Fogorvosi szemle, 2009 (102. évfolyam, 1-6. szám)
2009-06-01 / 3. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 102. évf. 3. sz. 2009. 103-109. Debreceni Egyetem OEC, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Tanszék*, Restauratív Fogászati Tanszék**, Debrecen Az orális lichen planus: bizonyosságok és kétségek Irodalmi áttekintés DR. TAR ILDIKÓ*, DR. MÁRTON ILDIKÓ** Az orális lichen planus (OLP) a lichen szájnyálkahártyán megjelenő formája, mely betegség diagnosztizálása nem könynyű feladat. A diagnózis felállításának nehézségét az okozza, hogy az OLP-nek ez ideig sem klinikai, sem szövettani szinten nincsenek egységesen elfogadott szakmai kritériumai. Az OLP etiopatogenezise a mai napig sem tisztázott. Az eddigi vizsgálatok elsősorban a betegségnek a lokális faktoroktól, köztük a rossz szájhigénétől, a rossz fogazati állapottól és a dohányzástól való viszonylagos függetlenségére sikerült rávilágítaniuk. A lokális faktorokkal történő összefüggés tanulmányozásán kívül a szisztémás, krónikus lefolyású betegség, köztük a diabetes és a HCV eredetű májbetegség, valamint az OLP együttes fennállásának eltérő populációkban való vizsgálata történt meg, amelyek ellentétes következtetések levonásához vezettek. A patológiai besorolás nehézségét az általánosan elfogadott diagnosztikus (klinikai, hisztológiai) kritériumok hiánya okozza. Az elváltozás hovatartozását azért is nehéz megállapítani, mert egyes szerzők prekancerózus léziónak, míg mások prekancerózus állapotnak tartják a betegséget. Hasonlóan számos ellentmondással terhelt az etiológiai faktorok vizsgálatának kérdése, mivel a lichent kiváltó, illetve azt súlyosbító, valamint a malignizációt kiváltó faktorok nagy valószínűséggel nem azonosak. Ezzel az összefoglalással áttekintést szeretnének nyújtani a szerzők a betegséggel kapcsolatos kérdésekről, és ismertetni szeretnék a lehetséges válaszokat is. Kulcsszavak: OLP, etiológia, patogenezis, szövettan, malignizáció Bevezetés A lichen planus krónikus lefolyású, nem fertőző mukokután betegség, amely elsősorban a középkorú nők megbetegedése, hétszer gyakoribb nőkben, mint férfiakban. Előfordulásának gyakorisága a különböző populációkban 0,3-2%-ra tehető [3, 10], Az orális lichen planus (OLP) a lichen szájnyálkahártyán megjelenő formája, mely betegség diagnosztizálása nem könynyű feladat. A diagnózis felállításának nehézséget az okozza, hogy az OLP-nek ez ideig sem klinikai, sem szövettani szinten nincsenek egységesen elfogadott szakmai kritériumai [37], A klinikai diagnosztika terén további nehézséget okoz az orális lichenoid lézió (OLL) megkülönböztetése az OLP-től [41], amely kórforma klinikai megjelenésében alig mutat eltérést az OLL-től, és szövettani jellemzői is részlegesen teljesítik az OLP esetében megfogalmazott kritériumokat [36]. A klinikai megjelenés tekintetében a lézió lehet szimmetrikus vagy aszimmetrikus megjelenésű. A szövettani diagnózis felállításának tekintetében az elváltozást felépítő elemek, az egyes léziókban való eltérő előfordulása nehezíti meg a diagnosztikai kritériumok egységessé tételét. Az OLP etiopatogenezise a mai napig sem tisztá-Érkezett: 2009. március 24. Elfogadva: 2009. május 6. zott. Számos szerző abból a tényből kiindulva, hogy a kórforma előszeretettel fordul elő a szisztémás autoimmun megbetegedésekkel, autoimmun eredetű elváltozásnak tartja [51, 78]. Ennek a feltételezésnek azonban ellentmond, hogy eddig még nem sikerült olyan autoantitestet találni, ami az összes OLP szövettani mintában jelen lenne. Egyes szerzők még azt is lehetségesnek tartják, hogy az egyes OLP altípusok nem egységes etiológiai hátterűek, így patogenezisükben hasonló és eltérő faktorok is szerepet játszhatnak [42]. A betegség prediszponáló faktorai esetében, a kontaktallergiás reakció kivételével, ok-okozati összefüggés keresése helyett, csak az együttes jelenlétet, vagy ennek hiányát próbálták igazolni. Az eddigi kutatások esetében nagyon jelentős hiányként említhető, hogy a szóba jöhető rizikófaktorok eliminálásával egybekötött prospektiv vizsgálatok elvégzésére még egyetlen szerző sem vállalkozott. Az eddigi vizsgálatok elsősorban a betegségnek a lokális faktoroktól, köztük a rossz szájhigiénétől, a rossz fogazati állapottól és a dohányzástól való viszonylagos függetlenségre sikerült rávilágítaniuk [38, 61]. A lokális faktorokkal történő összefüggés tanulmányozásán kívül a szisztémás, krónikus lefolyású betegség, köztük a diabetes és a HCV eredetű májbetegség és az OLP együttes fennállásának el