Fogorvosi szemle, 2008 (101. évfolyam, 1-6. szám)
2008-04-01 / 2. szám
44 FOGORVOSI SZEMLE ■ 101. évf. 2. sz. 2008. Simon Friedman „Torontó-tanulmányában” szerepel [14] , és megnevezése „funkcionálisan gyógyult”. Ez az osztályozás azt jelenti, hogy tünet- és panaszmentesség áll fenn a gyökértömött fognál, még ha radiológiailag akár a gyógyuló vagy a változatlan kategóriába is tartozik az. Ez a kategória próbál feloldást találni azoknál az eseteknél, amikor tartós panaszmentesség esetén sem lehet radiológiai sikerről beszélni. Az elkészített gyökértömés apikális zárási szintje és a foramen fiziológikumhoz viszonyított elhelyezkedésének befolyását az endodonciai kezelések sikerességére számos tanulmányban vizsgálták [14, 15, 28, 29, 37], Az eredmények azt igazolták, hogy a foramen radiológikumhoz képest 2 mm-re koronálisan végződő gyökértöméseknek jobb a gyógyulási hajlamuk, mint a túltömöttekének [15, 33]. A foramen fiziológikumtól koronálisan 3-5 mm-rel végződő gyökértömések viszont rossz periapikális gyógyulási hajlammal bírnak [15] . A túlérő gyökértömések gyakran okoznak panaszt, és ugyancsak rossz a gyógyulási hajlamuk [33], amelynek az az alapja, hogy a túlérő gyökértömések esetén a periapikális térbe kijutott gyökértömő anyag tartós szövetirritációt okoz [3]. Az endodonciai kezelések sikertelensége leggyakrabban a gyökértömések rossz záródásával magyarázhatók, amint azt a Washington-tanulmány eredményei is igazolják [19], Ingle és misai [19] szerint sikertelenség esetén 63%-ban volt rossz záródás megfigyelhető. Ezek a megállapítások számos szerzőt ösztönöztek a perkolációs, azaz szivárgási elmélet tanulmányozására. A perkolációs elmélet szerint a rossz zárás miatt folyadékáramlás alakul ki a nyál és a periapikális tér között, amely folyadéktérben szabadon oda- és visszaáramlanak a mikroorganizmusok illetve azok anyag- és bomláscsere-termékei. In vivo körülmények között nincs mód a perkoláció folyamatának közvetlen igazolására. A jelenség lehetséges voltának alátámasztására csak indirekt bizonyítékok állnak rendelkezésünkre, köztük a röntgenfelvételeken a gyökértömés és a csatornafal közötti rések vagy a gyökértömésben lévő zárási hibák megléte. A legrelevánsabb, a valóságot leghívebben utánzó kísérletek a baktérium penetrációs és a folyadékáramlásos módszerek. Mindkét módszer a gyökércsatorna teljes hosszában végigfutó mikrorés mértékét elemzi. A vizsgálatokból származó adatok szerint még in vitro, tehát relatíve ideálisnak tekinthető körülmények között kivitelezett gyökértömések esetén is 25-100%-ban [20, 41] figyelhető meg a gyökércsatorna teljes hossza mentén létrejövő mikroszivárgás jelensége. Gyökércsatorna-megmunkálási teóriák A napjainkban rendelkezésre álló gyökértömő anyagok és technikák alkalmazása során hermetikusan záró gyökértömés készítésének lehetősége jelentősen növelhető, ha a gyökércsatorna minden fala törmelékmentes és folyamatosan szűkül a foramen fiziológikum irányába. Grossman [15, 16] megállapítása szerint a gyökérkezelés sikerességét legjelentősebben befolyásoló tényező a mechanikai megmunkálás minősége a gyökérkezelés során. A megmunkált csatorna akkor ideális, ha kör keresztmetszetű és a foramen fiziológikumnál a legszűkebb. A hővel plasztikussá tett szilárd fázis (guttapercha) kondenzációs technikák legnagyobb jelentősége abban áll, hogy nem feltétlenül követeli meg a tömni kívánt gyökércsatorna kör keresztmetszetét. Schilder [31] posztulátumában a megmunkálás legfőbb céljául a gyökércsatorna formai kialakítását és a gyökércsatorna falainak minél tökéletesebb tisztítását tűzte ki. A falak mechanikai tisztításával a baktériumok mennyisége jelentősen csökkenthető. A mechanikai megmunkálás során fertőtlenítő folyadékokkal történő átmosással, majd a gyökércsatornába a két ülés közötti időtartamra behelyezett fertőtlenítő szerek (dreszszingek) alkalmazásával a bakteriális invázió mértéke tovább csökkenthető [6, 18]. Schilder koncepcióját a megmunkálás fontossága tekintetében a görbült gyökércsatornák falán ejtett preparációs hibák kialakulása igazolja. A gyökércsatorna apikális harmadában a gyökércsatorna nem megfelelő preparálása következtében preparációs hibák jöhetnek létre [12, 31, 40], Ilyen hibák a zip vagyis a csúcsi preparációs aszimmetria és az isthmus, azaz a csúcsi szakasz előtti relatív szűkület, amelyek homokóraformát eredményezhetnek a preparációs területen (1. ábra). Amennyiben ezek a preparációs hibák létrejönnek, még egy kondenzációs gyökértömés alkalmazása sem teszi lehetővé a csúcsi szakasz hermetikus zárását. A homokóraforma kiala-1. ábra. Görbe gyökércsatorna megmunkálása során kialakuló aszimmetrikus preparálás zip- és könyökképződéssel (a nyilak a hiba kialakulásának helyeit mutatják) kulását a középső szakasz azimmetrikus megmunkálása tovább fokozza. Az egyéb csatornatorzulások, többek között a lépcső, az inkomplett és komplett álútképződés vagy a csatorna-kiegyenesedés tovább csők-