Fogorvosi szemle, 2008 (101. évfolyam, 1-6. szám)
2008-12-01 / 6. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 101. évf. 6. sz. 2008. 211-217. Szegedi Tudományegyetem, Embertani Tanszék, Szeged Hillebrand Jenő: Újabb adatok az ember fogainak alaktanához című monográfiája megjelenésének centenáriuma DR. KOCSIS-SAVANYA GÁBOR Hillebrand Jenő antropológus száz évvel ezelőtt jelentette meg fogmorfológiával foglalkozó monográfiáját. A könyv 89 oldalon, nyolc fejezetben statisztikai adatokat szolgáltat 4000 koponya és 2000 mandibula, valamint 60 gyermekkoponya fogairól. A fejezetek tárgya: a fogak onto- és phylogenezise, a fogak nagysága, koronamorfológia, a fogak gyökerei, számfeletti fogak, foghiányok, rések a fogazatban (diasthema, tréma), zománchypoplazia és caries. Hillebrand új jellegzetességeket is ismertet. A közleményben bemutatjuk a magyar fogászati paleopatológia története főbb képviselőinek munkásságát is, beleértve a fenti monográfiát és szerzőjét. Kulcsszavak: koponyagyűjtemény, fogmorfológia, statisztikai adatok, fogászati paleopatológia Száz éve, 1908-ban jelent meg az egyetemi antropológiai intézet munkatársának, Hillebrand Jenőnek a műve Újabb adatok az ember fogainak alaktanához címmel magyarul, majd a következő évben németül is. Ezzel könyv formájában lépett a magyar fogantropológiai és egyúttal a paleopatológiai kutatás a kor nemzetközileg ismert és elismert tudományos színpadára. Hillebrand monográfiája sajnálatos módon ma annyira szűk körben ismert, hogy szükségesnek tartjuk vázlatos ismertetését, s jelentős megállapításainak leírását. A mű szerzője 1884. június 10-én született Sopronban, és 1950. március 6-án hunyt el Budapesten. Egyetemi tanulmányait Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem kémia-természetrajz szakán végezte, 1902-1904-es tanévben Török Aurél (teljes nevén Ponori Thewrewk Aurél, a magyar antropológia megalapítója) előadásait hallgatta [21]. Középiskolai tanári és bölcsészdoktori oklevelet kapott 1908-ban. Az alább ismertetett monográfia feltehetőleg a doktori (diploma-) munkája volt. 1910-ben az Embertani Intézetben tanársegéd lett, majd érdeklődése az antropológia helyett egyre inkább a régészet felé irányult. A Nemzeti Múzeumba került, ahol a Régészeti Osztályt vezette. 1913- ban egyetemi magántanárrá habilitálták, majd megkapta a rendkívüli egyetemi tanári címet. 1915-ben „A kőkori emberről különös tekintettel a diluvium emberére" című értekezésével egyetemi doktori címet szerzett. A magyar paleolitkutatást európai szintre emelte, de foglalkozott a rézkorral is. Az ősember és kultúrájának kutatását elsősorban barlangok feltárásával végezte. Ő dolgozta fel a répáshutai Balla-barlangban talált 1,5 éves gyermekcsontváz leletanyagát, mely az első - ebből a korból származó - hazánkban talált ősemberi csontmaradvány [25]. Barlangkutatásainak sorába az 1913-25-ig terjedő időszakban a Komárom-Esztergom megyei Jankovich-barlang micoquien kultúrája (a férfiak sajátos kőszerszámot, levél alakú hegyet használtak lándzsacsúcsként és/vagy húsoló és nyúzókésként), az 1922- ben kutatott Somogy megyei Ságvár-Lyukasdombbarlang felső paleolit leletei, valamint a bükki barlangok egész sora tartozik. Ezen munkáit a Barlangkutató Társulat alapító tagjaként végezte. Említésre méltó még az Avason feltárt kovakőbánya is, ahol franciaországi tanulmányai alatt elsajátított pattintott kő- és csontszerszámok területén szerzett igen alapos ismeretei segítették. A Bükk hegységben található ún. Kőlyuk II. barlang - tiszteletére - a Hillebrand Jenő-barlang nevet viseli [55]. A címben jelzett monográfia 89 oldalas könyv, amelynek előszavában a szerző leírja kutatásának célját. Eszerint a fogvizsgálatokat „minden eddig fölvetett alaktani szempontból végeztem a lehető legnagyobb tárgyilagossággal, s akkora anyagon (4000 koponya s 2000 állkapocs), ahogy azt előttem ily széles körben még senki sem tette. A kapott eredményeket igyekeztem lehetőség szerint százalékokban is kifejezni; ennek ily nagy vizsgálati anyagnál nagy fontossága van, mivel ilyen körülmények közt föltehetjük, hogy az így kapott eredmények a való értékeit már nagyon megközelítik, s mivel ezek egységesen áttekinthető adatokat szolgáltatnak.” Az Előszóban Hillebrand köszönetét mond Török Aurélnak, az egyetem rektorának, Entz Gézának a koponyatár vezetőjének, Szabó Józsefnek, a Stomatológia Klinika magántanárának és Gorjanovic Kramber-Érkezett: 2008. szeptember 29. Elfogadva: 2008. október 30.
