Fogorvosi szemle, 2009 (102. évfolyam, 1-6. szám)
2009-10-01 / 5. szám
178 FOGORVOSI SZEMLE ■ 102. évf. 5. sz. 2009. rációra késztethetők. Az így létrejövő kolóniák egy-egy sejtből erednek és mind morfológia, mind növekedési potenciál tekintetében jelentős variabilitást mutatnak. Az impaktált bölcsességfogakból izolált DPSC sejtek a kiültetést követő néhány órán belül kitapadtak, illetve standard tenyésztési körülmények között osztódni kezdtek. A primer egysejtes szuszpenzió, illetve a tripszinnel kezelt tenyészetek sejtjei gyorsan letapadtak a tenyésztőedény felületére. A sejtek adherens, klonogén, fibroblaszt-morfológiájú sejtcsoportokat képeztek (1. ábra), hasonlóan a csontvelő eredetű mesenchymalis őssejtek, leírtakhoz. Miután konfluens monolayert képeztek, a sejtek között fellépő kontaktgátlás következtében lelassult az osztódásuk. A sejtpopuláció duplázódási ideje körülbelül két nap volt, a kultúrákat a konfluens állapot elérésekor passzáltuk, általában hetente egyszer. Az így létrehozott sejtkultúrák (DPSC sejtek) akár 25-30 passzázson keresztül fenntarthatónak bizonyultak. A DPSC sejtkultúrák, a csontvelő eredetű 2. ábra. A DPSC sejtek alacsony koncentrációban kiültetve kolóniákat képeznek. mesenchymalis őssejt-kultúrákhoz hasonlóan magas klonogénaktivitást mutattak, alacsony denzitással kiültetve a sejtek kolónia képzése jól megfigyelhető volt (2. ábra). A STRO-1 mesenchymalis őssejt marker kimutatása és az oszteogén differenciálódás Az általunk létrehozott sejtkultúrákban immuncitokémiai módszerrel vizsgáltuk a STRO-1 mesenchymalis őssejt-marker expresszióját. Hasonlóan a csontvelői és a parodontális ligamentum eredetű őssejtekhez a sejtpopulációban STRO-1 marker pozitív sejtek voltak kimutathatók (3a-c. ábra). Az így azonosított sejtek aránya a kultúrákban 5-10%-ra volt tehető, függően elsősorban a passzázs számtól, amelynek növekedésével az immunreaktivitást mutató sejtek száma csökkent. Oszteogén differenciáltatás céljából a fogbélből létrehozott sejtkultúrákat mineralizációt indukáló tápkö-3. ábra. A DPSC sejtek STRO-1 immunreakciója és a mineralizációs (oszteogén) kezelés hatása a sejtekre. A-C: STRO-1 mesenchymalis progenitor marker immunpozitív sejtek B: festési kontroll (fluoreszcens mikroszkópos felvételek, 200x nagyítás). D: 20 napos oszteogén-kezelést követően a mineralizált gócok Alizarin Red S festékkel vörösen festődnek. E: negatív (oszteogén médiummal nem kezelt) kontroll. zegben tenyésztettük. A húsz nap elteltével végzett Alizarin-vörös festés gócos kalcium-akkumulációt mutatott (3d. ábra). Ugyanakkor a csak 1 % FCS-t tartalmazó táppal tenyésztett kontroll kultúrák mineralizációt nem mutattak (3e. ábra). Az FCS, a EGF és a BMP2 illetve a szérum hatása a proliferációra Az EGF és a BMP2 sejttenyészetek proliferációjára gyakorolt hatását MTT-analízis segítségével vizsgáltuk különböző szérumkoncentrációk mellett. Az FCS mindkét alkalmazott koncentrációban mintegy 40%-kal növelte meg az életképes sejtek számát a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva (4. ábra). Az EGF 1 pg/ml és 10 pg/ml koncentrációban szérummentes közegben, valamint 2,5% és 10% szérumtartalom mellett is csökkentette a proliferációt az EGF-et nem tartalmazó tápközeghez képest (4. ábra). Hasonló módszerrel vizsgáltuk a BMP2 sejtnövekedésre gyakorolt hatását. A BMP2 szérummentes kő-
