Fogorvosi szemle, 2012 (105. évfolyam, 1-4. szám)
2012-09-01 / 3. szám
115 FOGORVOSI SZEMLE ■ 105. évf. 3. sz. 2012. lés befejezése után még 4 hétig passzív állapotban a szájban volt [16]. A szájfotó (3. ábra) a tágítási fázist lezáró alkalommal készült, és jól mutatja a sikeres szuturarepesztés egyik fő indikátorát: diasztéma jelent meg a két felső középső metsző között, ami idővel a transszeptális és gingivális rostok feszülése és a szkeletális recidiva miatt csökkent. A hyrax beragasztása utáni egyhetes kontrolion a felső nagymetszők közötti rés már megfigyelhető volt. A hyrax-kezelés végére a diasztéma mediánum 2,5 mm, a molárisok között a tágítás 7 mm, a premolárisok között 6 mm. Egy hónap retenció után a felső rögzített készülék ragasztása következett, egy ülésben a hyrax eltávolításával és a Goshgarian-féle dúcos transzpalatinálív (4. ábra) szájba helyezésével. A készüléket 3 hónapon keresztül alkalmazta a szerző az elért tágítás retenciójára. A 3. hónap után bal oldalon a premoláris területen a csücsök-csücsök érintkezés helyett bukkális keresztharapás volt megfigyelhető a felső hatosok disztorotálása és az ív kikerekedése miatt, jelezve a mandibula szű-5. ábra. A rések átcsoportosítása és az intermaxilláris gumihúzás utáni állapot a jobb oldalon. 6. ábra. A középvonal-eltoló ív. kületét ill. disztális helyzetét. Ebben az ülésben a dúcok eltávolításra kerültek. A féléves teleröntgen-kontrollvizsgálat a szutura palatina mediana repesztésének szkeletális hatásait mutatja a páciens esetében: a mandibula poszterior irányba rotálódott (a 8. ábra bal oldalán látható kiértékelés a kezelés előtt készült, a 8. ábra jobb oldala a féléves kontroll teleröntgen eredményeit mutatja). A féléves re-7. ábra. A középvonal áthelyezése után megkezdődik a részárás a bal oldalon. tenció után készített felső ráharapásos felvételen (9. ábra) jól látható, hogy a szutura palatina mediana újra becsontosodott. A poszteroanterior felvételen mért maxillomandibuláris viszony 12 és 11,5 mm jobb és bal oldalon. A további kezelés célja a kielégítő okklúzió elérése volt. Ennek során megtörtént a jobb oldali maxilláris fogak maximális inter- és intramaxilláris horgonylati viszonyok közötti hátrafelé vezetése az ív mentén (5. ábra). Ehhez felhasználhatóak voltak a tágítás során keletkezett rések. A középvonal jobbra tolását (6. ábra) követő lépés a bal oldali fogak előre vezetése az ív mentén (7. ábra). Az 5°-os ANB-szög indokolta a disztális bazális viszony rendezését, ennek megoldására használt a páciens II. osztályú intermaxilláris gumihúzást, ami egyidejűleg biztosította az intermaxilláris horgonylatot a jobb oldalon. A felső, bal oldali mesialis irányba Angle I osztályú történő részárás a jobb oldalon kialakult okklúzió elérése és a középvonal eltolása után kezdődött el (7. ábra). Megbeszélés A fogszabályozó praxisokban ma már rutinszerűen alkalmazott a gyorstágító (aminek egyik fajtája a hyrax készülék) [20], A hyrax klasszikus esetben négy fogra cementezett gyűrűből és egy hyraxcsavarból áll. A csavar méretét a fogszabályozó orvos megválaszthatja. A napi aktiválási protokoll nem egységes sem az irodalomban, sem a gyakorlatban [20], Gyorstágításnak azt nevezzük, ha az expanziót kb. 2 hét alatt véghezviszszük, lassú tágításnak pedig azt, ha kb. 2 Vz hónap alatt érjük el a célt [14]. A lassú tágítástól tinédzserkorban már nem várhatjuk a szutura palatina mediana szétválasztását [8], A kezelési terv készítésekor több megfontolásból is a hyrax készülék mellett döntött a szerző. Az első indokot a tágítás mértéke és a páciens kora adta. A poszteroanterior felvétel adatai alátámasztották a szuturarepesztés szükségességét. A normálértéktől jelentősen eltérő maxillomandibuláris viszony (10,8 helyett 14,5 ill. 14 mm), a felső őrlőfogak tengelyállása és az életkori átlagnak megfelelő mandibulaszélesség
