Fogorvosi szemle, 2010 (103. évfolyam, 1-4. szám)
2010-06-01 / 2. szám
51 FOGORVOSI SZEMLE ■ 103. évf. 2. sz. 2010. pítjuk, hogy a korona előtöréséhez elegendő hely áll-e rendelkezésre, vagy helye beszűkült. Utóbbi esetben a sebészi beavatkozást fogszabályozó kezelésnek kell megelőznie a szükséges hely kialakítása érdekében. Olykor az első premolarist is fel kell áldozni helyteremtés céljából. A diagnózis felállításához, a kezelési terv megvalósításához, valamint a szemfog elmozdulásának kezelés közbeni ellenőrzése során felmerült kérdésekre a cone beam CT (CBCT) segítségével választ lehet adni, mert ez a vizsgálat pontos térbeli tájékozódást tesz lehetővé. A megfelelő programot használva bármilyen szükséges mérést könnyen elvégezhetünk, a mérések pontosak. Ha CBCT nem áll rendelkezésre, akkor a panoráma felvétel mellett a ráharapásos és a periapicalis felvételek is hasznosak [16]. A periapicalis felvétel segítségével meghatározhatjuk a fog szomszédos fogakhoz viszonyított helyzetét. Ráharapásos felvételen a buccálisan elhelyezkedő szemfog koronája a szomszédos fogak koronájára, míg a palatinálisan pozícionált szemfog koronája a szomszédos fogak gyökércsúcsainak közelébe vetül. A szemfog helyzetének meghatározására jól használható a lokalizációs felvétel, ami a parallaxis jelenségen alapul. Ilyenkor a vizsgált tárgy képe eltolódik, ha a látószög változik. Két felvételt készítünk úgy, hogy a páciens feje és a film ugyanabban a pozícióban marad, csak a második felvétel másik irányból készül. így az első felvétel orthoradiális, a második felvétel disto- vagy mesioexcentrikus lesz. Az excentrikus felvételen a filmközeli tárgy képe a fókusszal azonos irányba vándorol. Tehát, ami az excentrikus felvételen a fókusszal ellentétes irányba mozog, az buccálisan, ami a fókusszal azonos irányba mozog, az palatinálisan helyezkedik el a foghoz viszonyítva. Ez a jelenség az angolszász szakirodalomban a „buccal object rule” (same lingual, opposite buccal) kifejezésként terjedt el [10]. Ezeket a röntgenfelvételeket általában rutinvizsgálatként javasolják a szemfog retenció korai diagnosztizálására [19]. Ortodonciai vizsgálat A retineált fogak szabályozásának, sorbaállásának megkezdése előtt el kell végezni a fogívek és az occlusio vizsgálatát. Megállapítható, hogy a fog retenciójához társul-e ortodonciai anomália. Meg kell határozni, hogy a fog sebészi feltárása előtt szükség van-e helyteremtő kezelésre [2], Nem merülhet fel a sorbaállítás lehetősége, ha a retineált fog körül daganat vagy heveny gyulladás képződött. Az eltávolítás további indikációi között szerepelnek protetikai szempontok, például a protézis lemez megtámasztását is zavarja a fogretenció. A szomszédos fogakon a gyökerek felszívódásának veszélye is felmerül. Kétségessé teheti a sebészi-ortodonciai kezelés eredményét, ha a fog hossztengelye jelentősen eltér a megkívánt tengelyállástól. Ilyenkor a fog tengelyének függőlegessel bezárt szögét, a korona illetve a gyökér distalis vagy mesialis helyzetét, és a többi foghoz és anatómiai képletekhez való viszonyát veszik figyelembe. Kedvezőnek ítélhető meg a szemfog helyzete, ha enyhén distális irányba dől az első praemolaris gyökércsúcsa irányába. Ha a tengelyeltérés 20-30 foknál nem nagyobb, és a fogat csak nyálkahártya fedi, a korona szabaddá tételével elvégezhető az ortodonciai kezelés. Ha a tengelyeltérés 30-40 fokos, akkor már csonteltávolításra is szükség van. Ilyenkor sebészi-ortodonciai módszerrel biztosítható a sorbaállítás. Ötven foknál nagyobb tengelyeltérés esetén csak a fog sebészi eltávolítása, esetleg erőszakos sorbaállítása („redressement force”) lehetséges. Kedvezőtlenül befolyásolja a kezelés eredményét, ha a fog gyökércsúcsa erősen görbült, illetve ha a fogcsíra eredeti helyéről messzire vándorolt. A felső szemfog retenció kórismézésének jelentősége A felső szemfogak a fog ívben jelentős szerepet játszanak mind esztétikailag, mind funkcionálisan. Korábban a rendellenes helyzetű szemfogakat az állcsontban hagyták, vagy terápiás lehetőségek híján eltávolították. A korszerű diagnosztikai és kezelési lehetőségek biztosítják, hogy az esetek többségében a retineált szemfogak a fogívbe illeszthetők. A gondos klinikai és radiológiai vizsgálat biztosítja a rendellenesség korai kórismézését [15]. Ez lehetővé teszi a sikeres sebészi- ortodonciai kezelést és a fogazat teljes rehabilitációját. Irodalom 1. Cillo JE, Elus E, Kessler HP: Pericoronal Squamous Odontogenic Tumor Associated With an Impacted Mandibular Third Molar: A Case Report. J Oral Maxillofac Surg 2005; 63: 413-416. 2. Dénes J, Gábris K, Hidasi Gy, Tarján I: Gyermekfogászat, fogszabályozás. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2004. 3. Dénes J, Hidasi Gy: A maradó fogak retenciója és a terápia alapelvei. Fogorv Szle 1982; 75:129. 4. Ferenczy K, Martonffy K: Fogászati radiológia. Semmelweis Kiadó, Budapest, 1992. 5. Frazier-Bowers SA, Simmons D, Koehler K, Zhou J: Genetic analysis of familial non-syndromic primary failure of eruption. Department of Orthodontics, School of Dentistry, University of North Carolina at Chapel Hill, Chapel Hill, NC 27599, USA, 2009. 6. Gyulai-Gaál Sz, Suba Zs: Az odontomák klinikai leletei és patológiai jellemzői. Magyar Fogorvos 2003; 6:92-95. 7. Harzer W: Retention von Zähnen: Ätiologie, Diagnostik und Therapie. In: Diedrich P (Hrsg): Praxis der Zahnheilkunde, Bd 12. München- Jena: Urban & Fischer, 2002; 75-99. 8. Kokich VG, Mathews DP: Chirurgisch-kieferorthopädische Therapie retinierter Zähne. Inf Orthod Kieferorthop 2006; 38: 288-293. 9. Kruger GO: Textbook of Oral Surgery. The C. V. Mosby Company, Saint Louis, 1964. 10. Martonffy K: Fogászati radiológia. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006. 11. Proffit WR, Frazier-Bowers SA: Mechanism and control of tooth eruption: overview and clinical implications. Department of Orthodontics, University of North Carolina School of Dentistry, Chapel Hill, NC 27599-7450, USA, 2009.
