Fogorvosi szemle, 2008 (101. évfolyam, 1-6. szám)

2008-10-01 / 5. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 101. évf. 5. sz. 2008. 193-202.

Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Egészségügyi Kultúrtörténeti Tanszék* Wirtschaftsuniversität Wien Institut für Sozialpolitik**

Külföldiek fogorvosi kezelése Magyarországon

DR. BALÁZS PÉTER,* AUGUST OESTERLE**

Magyarországon az 1989-es rendszerváltozást követően fokozatos növekedést mutatott a célzottan fogorvosi ellátásra érkező külföldiek forgalma. Sajnálatos, hogy ezzel a jelenséggel, amelyet már a nemzetközi szakirodalom is „fogászati turizmus”-ként tárgyal, Magyarországon eddig egyetlen tudományos igényű vizsgálat sem foglalkozott. Jelen tanulmány készítői elsőként végeztek ilyen kutatást a leginkább érintett területeken, nevezetesen Budapesten és a nyugatmagyarországi régió három megyéjében. Az adatgyűjtés önkitöltős, hagyományos postai úton közvetített kérdőívekkel történt, Budapesten 20,65%-os, Nyugat-Magyarországon 25,34%-os válaszolási aránnyal. Az így kialakult minta először tárta fel a betegmigráció mennyiségi és minőségi mutatóit, illetve gazdasági jelentőségét. Nyugat-Magyarországon a külföldi páciensek 80,81 %-a Ausztriából érkezett, és ellátásuk minden ötödik praxis bevételének 40-100%-át képezte. Budapesten az országok szerinti megoszlás egyenletesebb képet mutatott. Az első helyet csaknem 10%-os részesedéssel (9,93%) az Egyesült Királyság foglalta el, azonban a főváros igen jelentős belföldi kereslete mellett a teljes külföldi forgalomnak sem igazolódott különösebb statisztikai jelentősége a fogorvosi ellátásban.

Kulcsszavak: fogorvosi betegmigráció, Budapest és Nyugat-Magyarország szerepe, külföldiek forgalmi arányai, gazdasági jelentőség

Bevezetés

A gazdaságtan a fogyasztók számára különböző előnyöket kínáló, de ezen előnyök vonatkozásában tetszés szerint nem telepíthető, úgynevezett nem-transzferábilis szolgáltatások esetében magától értetődőnek tekinti a fogyasztók migrációját. Egészségügyi szempontból különben a jelenség több ezer év óta ismert a helyhez kötött természeti gyógytényezők kapcsán. Újabban egy sajátos betegmigráció jelentkezett a fogorvosi ellátásban a szakmailag nem éppen hízelgő „fogászati turizmus”-nak (dental tourism) nevezett vándormozgalom kiterjedésével. Keresleti hajtóerőként az egyes nemzeti rendszereken belüli igen magas árak szerepelnek, de a hosszú várakozási időknek is hasonló a hatása. Kínálati oldalon a relatíve alacsony ár a vonzó tényező, a megbízhatóan jó minőségű kezeléssel párosítva. A forgalom zavartalanságához természetesen alapfeltétel a nemzeti határok átjárhatósága, elsősorban az ellátást keresők szempontjából. Gátolja a forgalmat, ha a komparatív pénzügyi előnyöket teljes egészében felemészti a páciensek lakóhelye és a szolgáltató székhelye közötti közlekedés, a szükségszerű járulékos költségekkel együtt. Amennyiben ezek mérsékelhetők, vagy a fogorvosi kezelés mellett más célok és előnyök is szerepelnek a kínálatban (pl. gyógyturizmus vagy rekreációs szolgáltatások), a piac természetesen tovább bővíthető.

Érkezett: 2008. július 8.

Elfogadva: 2008. július 23.

A fentiek alapján érthető, hogy a forgalom először a fenti feltételeknek optimálisan megfelelő határ menti régiókban alakult ki. Az Egyesült Államok polgárai Arizona, Kalifornia és Texas szövetségi államokból Mexikó határ menti városait keresték fel, majd a kiegészítő turisztikai szolgáltatások és csökkentett árú, úgynevezett fapados légi járatok bevonásával Argentína, Costa-Rica és Peru is megjelent a kínálatban. Hasonló alapon Ausztráliából Bangkok és a thaiföldi Pukhet vált kedvelt célponttá [7]. Kelet-Közép-Európa csak az 1980-as évek politikai enyhülése, majd az évtized fordulójának rendszerváltozásai után jelentkezett kínálati területként. Nagy-Britanniából ezért válhatott célponttá Bulgária, Horvátország, Magyarország, Románia és Lengyelország [7], Az Európai Unió bővítése 2004- ben és 2007-ben nyilvánvalóan újabb lendületet adott az üzletnek.

Magyarország kínálatát a tágabban értelmezett „határ menti” forgalomban kezdettől fogva Ausztria, Svájc és Németország vette igénybe, célterületként Győr- Moson-Sopron (GYMS), Vas és Zala megyével. A külföldi szaksajtó elsősorban a minőség kérdésében vizsgálódott. Egy 1999-ben megjelent svájci tanulmány például jelentős ingadozásokra hívta fel a figyelmet [3], Sőt, újabban még szakmai „feddésben” is részesültünk: „Nyugatról a felnőtt fogászati turisták keményvaluta ellenében teljes körű fogorvosi ellátást vásárolnak, a kozmetikai célú beavatkozásokat is beleértve,