Fogorvosi szemle, 2011 (104. évfolyam, 1-4. szám)

2011-03-01 / 1. szám

32

FOGORVOSI SZEMLE

104. évf. 1. sz. 2011.

tehát milyen jelentőséget célszerű az egyes előfordulásoknak tulajdonítani (I. táblázat). Megállapíthatjuk, hogy a fent említett jeleknél általában alacsony szenzitivitást és magas specificitást találunk - továbbá alacsony pozitív és a magas negatív prediktív értékeket -, melyek alapján kijelenthetjük, hogy a jelek előfordulása nem jelenti biztosan az ideg sérülését, sokkal meghatározóbb a jelek hiánya. Tehát sokkal nagyobb biztonsággal határozható meg az alacsony kockázatú műtét (IÁN sérülés szempontjából) a fenti jelek hiányában, mint a biztos idegsérülés, ha a jelek jelen vannak [13]. Külön is hangsúlyoznánk azon eseteket, ha több (fent említett) röntgenjei egyszerre látható. A 2 f. ábrán például a gyökérkeskenyedés mellett látható még a canalis kanyarulata és a felső kortikális vonalának megszakadása is. Véleményünk szerint a legnagyobb körültekintéssel ezen esetekben kell eljárnunk, hiszen ilyenkor az ideg és a bölcsességfog szoros viszonyát több jel is bizonyítja.

Az esetismertetés kapcsán is szót kell ejtenünk az IÁN vezetéses érzéstelenítése során létrejövő idegsérülésekről. Egyes szerzők szerint az injekciós tű okozta direkt mechanikai sérülés [8], mások szerint az érzéstelenítő oldat kémiai toxicitása játszhat szerepet az idegsérülés létrejöttében. Több vizsgálatban is találunk adatot arra vonatkozóan, hogy prilocain és articain használatakor jóval magasabb az idegsérülés előfordulása, mint más érzéstelenítőszereknél [4, 5], habár olyan vizsgálatot is találunk, ahol ezt nem bizonyították [8], Az injekciós tű és az ideg érintkezésekor általában a páciens villámlásszerű érzésről és a beidegzett terület szinte azonnali zsibbadásáról számol be. Ezzel ellentétben, ha az ideg károsodása kémiai úton jön létre, és a műtét során IÁN expozíció is van, lehetetlennek tartjuk elkülöníteni, mi okozza a paresthesiát. Mindenesetre az érzéstelenítéssel összefüggő IAN paresthesia sokkal ritkább (0,0001-0,01%) [5], így pusztán a gyakoriságokat figyelembe véve nagyobb az esélye, hogy esetünknél az IÁN expozíció következtében jött létre a paresthesia.

Irodalom

1. Blaeser B, August MA, Donoff RB, Kábán LB, Dodson TB: Radiographic risk factors for inferior alveolar nerve injury during third molar extraction. J Oral Maxillofac Surg 2003; 61: 417-421.

2. Dobó NCs, PATAKI L: A canalis mandibulae és a bölcsességfog viszonya. Fogorv Szle. 2010; 103(1): 25-26.

3. Flygare L, Öhman A: Preoperative imaging procedures for lower wisdom teeth removal. Clin Oral Investig 2008; 12: 291-302.

4. Garisto GA, Gaffen AS, Lawrence HP, Tenenbaum HC, Haas DA: Occurrence of paresthesia after dental local anesthetic administration in the United States. JADA 2010; 141: 836-844.

5. Hillerup S: Iatrogenic injury to oral branches of the trigeminal nerve: records of 449 cases. Clin Oral Investig. 2007; 11: 133-142.

6. Öhman A, Kivijärvi K, Blombäck U, Flygare L: Preoperative radiographic evaluation of lower third molars with computed tomography. Dentomaxillofac Radiol 2006; 35: 30-35.

7. Pogrel MA, Schmidt BL, Sambajon V, Jordan RC: Lingua! nerve damage due to inferior alveolar nerve blocks: a possible explanation. J Am Dent Assoc. 2003; 134: 195-199.

8. Rehman K, Webster K, Dover MS: Relationship between type of anaesthetic and nerve damage in lower third molar surgery. Links between anaesthetic modality and nerve damage during lower third molar surgery. Br Dent J 2002; 193: 43-45.

9. Rood Jp, Noraldeen Sheehab Ba: The radiological prediction of inferior alveolar nerve injury during third molar surgery. BrJ Oral Maxillofac Surg 1990; 28: 20-25.

10. Sedaghatfar M, August MA, Dodson TB: Panoramic radiographic findings as predictors of inferior alveolar nerve exposure following third molar extraction. J Oral Maxillofac Surg 2005; 63: 3-7.

11. Susarla SM, Sidhu HK, Avery LL, Dodson TB: Does computed tomographic assessment of inferior alveolar canal cortical integrity predict nerve exposure during third molar surgery? J Oral Maxillofac Surg 2010; 68: 1296-1303.

12. Szalma J, Lempel E, Csuta T, BArtfai D, Jeges S, Olasz L: A panorámaröntgen szerepe a nervus alveolaris inferior sérülések várható megítélésében alsó bölcsességfogak eltávolítása előtt. A gyökérgörbület és a gyökércsúcs-canalis mandibulae átfedésének hatása a rizikóbecslésre. Fogorv Szle 2010; 103(2): 43-48.

13. Szalma J, Lempel E, Jeges S, Szabó G, Olasz L: The prognostic value of panoramic radiography of inferior alveolar nerve damage after mandibular third molar removal: Retrospective study of 400 cases. Oral Surg Oral Med Oral Pathol Oral Radiol Endod 2010; 109: 294-302.

14. Tay AB, Go WS: Effect of exposed inferior alveolar neurovascular bundle during surgical removal of impacted lower third molars. J Oral Maxillofac Surg 2004; 62: 592-600.

Dr. Szalma J, Dr. Lempel E, Dr. Csuta T, Dr. Vajta L, Dr. Jeges S, Dr. Olasz L:

The specific panoramic radiographic signs

and their relation with inferior alveolar nerve injuries after mandibular third molar surgery

The aim of the authors was to describe the classic specific panoramic signs (indicating a close spatial relationship between dental canal and third molar’s root) on panoramic radiographic images and determine their role in the risk assessment, predicting inferior alveolar nerve (IAN) paresthesia after lower third molar removal. The authors represented an informative case, where the IAN was visible during the surgery.

The exact knowledge of classic panoramic radiographic signs should help the determination of “high risk” cases predicting IAN paresthesia after mandibular third molar removal. The authors keep panoramic radiography rather a routine than the most superior diagnostic tool in third molar surgery.

Key words: third molar surgery, inferior alveolar nerve injury, paresthesia, panoramic radiography