF, Leung WK: Residual periodontal defects distal to the mandibular second molar 6-36 months after impacted third molar extraction. A retrospective cross-sectional study of young adults. J Clin Periodontol 2002; 29: 1004-1011.

5. Karaca I, Simsek, S, Ugar D, Bozkaya S: Review of flap design influence on the health of the periodontium after mandibular third molar surgery. Oral Surg Oral Med Oral Pathol OralRadiol Endod 2007; 104: 18-23.

6. Suarez-Cunqueiro MM, Gutwald R, Reichman J, Luis Otero-Cepeda XL, Schmelzeisen R: Marginal flap versus paramarginal flap in impacted third molar surgery: A prospective study. Oral Surg Oral Med Oral Pathol Oral Radiol Endod 2003; 95: 403-408.

7. Sanchis Bielsa JM, Hernández-Bazán S, Penarrocha Diago M: Flap repositioning versus conventional suturing in third molar surgery. Med Oral Patol Oral Cir Bucal. 2008; 1; 13: 138-142.

8. Nageshwar: Comma incision for impacted mandibular third molars. J Oral Maxillofac Surg. 2002; 60(12): 1506-1509.

9. Oxford GE, Quintero G, Stuller CB, Gher ME: Treatment of 3rd molar-induced periodontal defects with guided tissue regeneration. Clin Periodontol. 1997; 24: 464—469.