Fogorvosi szemle, 2010 (103. évfolyam, 1-4. szám)
2010-06-01 / 2. szám
FOGORVOSI SZEMLE 103. évf. 2. sz. 2010. 57 K-aF 0,785-382,7 ak-k” 1,27-85 2,783N Képlékeny határesetben, tökéletesen képlékeny, nem felkeményedő anyagtulajdonság feltételezésével A keresztmetszetet terhelő Mhk hajlító nyomaték, amelyik a horony teljes keresztmetszetét képlékeny állapotba hozza (tökéletesen képlékeny anyagot) feltételezve [7]: (5) A hol S = cP/12, a fél-keresztmetszet statikai nyomatéka a hajlítás tengelyére. Az (5) összefüggést a képlékeny határeset terhelő erő szükségletére (Fk) átrendezve, a számértékeket behelyettesítve kapjuk: _«LÆ_2l.3!^_6,003N 6 k 6 885 p _ 2‘S‘°f - 1 Megállapíthatjuk, hogy mind FR mind FK lényegesen kisebb a kísérletek alkalmával alkalmazott, a II. táblázatban található értékeknél. 8. ábra. A csapok hajlító-vizsgálatának összegezett eredményei, a terhelőerő-szögelfordulás függvényében bemutatva lapotát előidéző FR, valamint a képlékeny határállapot kialakulásához szükséges (ideálisan rugalmas-képlékeny anyagot feltételezve) FK terhelő erőt is. III. táblázat Kapcsolat a csap tp szögtorzulása és a gyengített csaphossz s* működő csaphossza között, s* = 1,2 mm (a), és s* = 2,2 mm (b) esetén (pH tp [rád] e {%] s* = 1,2 mm s* = 2,2 mm 5 0,08726 8,726 4,76 10 0,1745 17,45 9,52 15 0,2618 26,18 14,28 20 0,1490 34,90 19,04 25 0,4363 43,63 23,80 30 0,5236 52,36 28,56 Megbeszélés A bemutatottak alapján az ideiglenes implantátumok tartó csapjával kapcsolatban elvégzett kísérleteinkből, az azokhoz kapcsolódó elméleti megfontolásokból az alábbi következtetések vonhatók le: a. ) A kísérletek során a vizsgált csap nem volt egyensúlyban: a torzulás a teher (F) hosszabb ideig való felrakása esetén tovább folytatódott volna, egészen a csap tönkremeneteléig. A csap hajlítását ezért gondosan, „túlhajlítást” elkerülve kell végezni. b. ) A csap szerkezeti anyaga (a valóságban nem tökéletesen képlékeny) erősen felkeményedésre hajlamos. A képlékeny határterhelés Fk értéke ezért a csap torzulása számára csak alsó határnak tekinthető. Összegezve vizsgálatainkat, azok eredményeit a 8. ábrán mutatjuk be, ahol is a terhelő erő mért értékeit a csap szögelfordulása függvényében rajzoltuk fel. Az 8. ábrában berajzoltuk a csap rugalmas határál-Berajzoltuk továbbá az alakváltozásnak azt az emax = eh határértékét, amelyik (p=(ph= 20° szögtorzulást eredményez, abban az esetben, ha: a. ) a horony alakja a 3. ábrának felel meg (s-s*-1,2 mm), b. ) a horony hosszát 1 mm-el megnövelik, amely esetben az s=s*=2,2 mm értékre növekszik. A módosított horony kialakítására vonatkozó elképzelésünket a 9. ábrán mutatjuk be. Az eredmények értékelése azt mutatja, hogy a horony hosszának megnövelése adott <p szögelfordulás estén a határnyúlás, és ezzel a csap berepedésének veszélyét is csökkenti. A hajlító-vizsgálatok eredményeit összegező 8. ábra alapján megállapíthatjuk, hogy <p = 20 ° szögtorzulás esetén a horony szélső szálaiban fellépő nyúlás (s* = 1,2 mm) esetén meghaladja a csap anyagára a műbizonylatban megadott ee szakadási nyúlás értékét, tehát ezek alapján a szélső szálban előfordulhat a csap törése.
