Fogorvosi szemle, 2010 (103. évfolyam, 1-4. szám)

2010-03-01 / 1. szám

12 FOGORVOSI SZEMLE ■ 103. évf. 1. sz. 2010. fogak a bölcsességfogak (20%), a második premolári­­sok (3,4%), valamint a felső kismetszők (2,2%) [19, 25], (1. ábra) Kutatásainkat a Fogpótlástani, a Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika és az Orálbiológiai Tan­szék együttműködésében végezzük. Ezeknek a kon­­genitális defektusoknak genetikai hátterében kulcssze­repet játszó gén: a Pax9, Msx1, Irf6, FgfR és Axin2 polimorfizmusainak kimutatása lehetőséget ad a fog­fejlődést meghatározó tényezők molekuláris szin­tű megismeréséhez [5, 11, 20, 21,24], A vizsgálandó mintákat a klinikák beteganyaga szolgáltatja, a mole­kuláris biológiai vizsgálatokat, pedig az Orálbiológiai Tanszék Molekuláris Biológiai Kutatólaboratóriumá­ban végezzük. esetében megegyezhetnek a felnőttekével. Az ellátás részei a részleges lemezes fogpótlások, a konvenci­onális, valamint a ragasztott hidak, és az implantátu­­mokon elhorgonyzott fogpótlások lehetnek. Fiatalok esetében számos tényező befolyásolja a kiválasztott kezelést, ezek közül legfontosabb az életkor. Figye­lembe kell venni, hogy az állcsontok fejlődése 18-21 éves kor körül fejeződik be, ezután már további jelen­tős változásra nem kell számítani. A végleges ellátást ezért érdemes késleltetni, megvárni a maradó fogak előtörését, a gyökerek és az állcsontok fejlődésének befejeződését [4], Fiatal korban a pulpakamra kiter­jedése még kifejezettebb, ezért érdemesebb a fogak preparálását mellőzni, és a konvencionális hidak he­lyett ragasztott hidakat készíteni [30]. 1. ábra. A képen felső kismetszők és bölcsességfogak aplasiája és a 62 perzisztáló tejfog látható A foghiányok fogpótlástani ellátása, általános kezelési szempontok Foghiánnyal rendelkező páciensek esetén a proteti­­kai ellátás elsődleges célja, a hiányzó fogak pótlása, a foghiány okozta működési zavar és esztétikai hátrá­nyok megszüntetése, helyreállítása a lehetőségekhez mérten, valamint a foghiányok okozta későbbi követ­kezmények megelőzése, késleltetése. Veleszületett csírahiány esetén ez a feladat össze­tettebb. A kezelést több tényező is befolyásolja, mint például a páciensek életkora, a hypodontia súlyossá­ga, valamint a terápia kezdetének időpontja. A bete­gek ellátását nem egy ember, hanem a többtagú fog­orvosi team végzi, melynek tagja a protetikai szakem­ber is [9, 18]. A foghiány ellátásának lehetőségei fiatal páciensek A fogpótlástan feladata az interdiszciplináris terápiában A veleszületett csírahiány általában már gyermekkor­ban megmutatkozik, ezért nagyon fontos ennek korai felismerése, a diagnózis felállítása és az ellátás mie­lőbbi megkezdése. A kezelés fontosságának megérté­se a kezelő orvos egyik legfontosabb feladata. Ennek felismerése a fogorvos iránti bizalom, valamint a pá­cienssel és szüleivel való együttműködés kialakulása szempontjából hangsúlyos. Ennek megvalósulása a ke­zelés sikerességét nagymértékben növeli. A kezelési terv készítése során, a protetikusnak min­den esetben figyelembe kell vennie az általános keze­lési szempontokat, és törekednie kell az esztétika és funkció maximálisan elérhető helyreállítására. A fog­hiány következtében számos olyan jellegzetesség ala­

Next

/
Thumbnails
Contents