Fogorvosi szemle, 2012 (105. évfolyam, 1-4. szám)

2012-09-01 / 3. szám

101 FOGORVOSI SZEMLE ■ 105. évf. 3. sz. 2012. aggodalom. Hozzáértő tanácsadás során ezek a ment­ségek erőszakosságtól mentesen feltárhatók. A tanács­adó remélhetőleg képes úgy megtárgyalni ezeket a kér­déseket, hogy az ne váltsa ki a dohányos ellenállását. Gyors beavatkozás a dohányhasználatba „kérdezés” és „tanácsadás” révén Kérdezés Mint ismeretes, az anamnézist rögzítő űrlap fontos sze­repet játszik a szájüregi egészségügyi ellátásnak az ál­talános egészségi állapot ismeretére épülő megterve­zése szempontjából. A beteg dohányzással kapcsolatos adatai az anamnézis elengedhetetlen részét képezik a dohányzás megelőzésének és abbahagyásának tá­mogatását célzó egyes szinteken. Ha például a beteg­ről kiderül, hogy soha nem dohányzott, az a fogászati szakember számára alkalmat kínál arra, hogy rámutas­son a beteg által választott életmód előnyeire. Különö­sen fiatal felnőttek esetén a dohánymentesség megtartá­sára vonatkozó döntésük kapcsán elhangzó gratuláció pozitív megerősítést adhat a társai részéről, a hirdeté­sekből és más káros hatásoktól érkező nyomással szem­ben. Ha viszont a betegről az derül ki, hogy korábban dohányzott, akkor arra adódik alkalom, hogy a változta­tással kapcsolatos döntése újbóli megerősítést nyerjen. A dohányzásra rákérdező űrlap kapcsán tovább tudato­sítható a betegben a dohánynak a szájüregi egészségre gyakorolt káros hatása. Végezetül pedig a dohányhasz­nálatra rákérdező űrlap kapcsán fenyegetésmentes be­vezető gondolatébresztésre adódik lehetőség a fogá­szati szakember és a beteg között később sorra kerülő elbeszélgetéshez. Tanácsadás A fogászati szakembernek etikai és egészségügyi jogi felelőssége a beteg tájékoztatása a dohányzás folytatá­sának következményeiről és a leszokás előnyeiről. A fo­gászati betegek - állításuk szerint - elfogadnák a fogor­vos tanácsát és támogatását, ha úgy döntenének, hogy abbahagyják a dohányzást. Az adott tanácsot a beteg kórlapján is megfelelően dokumentálni kell az esetle­ges pereskedéssel szembeni kártalanítás érdekében. Ezen információknak a beteg kórlapján való feltünteté­se magában foglalhatja a szájhigiénés kezelések során megmutatkozó fejlődést a ‘hajlandósági mérce’ mentén. Amikor a betegeket a leszokási hajlandóságukról kér­dezik, a dohányosok gyakran azt a választ adják, hogy majd „valamikor” abba akarják hagyni, de ez az idő még nem érkezett el. Vannak még bizonyos dolgok, amelye­ket előbb el kell végezniük, és azokat a dohányzás ab­bahagyásánál fontosabb dolgokként tüntetik föl. Még ha a beteg úgy érzi is, hogy kész a leszokásra, tovább­ra is lehet benne némi bizonytalanság a következő lé­péseket illetően. Előfordulhat, hogy nem bízik a cél el­érhetőségében, vagy még nem áll kellőképpen készen a leszokás megpróbálására. Ezen magatartás mögött gyakran az a félelem húzódik meg, hogy kudarc érheti, megváltozhatnak társas szokásai, vagy tart attól, hogy elhízik. A fontosság és a bizakodás adott szintjének, mint a változtatásra való hajlandóság fokmérőjének a megértése nagyban segíthet a beteg leszokási pró­bálkozásának a támogatásában. Ha például megkér­jük a beteget, hogy egy számskálán jelölje be, mennyi­re tartja fontosnak, hogy leszokjon, ez iránymutatással szolgálhat a fogászati szakember számára. Ugyanezen a számskálán bejelölve a cél elérésébe vetett bizonyos­ságukat, újabb adalékra derülhet fény a beteg számára szükséges támogatás meghatározását célzó elbeszél­getéshez. (Rövid=brief) Motivációs interjú (B)MI Számos magatartásvizsgálat kimutatta, hogy a motivá­ciós interjú (Ml) felhasználásával előre megjósolható a be­teg változtatást célzó tevékenységére vonatkozó támo­gatás sikere. A Ml egy betegközpontú módszer, a beteg változtatással összefüggő, belső motivációjának a bi­zonytalanság felderítésén és feloldásán alapuló növe­lésére irányul [7], Az Ml „rövid változata”, más elneve­zéssel a „rövid motivációs interjú” (BMI), alkalmasnak mutatkozik fogorvosi gyakorlatban rövid közbevetések formájában beiktatott, a dohányhasználat megelőzését és abbahagyását célzó intézkedések megtételére [8]. Az BMI célja az alábbi célkitűzés viszonylag rövid idő alatti elérése: 1 ) a beteg kikérdezése a változtatásra vonatkozó mo­tiváltságáról; 2) a beteg változtatással kapcsolatos önbizalmának megerősítése, valamint 3) a beteg beleegyezésének kieszközlése a magatartá­sát érintő változtatás következő rendelés alkalmával való megbeszéléséhez. A dohányzás abbahagyása „segítés” és „megszervezés” révén A dohányzásról leszokni kívánó beteg segítése gyakran a magatartás-megváltoztatási technikák és a gyógy­szeres támogatás egyesítését igényli. A folyamatos tá­mogatás akár a fogászaton, akár más egészségügyi intézményen keresztül való megszervezése a beteg számára értékes megerősítéssel szolgál a leszokás megkísérléséhez. Lépésenkénti protokoll Azok, akik fel akarnak hagyni a dohányzással, nem mindig tudnak időről időre vagy elejétől végig bekap­csolódni valamely gondosan megtervezett nikotinmeg­vonási programba. Ugyanakkor a különféle egyszerű utasítások is - mint amilyen a „Segítés” (segíteni) és a „Megszervezés” (kontrollvizsgálatokat megszervez­ni) - értékes feljegyzések lehetnek a fogorvos számára a betegek dohányzásról való leszokásának támogatá­sában. Vannak dohányosok, akiket végtelen öröm tölt el a leszokás kapcsán, amely aztán - pl. előkészített­ség hiányában - túl korán lohad le. Míg ez a megkö­zelítés beválhat egyes dohányosoknál, mások esetén több-kevesebb támogatásra lehet szükség. Ez a támo­

Next

/
Thumbnails
Contents