Fogorvosi szemle, 2008 (101. évfolyam, 1-6. szám)
2008-04-01 / 2. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 101. évf. 2. sz. 2008. 71-73. Szegedi Tudományegyetem, Fogászati Klinika* Gali-Dent Fogtechnika, Szeged** Extrakoronális csúsztatóval kombinált osztott hidak készítésével szerzett tapasztalataink Esetismertetés DR. KISS ENDRE *, GÁLI ISTVÁN**, GALINÉ BŐDI ANIKÓ**, DR. VAJO ZOLTÁN*, DR. NAGY KATALIN* Foghiányok pótlására, ha a leendő pillérfogak között nagy a tengelydifferencia, és hídpótlást tervezünk készíteni túl sok extra foganyag feláldozása nélkül, az egyik lehetőség az osztott hidak készítése. A szerzők 1999-től 2007-ig 35 db osztott hidat készítettek, 43 db egyéni, azaz egyedileg frézelt csúsztatót alkalmazva, kezdetben ezeket inkább intrakoronálisan, majd 2002-től pedig a csúsztatókat extrakoronálisan helyeztek el, amenynyiben erre volt lehetőség. Az extrakoronálisan hídtagban elhelyezett csúsztató alkalmazása esetén biztonságosabban, esztétikusabban, és extra foganyag feláldozása nélkül tudtak hídpótlást készíteni nagy tengelyeltérésű pillérfogak esetén. Kulcsszavak: foghiány, tengelyeltérés, hídpótlás, osztott híd, intrakoronális csúsztató, extrakoronális csúsztató Bevezetés Fogpótlás tervezése során számtalanszor találkozunk az ideálistól eltérő esettel, amely komoly kihívást jelenthet mind a fogorvos, mind a fogtechnikus számára. Különösen igaz ez az állítás, ha fogágybetegeknek szeretnénk fix fogpótlást készíteni, itt ugyanis a fog tartószöveteinek pusztulása miatt a fogak meglazulhatnak, majd később elmozdulhatnak ideális helyükről. Ezekre a megdőlt vagy elongálódott fogakra csak nagyobb foganyag-áldozat árán lehet fix pótlást készíteni hagyományos módon, ugyanis a fogakat egymással párhuzamosítanunk kell. Ez időnként a fogak devitalizálásával, gyökérkezelésével, csapos műcsonkok készítésével járhat, ami többlet időt, kezelést és költséget jelent. Mi ezekben az esetekben osztott hidakat készítettünk, mely jelentősen megkönnyítette a fogpótlások behelyezhetőségét anélkül, hogy többlet foganyagot kellett volna eltávolítanunk a fogak koronához történő előkészítésekor. Előnyként jelentkezik nagyobb hidak esetén a több darabból, több csúsztatóval való elkészítés azért is, mert a rövidebb híddarabokat kell egyben megönteni a technikusnak. E technika alkalmazásával lecsökkenthető a fém zsugorodásából eredő pontatlanság, és forrasztásra sincs szükség. Szóba jöhet még teleszkóp-koronák készítése vagy fogszabályozás a fogak párhuzamossá tétele érdekében. Jelen munkánkban az osztott hidak készítésével szerzett tapasztalatainkat szeretnénk ismertetni. Érkezett: 2008. január 17. Elfogadva: 2008. február 25. Anyag és módszer 1999 és 2007 között 35 db nemesfém-mentes, illetve nemesfém hidat készítettünk kerámialeplezéssel, amelynél egy vagy több egyedi készítésű, lehetőleg extrakoronálisan elhelyezkedő csúsztatót alkalmaztunk, összesen 43 db-ot. Azért extra- és nem intrakoronális elhorgonyzást használtunk, mert így nem a koronafalba kellett elhelyezni a csúsztatót, hanem a hídtagba. Itt sokkal több a helyünk, és nem jár plusz foganyagáldozattal a csúsztató elhelyezése. Először az a korona vagy hídtag kerül megmintázásra, amelyre a patrix rész kerül. A patrix és a zászló része is 2 fokos szögben frézelve készül, a 2 fokos szögű frézelés a könynyebb behelyezhetőség és a pontosabb széli záródást szolgálja. A patrixnak a majd később megmintázásra kerülő hídtag behelyezési irányával kell párhuzamosnak lennie. Mérete a leendő korona 1/2-e-2/3-a, alakját tekintve felülnézetben omega betű jellegű, a vertikális falhosszúság kb. 3-4 mm. A megfelelő stabilitás és az esztétika miatt okkluzálisan helyet kell biztosítani a matrix rész fém- és lehetőleg a kerámia-leplezésének is. A gingiva felől a papillavédelem és a jó tisztíthatóság a követelmény. A patrix rész bukko-oralis elhelyezésénél figyelembe kell venni a jó elrejthetőséget, tehát az esztétika érdekében, ha lehet, néhány fokkal orális irányban kell megmintázni a csúsztatót. A hídrészek a fogakra és a csúsztatóknál is cementtel kerülnek rögzítésre, így egy egybeöntött híd stabilitá-
