Fogorvosi szemle, 2008 (101. évfolyam, 1-6. szám)

2008-02-01 / 1. szám

26 FOGORVOSI SZEMLE ■ 101. évf. 1. sz. 2008. gáltatva a festékpenetráció térfogatáról [61], Berutti [5] 1 mm-es metszetvastagság alapján rekonstruálta 3 D-ban a tesztelt objektumot, míg Youngston [62] 220 pm-es, Gale [17] pedig 150 pm-es metszetsorozatot alkalmazott. Hazai szerzők [23] megvizsgálták, hogy 200-300 pm-es metszetek esetében az elcsiszolás so­rán elveszett foganyag mennyisége milyen módon be­folyásolja a 3 D-s mérési eredményeket. Vizsgálataik során a reális értéktől 8-21%-kal alacsonyabb mérési eredményeket kaptak. A mikro-komputertomográf (pCT) egy olyan rendkívül érzékeny vizsgáló módszer, amely a fogat nem roncsolja, és a mikroszivárgás háromdi­menziós rekonstrukcióját és kiértékelését is lehetővé teszi. A modern műszerekkel már 10pm-nyi „metszé­si” rétegvastagság érhető el. Óriási előnye, hogy fe­lületi és belső fogstruktúrát, gyökértömést, festékpe­netrációt egyszerre lehet megjeleníteni, és pontosan mérni [31]. Összefoglalás A mikroszivárgás jelenségének vizsgálatára és kiérté­kelésére számos módszer létezik. Ennek oka az lehet, hogy eddig még nem sikerült olyan in vitro vizsgáló­módszert találni, ami az élő szervezetben bekövetkező folyamatokat hűen tudja utánozni. Több kutatócsoport tett kísérletet arra, hogy összehasonlítsa a különböző vizsgálómódszerek hatékonyságát. A kapott eredmé­nyek többsége azt bizonyítja, hogy a vizsgálómódsze­rek nem összehasonlíthatók [1,3, 45, 60]. A gyökértö­més mentén létrejövő mikroszivárgást, az ott végbe­menő történéseket két vizsgálómódszer utánozhatja a leghűbben. Az egyik a baktériumpenetrációs vizsgálat, hiszen bizonyított, hogy a pulpális és periapikális elvál­tozások hátterében bakteriális fertőzés áll fenn. A má­sik a folyadékfiltrációs módszer, amely a gyökér teljes hosszában kimutatja a létrejövő zárási hibát, ráadásul hosszú távú követéses vizsgálatra is alkalmas, mivel nem roncsolja a fog szerkezetét [65]. A gyökértömés­ben végbemenő degradációs folyamatokat ugyanis csak hosszú távon lehet megítélni. Wu és Wesselink 1993-as összefoglaló közleményé­ben a mikroszivárgást vizsgáló módszerek megfelelő standardizációját hiányolta [63]. Schuurs [50] statiszti­kai tanulmányában bizonyítja, hogy endodontiai vizsgá­latoknál annak érdekében, hogy statisztikailag releváns eredmények születhessenek, egy kísérleti csoportban minimum 63 fognak kellene szerepelnie. Ugyancsak elgondolkodtató az a tény, hogy a vizsgálati objektu­mok, vagyis az emberi fogak milyen jelentős morfoló­giai különbözőséggel bírnak. Ezt a körülményt figyelem­be véve jogosan merül fel az a kérdés, hogy lehetsé­ges-e ilyen nagy számban akár csak megközelítőleg hasonló morfológiájú fogakat gyűjteni? A vizsgálómód­szerek kiértékelésénél a szemléletmód is változik. A so­kat idézett 1993-as Wu és Wesse/Zn/c-közleményben [63] már megfogalmazódik, hogy qualitativ eredmények helyett, quantitativ eredményeket lenne célszerű pro­dukálni. Ez azt jelenti, hogy a mikroszivárgás kiértéke­lése ne egy dimenzióban történjék (longitudinális met­szési sík), hanem két, vagy még inkább három dimen­zióban, mivel a festékpenetráció csak lineáris értéke­lése nem lehet valós mutatója az endodonciai kezelés sikerességének vagy sikertelenségének. Ez a kijelen­tés beleillik a modern endodonciai szemlélet megálla­pításainak sorába, mely szerint gyökérkezelés sikeres­ségét sok tényező befolyásolja. Ezek közül a legfon­tosabb a baktériumok jelenléte a gyökércsatornában. A gyökércsatorna teljes lezárásának az elégtelensé­ge csak egy potenciális lehetőség a bakteriális konta­minációra, túlélésre vagy rekolonizációra. A szájüreg, a fog, a periapikális szövetek, szövetfolyadékok és a gyökércsatorna-tartalom között többféle kölcsönhatás lehetséges, amelyek következményeit nem lehet előre megjósolni. Az endodonciai sikeresség végső soron az endodonciai kezelést követő koronái [8] és apikális mikroszivárgás jelenségére adott szervezeti válaszre­akció ellensúlyozó képességétől függ. Irodalom 1. Al-Ghamdi A,Wennberg A: Testing of sealing ability of endodontic filling materials. Endod Dent Traumatol 1994; 10: 249-255. 2. Barkhordar RA, Bui T, Watanabe L: An evaluation of sealing abil­ity of calcium hydroxide sealers. Oral Surg Oral Med and Oral Path 1989;68:86-92. 3. Barthel CR, Moshonov J, Shuping G, Orstavik D: Bacterial leakage versus dye leakage in obturated root canals. Int Endod J 1999; 32: 370-375. 4. Behrend GD, Cutler CW, Gutmann JL: An in vitro study of smear layer removal and microbial leakage along root-canal fillings. Int En­dod J 1996; 29: 99-107. 5. Berutti E: Computerized analysis of the instrumentation of the root canal system. J Endod 1993; 19: 236-238. 6. Carlsen O: Dental Morphology. Copenhagen, Denmark: Munks­­gaard 3rd ed. 1987; 35-46. 7. Chailertvanitkul P, Saunders WP, Saunders EM, Mackenzie D, Weetman DA: An in vitro study of the coronal leakage of two root ca­nal sealers using an obligate anaerobe microbial marker. Int Endod J1996; 29: 249-255. 8. Chailertvanitkul P, Saunders WP, Saunders EM, Mackenzie D: Po­­limicrobial coronal leakage of super EBA root-end fillings following two methods of root-end preparation. Int Endod J 1998; 31: 348- 352. 9. De Bruyne MAA, De Bruyne RJE, De Moor RJG: Longitudinal study on microleakage of three rot-end filling materials by the fluid transport method and by capillary flow porometry. Int Endod J 2005; 38: 129-136. 10. Dobó Nagy Cs, Barta K, Bernáth M, Szabó J: A gyökércsatorna tágító műszerek összehasonlító értékelése kihúzott emberi fogakon. III. rész. A hangfrekvenciás és az ultrahang műszerek vizsgálata. Fogon/ Szle 1996; 89: 75-85. 11. Douglas WH, Chen CJ, Craig RG: Improved neutron activation analysis of microleakage around a hydrophobic composite restor­ative. J Dent Res 1980; 59: 1507-1510. 12. Dow PR, Ingle Jl: Isotope determination of root canal failure. Oral Surg 1955; 8: 1100-1104. 13. Fabricius L, Dahlen G, Ohman AE, Möller AJR: Predominant in­digenous oral bacterial isolated from infected root canals after varied times of closure. Scand J Dent Res 1982; 90:134-144. 14. Farzaneh M, Abitbol S, Friedman S: Treatment outcome in end-

Next

/
Thumbnails
Contents