Fogorvosi szemle, 2008 (101. évfolyam, 1-6. szám)
2008-10-01 / 5. szám
190 FOGORVOSI SZEMLE ■ 101. évf. 5. sz. 2008. A 30 gyermek és családja vizsgálata 7 testvérpáros és 8 szülő fog aplasiával való érintettségét fedte fel. A magzati időszakban bekövetkezett noxára utaló adatot nem kaptunk. jelenti, hogy a fogak keskenyedési tendenciája intenzívebb a hosszbéli csökkenésüknél [8]. A nyálmirigyek hypofunkciója következtében kialakult alacsonyabb nyálszekréciós ráta, az ezzel együtt *p<0.05, *'p<0.01 Kontroll 4. ábra. Vestibulooralis átmérők a maxillában *p<0.05, "p<0.01 12-r° JC ‘2 8 •Q> E 3 U) c ö j5 05 m Kontroll I-----1 Aplasias M. Mo n= (40,30) (40,37) (32,24) (34,24) (31,7) (37,35) (7,8) 5. ábra. Vestibulooralis átmérők a mandibulában Megbeszélés A fogak méretének főként maxilláris érintettsége öszszefügghet a hypoplasiás maxillával mint állcsontfejlődési rendellenességgel. A fogak mesiodistalis és vestibulooralis szélességét a fogzománc vastagsága határozza meg, így a teljesen előtört fogakon ez egy standard, egyénre jellemző érték [11], Az aplasiás fogazatban a meglévő fogak csíráinak érintettsége miatt alacsonyabb a celluláris mitotikus aktivitás, ami redukált méretekben mutatkozik meg [11, 12]. A fogak vestibulooralis irányban kifejezettebb mértékű méretbeli csökkenése a mesiodistalis mérettel szemben azt *p<0.05, **p<0.01 n=34 Kontroll Aplasias ** n=34 6. ábra. Sialometria eredménye járó csökkent antibakteriális hatás a páciens szájhigiénéje szempontjából bír káros hatásokkal, mert fokozott hajlamot mutathatnak ezen betegek a fogszuvasodásra vagy a gombás fertőzésekre. A mi tapasztalatunk szerint a megbetegedett fogak száma (DMF-T=1,73) jóval kevesebb volt ugyanezen korcsoport 4,3-as magyarországi átlagánál, melynek oka valószínűleg abban rejlik, hogy ezek a gyerekek rendszeres fogorvosi kontroll alatt állnak fogszabályozó kezelésük miatt. Az állcsontviszonyok teleröntgen analízissel történő meghatározásával egyértelműen kimutatható a redukált alsó arcmagasság, amellyel az aplasiás fogazató gyerekek fő harapási rendellenessége, a mélyharapás is részben összefügg. A másik fő harapási rendellenességet, az oldalsó palatinalis keresztharapást egy pseudoprogén állcsontviszonnyal magyarázhatjuk. A betegség polietiológiájú kórkép, számos gén mutációját kimutatták már, családi halmozódás is megfigyelhető. A pozitív családi anamnézis mindenképpen segítheti a munkánkat, a genetikai tanácsadás szükségessége és lehetősége is felmerül. A specifikus terhességi noxák kimutatására azért lehet szükség, mert növelik a betegség kialakulásának kockázatát. A csírahiányos állapot, az esetek nagy százalékában nem önálló jelenség, hanem az egész rágószervet és a szervezet egészét érintő tünetekkel jár együtt. Ezen tünetek korai felismerésével sokkal hamarabb juthatunk el a pontos diagnózishoz és az oly fontos,
