Fogorvosi szemle, 2010 (103. évfolyam, 1-4. szám)

2010-12-01 / 4. szám

FOGORVOSI SZEMLE

103. évf. 4. sz. 2010.

129

vek) is, melyek a korai időszak monostorokban kézzel másolt kódexeit váltották fel. A kézi másolás időigényes, kis példányszámú tevékenysége már nem elégítette ki a tudományos fejlődés által az információk átadásával kapcsolatos igényeket sem. A monostorokon (főúri birtokokon) lévő másolóműhelyek mellett a

lyében. Tevékenységének egyik legismertebb terméke az 1472-ben megjelent Cronica Hungarorum. Az első magyarországi, magyar nyelvű kiadvány a Komjáti Benedek fordította Szent Pál levelei 1533-ban, melyet Nádasdy Tamás sárvári nyomdájában 1541-ben kiadott Újtestamentum követett [1], (8-10. ábra)

AZ ROMA VAROSA BELIEK/ nckyrtlieenthPal Lcuclnck rcayden ualo Magyarlig ács crtcímc.

YNth jcmfi Hieronymus mongya ícs yrtha »5 plu# lemonnak irth rpiftolan elw#

5&r sérüli Pál Ápaftahh hy<* watcatrath Saulnak / aj Pa nevet kegyg vegeteken ncwul mynth egy diadalmas nyes reícgeth maganak tulaycTonytotta / Icv/tli lenny 35 Sergius Paulus proconíultul kyth a> Chriftufnar. megh nymh' miképpen oU uaíTuk a? apoftoloKnak iarafokrol ynh ke* nywnck tyyen harmadyk rrjeben, límegj lm nemeiyeketh yr kyk ajih mongyak ho* gy 35 Sidolágban mondatot Saulnak / es 35 megh tçrcs íTordulas vran/newethes el val toktatra lenni. De 35 Origencs dotfor* nak mondafa çs vclekcdcfe tethcyk iobnak Ç* alkolmatosbnak ♦ Mykcppcn aj 0 t&r*

B w ennek

Knjoniun forôrç

rtjmtrs

búfbm paie

8-10. ábra. Cronica Hungarorum (1472), Szent Pál levelei (1533), Újtestamentum (1541)(az OSzK tulajdonában)

nagyszámú megrendelés kielégítésére létrejöttek a nyomdászok céhei is. A táblanyomást fatáblák és fémlemezek felhasználásával végezték. A hosszas előkészítés (vésés) valamint a nyomólap gyors elhasználódása miatt azonban ezek az eljárások is idejétmúlttá váltak.

1450-ben egy mainzi aranyműves Johann (Genfleisch) Gutenberg (az elsőség kérdésében felmerült számos más név is) a mozgatható-cserélhető nyomóelemek, az ólom-antimón-ón ötvözetéből készült betűk, és a nyomóprés segítségével megteremtette a tömegnyomtatás lehetőségét. (Érdekes megemlíteni a betűkből történő szószerkesztés Ciceró által is említett módszerét, mely szerint Rómában az írástanítás eszköze volt az a csontból készült eszköz, melyben a betűk különálló lapocskákra voltak felírva, s azokat kellett a helyes sorrendbe rendezni.) A nyomdafesték már nem növényi eredetű, hanem kencéből, gyantából és lámpakoromból készült, a nyomtatás már nem fa(cellulóz) alapú, hanem rongypapírra történt. Gutenberg első kiadványa 1447-ben megjelent „Weltgericht” című vers volt. Kiadványai közt fontos szerepet játszottak a vallásos művek, melyek leghíresebb példánya a 42 soros Biblia. A nyomtatás következtében Luther Márton bibliafordításai széles körben váltak ismertté (6-7. ábra).

Gutenberg találmányának megjelenését rövid idővel követte magyarországi alkalmazása is. Mátyás udvarába Rómából hívott nyomdászt, Hess András szemé-A „Zene Artzney” 1530-as első kiadását még számos követte. Hol önálló könyvként, hol más betegségek gyógyítását taglaló nagyobb mű fogászati fejezeteként. A kiadók legtöbbször a frankfurti Chr. Egenolffs és a königsbergi J. Daubman voltak [12].

Irodalom

1. Fitz J: A magyar könyv története 1711-ig. Magyar Helikon, Budapest, 1959. (http://mek.oszk.hu/01600/01601) 29-41.

2. Kempler K: A gyógyszerek története. Gondolat Kiadó, Budapest, 1964.

3. Magyar L: Az arab orvostudomány. Iskolakultúra, 6/7 szám, 2000. 69-80,

4. Mayer FK: Az orvostudomány története. Eggenberger, Budapest, 1927. (Reprint kiadás Téka Könyvkiadó, Budapest, 1988.)

5. Nagy J: Nincs fogfájás többé. Geibel K, Pest, 1842. (http://mek. oszk.hu/05500/05503)

6. Novák L: A nyomdászat története. Világosság Ny., Budapest 1927-29. (http://mek.oszk.hu/01600/01645)

7. Oravecz P: A fogorvoslás rövid története. Fogorv Szle 26, 308- 322, 376-389, 1933.

8. Schultheisz E: Az arab medicina assimilatiója a későközépkori latin orvosi irodalomban. Orvostörténeti Közlemények 1997/21,11-16,

9. Schultheisz E: Medicina a reneszánsz egyetemen Orvostörténeti Közlemények 1997/21.91-125.

10. Schultheisz E: Az orvoslás kultúrtörténetéből. Magyar Tudománytörténeti Int. Piliscsaba, 1997.

11. Varró AB: Gyógynövények gyógyhatásai. Pannon Kiadó, Budapest, 1991.

12. Weinberger, BW: The first dental book. In: Introduction to the History of Dentistry I., CV. Mosby Company, St. Louis, Missouri, 5-12. 1948.