Fogorvosi szemle, 2008 (101. évfolyam, 1-6. szám)

2008-06-01 / 3. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 101. évf. 3. sz. 2008. 123 KÖNYVISMERTETÉS Michael A. Baumann-Rudolf Beer (szerk.): Endodontologie (Endodoncia) Farbatlanten der Zahnmedizin (A fogászat képes atlaszai) sorozat Georg Thieme, Stuttgart, 2007. Második, átdolgozott és kibővített kiadás. 407 oldal, 1976 ábra, 24 táblázat Ára: 279,95 € [D] / 287.80 € [A] / 465 CHF Fellapozva a könyvet, rögtön szembetűnik atlasz jelle­ge: sok benne a kép és az ábra, kevesebb a szöveg. Az első főrész - Alapok - fejlődéstani és szövettani ismertetéssel kezdődik, melyek nélkül a mű szakmai szempontból hiányos lenne, azonban elég rövid és tö­mör ahhoz, hogy a szövettan iránt kevésbé érdeklő­dők is elolvassák. Ezután a caries, a pulpa és a peria­picalis tér megbetegedéseinek patológiáját tárgyalja. Hiányoltam a kondenzáló ostitis, az akut- és krónikus periapicalis abscessus leírását. A mikrobiológiai isme­retek közül kiemeli a klinikum számára fontos adatokat. Részletesen sorra veszi a szokásosan alkalmazott diagnosztikai módszereket az anamnézistől a radio­lógiai vizsgálatig, melyet külön alfejezetben tárgyal a gyakorló fogorvos szemszögéből. A modern képalko­tó eljárásokat az anatómia alfejezetben ismerteti. Az egyes fogak anatómiáját tekintve nem említi az egyes fogakban lévő gyökércsatornák átlagos hosszát, sze­repel viszont egy táblázat, amely az egyes fogcsopor­toknál mért átlagos gyökércsatorna-átmérőket tartal­mazza. A hangsúly a csatornák számán és a beme­­netek megtalálásán van, a sorozatképek jól mutatják lépésről lépésre, hogyan lehet azokat megfelelően fel­tárni. Megemlít speciális eseteket is. Az érzéstelení­téssel kapcsolatos tudnivalók sem maradtak ki könyv­ből. Fontos és hasznos az előző kiadásban még nem szereplő Endodonciai elsősegély című fejezet. Ebben az esetben is a kezeléseket lépésenként mutatja be. Műszerek és anyagok című második főrészben rövi­den a hagyományos acél műszerekkel, részletesen a nikkel-titán ötvözetből készültekkel foglalkozik. Olvas­hatunk az átöblítés, szárítás, gyógyszeres lezárás so­rán használatos anyagokról is, és nem marad ki sem a hang- és ultrahang frekvencián működő eszközök, illetve a laser endodonciai alkalmazása sem. Gyakor­lat számára fontos tanácsokat kapunk a guttapercha­­pointok használatáról. Az utolsó alfejezet címe - Re­vízió - nem teljesen fedi a tartalmat, itt ugyanis a re­vízió során alkalmazható anyagokról és eszközökről van csak szó. Gyökérkezelés című harmadik főrész négy alfejezetből áll. Az első a kofferdam használatát ismerteti. Ez nagyon jól megírt fejezet, de hiányolom az újabb típusú kofferdamok ismertetését. A második alfejezet témája a trepanatio, amelyet lépésről lépésre bemutat, de kitér arra is, hogy a kezelés megkezdése előtt a destruált fogakat hogyan kell felépíteni, és mi­lyennek kell lennie a megfelelő ideiglenes lezárásnak. Hasznos lehet az obliterált csatornabemenet, illetve a gyökércsatorna átjárhatóvá tételének részletesen illusztrált eljárását tanulmányozni. Külön alfejezetet szentel a mikroszkóp használatának az endodonciá­­ban, ami nemcsak a láthatóságot javítja, hanem a mun­ka ergonómiájára is kedvező hatással van. Ezen túl az endodonciai beavatkozások lehetőségeit is meg­változtatja. Olvashatunk a mikroszkóp felépítéséről, használatáról, előnyeiről és a megfelelő készülék ki­választásáról is. A munkahossz meghatározása a gyö­kérkezelés egyik legfontosabb lépése, ezért igen hasz­nos az erre szolgáló módszerek, valamint azok előnyei­nek, hátrányainak ismertetése. Az összefoglalásban ezen eljárások együttes alkalmazása mellett száll sík­ra. A negyedik fejezet címe: A gyökércsatorna pre­parációja. A kézi tágításról két és fél sorban ír, amit hosszadalmas és alkalmasint körülményes eljárásnak tart. Ismerteti röviden a gépi tágítás történetét is. Szá­mos típust bemutat ebben a fejezetben. A Ni-Ti tágí­­tókkal a legnagyobb probléma az, hogy beletörhetnek a csatornába. Külön alfejezet szól a kristályszerkezet és a műszertörés összefüggéseiről, valamint a műszer­törések fajtáiról. Számos Ni-Ti tágítórendszert részle­tesen is ismertet ebben a részben, és a szerzők egyér­telműen a gépi tágítás mellett teszik le voksukat. Majd leírják a Ni-Ti tágítókkal végzett tágítás „hibrid-koncep­cióját”. A szerzők leszögezik azt is, hogy az esetek különbözősége miatt nincsen egy univerzálisan alkal­mazható eszköz és technika, ezzel szemben az adott csatorna anatómiai viszonyai alapján kell a megfelelő műszert és módszert kiválasztani. Külön alfejezet tár­gyalja a „hibrid-koncepció” korlátáit, felsorolják azokat a komplikált eseteket, amikor a - könyvben egyálta­lán nem ismertetett - kézi tágítással kell a preparáci­ót elvégezni. A csatorna tisztítása kapcsán megemlí­ti a már korábban említett átöblítő-szereket. Ismertet egy speciális, nem műszeres preparációs eljárást is. A gyökértömés című ötödik fejezetben a tankönyvek­ből már jól ismert módszerek leírását találhatjuk meg, igen alaposan illusztrálva. Ismét megemlítik a koroná­­lis zárás fontosságát, mert a rosszul záró ideiglenes vagy végleges tömés/korona a gyökérkezelés sikeres­ségét súlyosan veszélyezteti. A hatodik fejezetben -

Next

/
Thumbnails
Contents