Fogorvosi szemle, 2008 (101. évfolyam, 1-6. szám)
2008-06-01 / 3. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 101. évf. 3. sz. 2008. 119-120. 119 Összefoglaló az „International Association of Oral and Maxillofacial Surgeons Futures” chicagói konferenciájáról 2008. április 3-4-én rendezte meg a Maxillofaciális Sebészek Nemzetközi Társasága Chicagóban második stratégiai, a szakma jövőjét meghatározó konferenciáját, melyen valamennyi földrészről, a világ 32 országából vettek részt hivatalosan meghívott vezető szakemberek. A konferencia kitűzött célja volt: a globalizáció hatásának feltárása az egészségügyre, a globális egészségmegőrzés áttekintése, az arckoponyái sebészet jövőbeni irányának meghatározása, a képzés felmérése, az ellátás egyenetlenségeinek megszüntetése és a kedvező image kialakítása, illetve az ezekből adódó feladatok meghatározása. A konferencia megpróbálta előre jelezni a 21. században létrejövő változásokat és azok általános hatását az egészségügyre. A megbeszélés közösen meghallgatott előadásokkal kezdődött, valamennyi jelenlévő delegált aktív közreműködésével. A közös megbeszélést követően témák szerinti, később földrészenként kialakított kiscsoportos megbeszélések következtek. A megtárgyalt témákat végezetül összegző és egyben javaslattevő megbeszélés zárta. A fő témák és konklúziók- A világ népességének növekedése és átrendeződése: Jelenleg kb. 6,5 milliárd ember él a Földön, közülük csupán 1,1 milliárd él a fejlett (OECD) államokban, 4,5 milliárd az erősen fejlődőkben (tipikus példa India és Kína) és 900 millió a fejletlen államokban. A népesség átrendeződése a korfán is jelentkezik, mivel a fejlett államok elöregedő társadalma stagnáló vagy csökkenő lakosságszámot jelent, melyből komoly gazdasági, szociális feszültségek származnak. Ez a kedvezőtlen tendencia nem fenyegeti a fejlődő államokat, sőt a népesség és a gazdaság dinamikus fejlődésének erőátrendeződésével fog járni. Nagy a veszélye a fejlett világ versenyképtelenné válásának, ami súlyosan hat az egészségügyi ellátásra is, mely finanszírozhatatlanná válhat.- Az egészségügyi ellátás változásai: A fejlett országok elöregedő társadalmai egyre többet költenek egészségügyi ellátásra. Ezen országokban az egészségügyi kiadás 3449 dollár/fő/év, a fejlődőkben 280 dollár, míg a fejletlenekben 30 dollár. A fejlett államokban meglévő drága egészségügyet ezenkívül még a várólista is jellemzi, így válnak lassan versenyképtelenné ezen országok. Az ezt felismerő fejlődő államok fokozatosan teret nyernek a globális egészségügyi ellátásban. Az általuk alkalmazott taktika első lépése a szakembereik képzése USA vagy Európa neves egyetemein, majd ezeknek a képzés utáni repatriálása. A következő lépés modern, új kórházak, ellátóhelyek építése, felszerelése, majd a nemzetközi akkreditáció megszerzése. A fejlesztések kisebb részben állami, nagyobb részben magántőkéből valósulnak meg. A jól felszerelt, megfelelő szakembergárdával ellátott, akkreditált intézmények minőségi ellátást nyújtanak alacsony árakkal, és létrehozzák az egészségügyi turizmust. Az ilyen turizmus a fejlett államok számára komoly gazdasági hátránnyal, a fejlődőknek viszont jelentős gazdasági előnyökkel jár. Az egészségügyi turizmus tömegei a fejlett államok széles középosztályából kerülnek ki. Az ellátási palettán ma már nemcsak a régi elektív kozmetikai műtétek szerepelnek, hanem ortopédiai, szívsebészeti, onkológiai és transzplantációs műtéti kezelések is, várólista nélkül. Az árak óriási különbségeket mutatnak: csípőprotézis: USA = 43 000, India = 9 000, angioplasztika: USA = 57 000, India = 11 000, mandibula fractura: USA = 6242, India = 300, dentalis implantatum: USA = 2000, India = 850 dollár. A 2006-os évben csak az Egyesült Államokból 500 000 páciens kapott fejlődő államokban ellátást. A betegszám évente kb. 20-30%-kal nő. Ma az „egészségügyi turizmusban” számítások szerint évi 60 milliárd dollár van.- Az „Arc- Állcsont- és Szájsebészet” jelenlegi helyzete és jövőbeni teendői'. A szakmában dolgozó orvosok korösszetétele kedvezőtlen, mivel 60%-uk 50 évnél idősebb és mindössze 5% a 33 év alatti szakember. A nyugdíjba vonulás törvényei Európában a legszigorúbbak, míg pl. Észak- Amerikában ezek elhanyagolhatóak, így a jövőben Európában ellátási gondok keletkezhetnek. Az orvosok Európában 90%-ban fogorvosi és 65%ban általános orvosi képesítést is szereztek, míg Észak- Amerikában ez az arány 100% : 20%. Európában a kollégák döntő többsége (88%) az arckoponyái sebészet egész vertikumát (fejlődési rendellenességek, orthognat műtétek, traumák, daganatok, gyulladások stb.) műveli, ami még Ázsiára, Latin-Amerikára is jellemző, amíg Észak-Amerikára inkább egy szűkebb spektrum (kb. a mi dentoalveolaris sebészetünk) jellemző a többségre. A szakmai képzésben, valamint az ismeretek szinten tartásában a felmérés a szakfolyóiratokat találta a legfontosabbnak, majd a kongresszusokat, míg az internet csak ezek után következett. A Föld lakosságának tájékozottsága szakmánk tevékenységéről rendkívül hiányos, mivel a többség a fogak eltávolítását tartja kompetenciánknak.
