Fogorvosi szemle, 2008 (101. évfolyam, 1-6. szám)
2008-02-01 / 1. szám
24 FOGORVOSI SZEMLE ■ 101. évf. 1. sz. 2008. a festéket magába foglaló tartályt centrifugába helyezik 3000 r.p.m. fordulatszámon, 5 percig. Ezzel az eljárással a bennrekedt levegő összenyomásával növelni lehet ugyan a festődés hosszát, de a levegő „zárványokat” teljes mértékben csak vákuummal lehet eltávolítani. Ennek érdekében a tartályba helyezett fogakból a levegőt egyesek kisebb, mások nagyobb, 26-698,5 Hgmm-es negatív nyomással 5 perc alatt kiszivattyúzzák [41,49]). Ezt követi a fogak festése. Vákuum alkalmazásával Goldman és misai [20] szerint totális festékpenetráció érhető el nemcsak az üres csatornák, hanem az arteficiálisan hibássá tett gyökértömések mentén is. Ezzel szemben centrifugálással mintegy 90%-os, míg „passzív” festéssel kb. 20%-os festési mélység érhető el [41]. Az értékelést tovább bonyolítja az a körülmény, hogy míg a nagyobb belső átmérővel (>1mm) rendelkező kapillárisokból teljes mértékben el lehet távolítani a reziduális levegőt vákuum alkalmazásával, addig a nagyon pici, a kísérletes körülmények között gyakran előforduló 2 pm-es rések esetén, ez erősen kérdéses. Folyadékfiltrációs módszer A folyadékfiltrációs vagy folyadéktranszport (fluid filtration or fluid transport) módszert Pashley [43] dolgozta ki, és Wu és misai [64]) tették alkalmassá az endodontiai mikroszivárgás kérdésének vizsgálatára. A kísérlet gasabb nyomást vezetnek a rendszerbe. A gyökértömés egyenetlenségein átjutó folyadék elmozdítja a légbuborékot, a mennyiségének megfelelően. A Hagen- Poissule egyenletből adódóan következtetni lehet a gyökértömés „passzázsának” legkisebb átmérőjére, ezáltal ez a metódus megmutatja, hogy a gyökértömés teljes hossza mentén milyen mértékű lehet a baktériumpenetráció [58]. A rendszernek számos előnye van: • nem destruálja a fogat, ezért a kísérletek többször ismételhetők,- az eredmények mérése könnyű, •már nagyon kis térfogatváltozás (1,3*1CT3 pl/perc) észlelésére alkalmas, • longitudinális követésre is használható. Több kísérletben [30, 35, 64] ezzel a módszerrel vizsgálták az 1-2 éves gyökértömések zárási tulajdonságának változását. Valamennyi vizsgáló módszer közül talán ez tekinthető a legrelevánsabbnak, mivel a leghűbben képes utánozni a gyökércsatornai történéseket. Ez a módszer nem igényel festéket és semmilyen más manipulativ anyagot, amelyek jelentősen megmásíthatják a kísérleti körülményeket. Néhány probléma azonban ennek a rendszernek az alkalmazása során is felmerült. a folyadékáramlás iránya mikrokapilláris a légbuborékkal TTTT TTTT TTTT TTTT TTTT gyökértömött fog fecskendő 1. ábra. A folyadékfiltációs rendszer sémája során a gyökértömött fogat hermetikusan rögzítik egy műanyag csőben, amelyhez egy mikropipettát csatlakoztatnak. A rendszer folyadékkal van feltöltve. A kapilláris O pontjához egy légbuborék van inokulálva egy fecskendő segítségével. A fog koronái része felől ma-Egyes kutatók ugyanis különböző nyomási értékeket használtak a vizsgálataik során. A rendszer bemenő részén a nyomásértékek 0,15-1,5 atmoszféra között mozogtak, így ezek a nagy különbségek kétségessé tették az eredmények összehasonlíthatóságát.
