Fogorvosi szemle, 2010 (103. évfolyam, 1-4. szám)
2010-12-01 / 4. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 103. évf. 4. sz. 2010. 131-139. Semmelweis Egyetem Budapest, Fogorvostudományi Kar, Fogpótlástani Klinika, Budapest Adatok fogyatékkal élők fogászati félelem és szorongás értékeiről, valamint embert, szájat illetve fogat ábrázoló rajzairól BECK ANITA, MOLNÁR ESZTER, DR. FEJÉRDY PÁL, DR. FÁBIÁN TIBOR KÁROLY A vizsgálat célkitűzése volt megvizsgálni, hogy van-e kölcsönhatás a rajzok formai paramétereinek alakulása illetve a fogyatékkal élés (testséma-sérülés), a fogászati félelem szint, és a szorongás szint között. Vizsgálati alanyok: 79 főt vizsgáltak meg a szerzők (39 fiú 40 lány; átlagéletkor 18,16 ± 3,01 év), közülük 46 fő élt testi fogyatékkal, 33 fő egészséges volt. Módszereik: szociológiai-demográfiai adatlap; fogászati félelem és szorongás kérdőívek (DAS, DAQ, DASQ, DFS, Háttér Skála; DBS, STAI-S, STAI-T); rajzprojekciós tesztek: ember-rajz, fog-rajz és száj-rajz. Eredményeik: a kérdőívek értékei: DAS: 10,22 ±3,1; DAQ: 2,21 ±0.9; DASQ: 12,44 ±3.9; DFS: 40,98 ±14,0; Háttér: 2,32 ±0,7; DBS: 34,50 ±9,0; STAI-S: 37,56 ±10,7; STAI-T 42,41 ±9,2. A fogyatékkal élő alanyok értékei minden mérőskálán magasabbak a kontroll értékeknél, de a különbség csak a DBS skála esetén szignifikáns. A fogyatékkal élés 2 ember-rajz, 5 fog-rajz- és 3 szájrajz paramétert befolyásolt szignifikánsan (függetlenségvizsgálat, p<0,05). A fogászati félelem 5 ember-rajz, 5 fog-rajz, és 1 szájrajz parameter befolyásolt szignifikánsan (one-way ANOVA, p<0,05). A szorongás 2 ember-rajz és 1 fog-rajz paramétert befolyásolt szignifikánsan (one-way ANOVA, p<0,05). Meglepő módon a fogyatékkal élés ténye leginkább a fog-rajzok (és nem az ember-rajzok) formai paramétereivel volt összefüggésben, és a fogászati félelem erősebb kölcsönhatásban állt a mért rajzparaméterekkel, mint a szorongás. Kulcsszavak: fogászati félelem, fogyatékkal élés, testséma, rajzparaméterek, szorongás Bevezetés A rajzprojekciós tesztek elsősorban a fogászati félelem intrapszichés tényezőinek „lelki hátterének” vizsgálatára használatosak. Bár az ilyen irányú vizsgálatok nagyon ígéretesek [5, 22], a rendelkezésre álló irodalmi adat mindmáig elég kevés. Korábbi publikációk adatai alapján nyilvánvaló, hogy az oro-faciális régió működése szoros kapcsolatban áll a tudattalan tartalmakkal. Ez adódik egyrészt a régióra jellemző gazdag szimbólumrendszerből (bekebelezés, szexualitás, agresszió, elmúlás), másrészt az orális és oral-szadisztikus lélektani fejlődési fázis orofaciális régióval való szoros kapcsolatából [7, 8, 9]. Irodalmi adatok szerint a rajzokban leképeződő információkból számos következtetés vonható le a tudattalan tartalmakra vonatkozóan. Az oro-faciális régióval kapcsolatban adott rajztémák (fogak, száj, arc, nyelv) olyan tartalmakat hívhatnak elő, melyek szoros kapcsolatban állhatnak mind a fogászati pszicho-szomatika kérdéseivel, mind a fogászati félelem kérdéskörével [5, 22], Egy korábbi publikáció alapján úgy tűnik [22], hogy a fogakról készített rajzok méretét és pozícióját befolyásolja az egyén nemi hovatartozása, de a tartalmi és alaki paramétereket ez nem változtatja meg. Általános iskolás és gimnazista fiatalok körében végzett felmérés adatai szerint a rajzoló érettsége befolyással van a fograjz tartalmi kategóriájára és pozíciójára, de nincs hatással a rajzok méretére [22], Egy másik vizsgálat alapján [5] az is igen valószínű, hogy a fogakról készített rajzok sok esetben hordoznak az oro-faciális régióval kapcsolatos tudattalan tartalmakat, így például halállal kapcsolatos tartalmakat, mely feltehetően a fog/fogak elvesztésével és az elmúlás szimbolikájával hozható összefüggésbe [5], Ugyanakkor nincs konkrét adatunk arról, hogy van-e kölcsönhatás a rajzok formai paramétereinek alakulása illetve a fogászati félelem szint, a szorongás szint és a testséma intaktsága/sérültsége között. Arról sincsenek adatok, hogy ebben a vonatkozásban van-e különbség a fog(ak)at, a szájat illetve az egész embert ábrázoló rajzok között. Jelen mérésben erre kerestük a választ egészséges illetve testi fogyatékkal élő (így vélhetően sérült testsémával is elő) alanyok vizsgálatával. Jelen vizsgálat célkitűzése, hogy tájékozódó jelleggel információkat nyújtson az előbbi vonatkozásokban. Érkezett: 2010. április 8. Elfogadva: 2010. április 22.
