Fogorvosi szemle, 2009 (102. évfolyam, 1-6. szám)
2009-04-01 / 2. szám
66 FOGORVOSI SZEMLE ■ 102. évf. 2. sz. 2009. kedést mutatott; 10,5% volt az első, 11,5% a második fázisban (p>0,05). A nők esetében a tumoros és kontroli-esetek körében sem változott szignifikánsan a rendszeres ivók aránya a húszéves periódusban. Megbeszélés A kiugróan magas férfi/nő arány a magyarországi szájüregi rákos esetek között szignifikánsan csökkent a vizsgált húszéves periódusban. Az utóbbi évtizedekben a férfi/nő arány csökkenése a szájüregi rákos esetek körében globális epidemiológiai jelenség, amelyre mindeddig nem találtak kielégítő magyarázatot [6]. Vizsgálataink alapján a rákos nők átlagéletkora szignifikánsan magasabb volt a férfiakéhoz képest, és a vizsgált húszéves periódus alatt ez a különbség még kifejezettebbé vált. A két nem korkülönbsége a szájüregi rákok esetében klasszikus megfigyeléssé vált a témával foglalkozó tanulmányokban, de magyarázatot mindeddig nem találtak a jelenségre [14, 28]. Ma már jól ismert a szív- és érrendszeri betegségek és a nemi hormonok közötti kapcsolat. A reproduktív korban lévő egészséges nők relatíve védettek a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben, míg a posztmenopauzális hormonszint-csökkenés ezen betegségek rizikófaktora. A szájüregi rákok nem- és kormegoszlása hasonlóságokat mutat a szív- és érrendszeri betegségekkel, és ezek a megfigyelések felvetik annak a lehetőségét, hogy a hormonháztartás fontos szerepet játszik e tumorok kialakulásában is. A középkorú szájüregi rákos betegek között a férfiak előfordulása a nőkhöz képest szignifikánsan magasabb. Az átlagos menopauza időpontja (50 éves kor) után 10-15 évvel azonban a nők körében rohamosan emelkedik a szájüregi rák kockázata [31]. Olaszországi kutatók megfigyelték, hogy a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését célzó, sok halat, növényi táplálékot és gyümölcsöt tartalmazó étrend sok szempontból a rákos betegségek megelőzésére is ajánlható [16]. Az ún. „Mediterrán étrend” védő hatását a felső emésztő traktus rákjainak és más, nem emésztőrendszeri rákok esetén is leírták. Feltehetően az ilyen „egészséges” étrend jótékony hatásai túlmutatnak a szájüregen belül kifejtett lokális hatáson, alkotó elemei szisztémás hatást gyakorolnak az inzulinérzékenységre és az antioxidáns kapacitás fokozódására. Az idős, posztmenopauzális nők fokozódó hajlamot mutatnak a cukoranyagcsere-zavarokra [35], amelyek ismert rizikófaktorai a szív- és érrendszeri betegségeknek és a tumoroknak egyaránt [17], Ezen hormonális és anyagcserezavarok ma már a szájrák rizikótényezőinek tekinthetők a magyar lakosság körében [31]. A szájüregi rákok lokalizációja, illetve azok megoszlásának időbeli változása értékes információkat szolgáltathat az etiológiai faktorok felderítéséhez. A szájüregi rákok közül az alsó ajak érintettsége szignifikánsan csökkent a férfi és nő esetek körében egyaránt. Ezt a jól ismert jelenséget és világszerte érvényesülő tendenciát a szabadban végzett munkák visszaszorulásával magyarázhatjuk [6]. A szeles idő és a napfényből eredő UV-sugárzás az ajkak kiszáradását és atrófiáját okozhatja (cheilitis chronica solaris), amelyet rákmegelőző állapotnak tekintünk. A másik fontos megfigyelés a sublingualis tájék növekvő érintettsége mindkét nemben, ami szintén nemzetközi tendencia. Ez a terület van leginkább kitéve a szájüreget érő karcinogén anyagok hatásának. Az alkohol káros bomlástermékein és a dohányzásból származó rákkeltő anyagokon kívül ide sorolhatók a környezetszennyezésből, az élelmiszeradalékokból, növényvédő szerekből stb. származó káros hatások is. A rákkeltő anyagok a nyálban koncentrálódnak és a nyál természetes elfolyási útja mentén, a sublingualis tájékon valamint a nyelv ventrális oldalán van a legnagyobb esélye a kémiai karcinogenezisnek [25], A férfi- és nőbetegekben a tumorlokalizációk öszszehasonlításának elemzése alapján fontos nemi különbségeket találtunk. A vizsgálat első fázisában a férfi rákos esetek között az alsó ajak érintettsége kiemelkedő volt, míg a második fázis eredményei alapján már a sublingualis tájék volt az első helyen. A női rákos esetek körében mindkét fázisban a gingiva volt a leggyakrabban érintett. A gingivális rákok eltérő megjelenése jelenti a legfeltűnőbb különbséget a férfi és női betegek között. A gingiva nemcsak a leggyakoribb tumorlokalizációt jelentette a nők körében, de gyakorisága emelkedést mutatott a vizsgált periódusban. Ezzel ellentétben a férfi rákos esetek között a gingivális lokalizáció a vizsgálat mindkét fázisában jelentősen elmaradt a nők mögött, és az emelkedés is csekély mértékű volt. A gingiva és a periodontium ismerten hormonérzékeny szövetek [24], A posztmenopauzális hormonhiányos állapot és a 2-es típusú diabetes egyaránt gyakran társul gingivitisszel és periodontitisszel. A gingivális rákok előfordulásának nemi különbségei arra engednek következtetni, hogy az idősebb nők körében ezek a krónikus gyulladásos folyamatok hozzájárulhatnak a rák kialakulásához. A vizsgálat két fázisában a tumoros betegek és kontrollok dohányzási szokásainak elemzése szintén fontos információkkal szolgál. A vizsgálat célja annak tisztázása volt, hogy Magyarországon a szájüregi rák folyamatosan növekvő morbiditási és mortalitási mutatói összefüggést mutatnak-e a populáció dohányzási szokásaival, vagy további rizikótényezők jelenlétét kell keresnünk a háttérben. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a vizsgált húszéves periódusban a dohányosok száma a tumoros és tumormentes kontroli-esetek körében egyaránt csökkent. Mindezek ellenére a dohányzás változatlanul rizikó tényezőnek tekinthető, ugyanis mindkét nemben szignifikánsan magasabb volt a dohányosok
