Fogorvosi szemle, 2008 (101. évfolyam, 1-6. szám)

2008-12-01 / 6. szám

222

FOGORVOSI SZEMLE

101. évf. 6. sz. 2008.

A sebészi megoldás szialoendoszkóp hiányában, hazánkban a kő intraorális és a mirigy extraorális eltávolítására szorítkozik. Utóbbi, esetleges szövődményei miatt úgy, mint a n. lingualis sérülése, hegképződés, továbbá a narkózis szükségessége miatt kevésbé kívánatos [16]. Mirigyen belüli kőképződés esetén a mirigyeltávolítás szükségszerű [9],

Tapasztalataink azt mutatják, hogy a beavatkozás annál egyszerűbb, minél nagyobb a kő, és minél közelebb helyezkedik el a carunculához a kivezető csőben.

A szájfenék feltárása során a legnehezebb feladat az anatómiai képletek védelme mellett, a sokszor kevés hely és rossz rálátás miatti pontos kőlokalizáció.

Gyulladással kevert esetekben, gyakorlatunk szerint, a drén behelyezése előtt célszerű a mirigy átöblítését elvégezni. Erre remekül alkalmazhatónak találtuk a szárnyas tűszerelékek mandrel és gumicső részeit (4. ábra). Az „intraduktális lavage” egyedül akut gyulladás esetén megfontolandó (a mirigyszerkezet károsodása miatt oldatunk könnyen a szövetközi állományba jut). Átöblítés céljára használható fiziológiás sóoldat,

4. ábra.

Az „intraduktális lavage” folyamata jódtartalmú dezinficienssel

jódtartalmú dezinficiens (pl.: Betadine®, Egis) vagy akár antibiotikum tartalmú oldat is (pl.: kristályos penicillin G-oldat) [1j. A korábbi megfontolások miatt, javasolt mindig vízoldékony anyag használata.

Vízoldékony kontrasztanyag segítségével, akár a mirigy posztoperatív szialográfiás vizsgálata is elvégezhető ezek után.

Nagyon fontos a kőeltávolítás után a betegek követése, hiszen a nyálkő-képződés kiváltó okát endoszkóp nélkül bizonyíthatóan ritkán tudjuk megszüntetni, így a későbbiekben újabb kőképződés is előfordulhat. Továbbá egy diagnosztizált és eltávolított kő esetén az elzáródás során további apró gócpontképződés lehetséges a mirigyben, így az akkor még nem is diagnosztizált apró köve/ke/t csak a későbbi kontroll során észlelhetjük, akár még a tünetek megjelenése előtt.

A legtöbb kőeltávolítás véleményünk szerint, gyors és hatékony segítség betegeink részére és a műtéti illetve a műtét utáni megterhelés általában kisebb egy szokásos impaktált fog eltávolításához képest.

Irodalom

1. Antoniades D, Harrison JD, Epivatianos A, Papanayotou P: Treatment of chronic sialadenitis by intraductal penicillin or saline. J Oral Maxillofac Surg 2004; 62: 431-434.

2. Baurmash HD: Obstructive parotid ductal disease: Intraoral Management. J Oral Maxillofac Surg 2007; 65: 1886-1891.

3. Baurmash HD: Submandibular salivary stones: Current management modalitis. J Oral Maxillofac Surg 2004; 62: 369-378.

4. Bozzay L: A glandula sublingualis nyálköve. Fogorv Szte 1974; 67 (5):134—136.

5. Escudier MP, McGurk M: Symptomatic sialoadenitis and sialolithiasis in the English population, an estimate of the cost of hospital treatment. Br Dent J1999; 186: 463-466.

6. Gyenes V, Inovay J, Benedek E, Bodo M: A parotisduzzanat differenciáldiagnózisa. Fogorv Szte 1978; 71 (12): 368-370.

7. Kasaboglu O, Er N, Tümer e, Akkocaoglu M: Micromorphology of sialoliths in submandibular salivary gland: A scanning electron microscope and x-ray diffraction analysis. J Oral Maxillofac Surg 2004; 62: 1253-1258.

8. Ledesma-Montes C, Garcés-Ortíz M, Salcido-García JF, Hernández- Flores F, Hernández-Guerrero JC: Giant sialolith: Case report and review of the literature. J Oral Maxillofac Surg 2007; 65: 128-130.

9. Lipa B, Beer-Sheva: Giant salivary gland calculi: Diagnostic imaging and surgical management. Oral Surg Oral Med Oral Pathol Oral Radiol Endod 2002; 94: 320-323.

10. Nagy G, Mihály T, Savay G: Nyálkövek szerkezetének és összetételének komplex vizsgálata. Fogorv Szle 1984; 77 (2): 50-55.

11. Nahlieli O, Baruchin AM: Endoscopic technique for the diagnosis and treatment of obstructive salivary gland disease. J Oral Maxillofac Surg 1999; 1394-1401.

12. Nahlieli O, Shacham R, Yoffe B, Eliav E: Diagnosis and treatment of strictures and kinks in salivary gland ducts. J Oral Maxillofac Surg 2001 ; 59: 484-490.

13. Orosz M: Többszörös nyálkőképződés a ductus submandibularisban. Fogorv Sz/e1977; 70 (12): 370-371.

14. Pataky L, KÖves ZS, Rajki J, Ackermann A: Nagyméretű submandibularis nyálkövek. Fogorv Szle 1980; 73 (4): 100-102.

15. Paul D, Chauhan MS: Salivary megalith with a sialo-cutanous and sialo-oral fistula: a case report. J Laryngol Otol 1995; 109: 767-769.

16. Preuss SF, Klussmann JP, Wittekindt C, Drebber U, Beutner D, Lichius OG: Submandibular gland excision: 15 years of experience. J Oral Maxillofac Surg 2007; 65: 953-957.

17. Rauch S, Gorlin R J: Diseases of the salivary glands. In: Gorlin R J, Goldman H M (eds.) Oral pathology. Mosby, St. Louis, 1970;

962- 1070.

18.Schow SR, Miloro M: Diagnosis and management of salivary gland disorders. In: Peterson u (ed.): Oral and Maxillofacial Surgery. 3rd ed. Mosby, St. Louis, 1998; 486-509.

19. Sherman JA, McGurk M: Lack of correlation between water hardness and salivary calculi in Enqland. BrJ Oral Maxillofac Surq2000; 38 (1): 50-53.

20. Szabó Gy: Nyálmirigybetegségek. In: Szabó Gy (szerk.): Szájsebészet, maxillofacialis sebészet. Semmelweis Kiadó, Budapest, 1997; 127-142.

21. Szalma J, Olasz L, Tóth M, Ács P, Szabó Gy: Röntgen- és ultrahang-vizsgálatok értékelése sialoadenitises és sialolithiasisos betegcsoportokban. Fogorv Szle 2007; 100 (2): 53-58.

22. Zenk J, Constantinidistalis J, KydlesS, Hornung J, Iro H: Klinische und diagnostische Befunde bei der Sialolithiasis. HNO 1999; 47:

963- 969.

23. Zenk J, Hosemann WG, Iro H: Diameters of the main excretory ducts of the adult human submandibular and parotid gland. A histologic study. Oral Surg Oral Med Oral Pathol Oral Radiol Endod 1998; 85: 576-580.

24. Ziegler CM, Seubert M, Steveling H, Mühling J: Endoscopy: a minimally invasive procedure for diagnosis and treatment of diseases of the salivary glands. Six years of practical experience. Br J Oral Maxillof Surg 2004; 42: 1-7.