Fogorvosi szemle, 2010 (103. évfolyam, 1-4. szám)
2010-09-01 / 3. szám
90 FOGORVOSI SZEMLE ■ 103. évf. 3. sz. 2010. komplementer módon tárgya a jelen vizsgálatnak, így járulékos adataikat minden táblázat tartalmazza. Csaknem 10%-os arányuk mellett ugyanis mintegy negatív lenyomatát adják a belföldi fogorvosok által „szabadon hagyott” területeknek. Hazai fogorvosaink mobilitását illetően okkal feltételezhetjük, hogy a születési helynek és a munkavállalás aktuális helyének az összevetéséből értékes következtetéseket vonhatunk le. Természetesen a két állapot között figyelembe kell venni a felsőoktatási mobilitást is, amelynek célterületei szükségszerűen adódnak a négy egyetemi képzőhely (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) alapján. Tisztában kell lenni azzal is, hogy a munkahely mindenkori kiválasztása során számos személyes, szociális, gazdasági és egyéb szempont is felmerülhet, sőt feltehető, hogy a leendő fogorvos családja az egyetemi felvételig akár többször is lakóhelyet változtatott. Mindezektől függetlenül, amennyiben nagyon szoros kapcsolat állapítható meg a születési hely és a munkahely között, azt mindenképpen a csekély mobilitás bizonyítékaként kell értékelnünk. Jelen tanulmány arra tesz kísérletet, hogy a fenti megszorításokat is figyelembe véve, következtetéseket vonjon le a belföldi mobilitás jellemzőit illetően. Vizsgálati anyag és módszer Ennek a tanulmánynak a térinformatikai elemzése, amely a fentiekben említett magyar szerzők [1] modelljéből indul ki, nem ismeretlen a fogorvosi szakirodalomban. Az Egyesült Államok Mississippi államában például 1970-től vizsgálták a kevésbé ellátott területek földrajzi mintázatának változását annak érdekében, hogy információkkal szolgálhassanak a munkahelyet nikus nyilvántartása tette lehetővé, 2009. december 16.-án. Ekkor 5608 érvényes működési engedéllyel rendelkező fogorvost találtunk, akik közül csak 5022- nek (89,55%) volt bejelentett munkahelye, azonban közülük is csak azokat (N=4967) vettük figyelembe, akik a fő munkahelyüket is megjelölték. Ez a végső elemszám a továbbiakban csak minimális mértékben változott, ugyanis a különböző mobilitási elemzéseket csak abban az esetben lehetett elvégezni, ha különböző kombinációkban párosítható volt a születési, diplomaszerzési hely, és a munkahely területi elhelyezkedése. Mivel az adattárban csak települési és kistérségi adatok álltak rendelkezésre, a megyei csoportok képzéséhez a kistérségekre hatályos 2007. évi CVII. törvény mellékletében található beosztást vettük figyelembe. Tekintettel arra, hogy a minta a teljes sokaság (1956- 2009 között diplomát szerzett fogorvosok) 88,58%-ára vonatkozott, minden számításnál, ahol ez szükséges volt, meghatároztuk a szignifikancia-szintet, amelyet p<0.01 érték esetén külön nem jelöltünk. Statisztikai műveleteinkhez az SPSS 15.0 programcsomagot használtuk. Területi adatokat három változatban vizsgáltunk: 1. születési hely és egyetemi képzőhely, 2. egyetemi képzőhely és munkahely, 3. születési hely és munkahely. Ezek elemzése kereszt-táblákkal történt. Torzítatlan eredmények nyerése érdekében figyelembe kellett venni, hogy a fogorvosképzés Szegeden 1960-ban, Pécsett 1973-ban, végül Debrecenben 1977-ben kezdődött. Tehát Pécs 1973 előtt nyilvánvalóan nem gyakorolhatott vonzó hatás még a Pécsett lakó leendő fogorvosokra sem. így a négy képzőhely együttes hatását csak Debrecen belépése után vehetjük számításba. Jóllehet itt az oktatás 1977-ben kezdődött, a kiadott 1. táblázat Bejelentett fő munkahellyel rendelkező fogorvosok (N=4967) megoszlása nemek és diplomájuk éve szerint, 10 éves csoportosításban, 1956-2009 között. Diploma kiadásának éve Orvos neme összesen nők %-os aránya férfi nő 1950-es évek 10 11 21-1960-as évek 314 317 631 50,24 1970-es évek 420 671 1091 61,50 1980-as évek 395 620 1015 61,08 1990-es évek 506 688 1194 57,62 2000-es évek 419 596 1015 56,06 Összesen 2064 2903 4967 58,45 kereső fogorvosoknak, az egyetemi képzőhelyeknek és az egészségpolitikai döntéshozóknak. A szerzők területi és idősoros módszerrel a fogorvos/népességszám mindenkori arányait hasonlították össze [8], Keresztmetszeti adatfelvételünket az EEKH elektrodiplomák szerinti számbavétel azért alkalmasabb az elemzésre, mert így Debrecen esetében is kiszűrhető a tanulmányok alatt egyetemet váltó hallgatók mobilitásának hatása. Debrecen először 1982-ben jelentkezett nagyobb számú (n=20) diplomával a többi egye-
