Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)

2007-04-01 / 2. szám

79 FOGORVOSI SZEMLE ■ 100. évf. 2. sz. 2007. sát jelenti a foramen mentale mögötti területen. Esze­rint: C1: az endostealis határ egyenletes, mindkét oldalon élesen kirajzolódik; C2: az endostealis határvonal félhold alakú hiányokat mutat (resorptio semilunaris), vagy elhatárolódott corticalis szigetek látszanak (egy-három rétegben) egyik vagy mindkét oldalon; C3: a corticalis réteg kitejedt kortikális szigeteket tar­talmaz, és határozottan porózus szerkezetet mu­tat (2. ábra). Az index és a mérhető csontsűrűség (BMD - bone mineral densitiy) közötti szignifikáns összefüggést szá­mos tanulmány igazolta [1,9, 10, 16], Lekholm [24] a csontminőséget négy típusra osztot­ta fel: I. típus: homogén kortikális állomány, II. típus: széles kortikális réteg velőűrökkel, III. típus: vékony kortikális réteg, jól ábrázolódó trabe­­kuláris szerkezettel, IV. típus: nagyon vékony kortikális réteg, kevésbé jól ábrázolódó trabekuláris szerkezettel. Horner [10] és munkatársai az előzőekben említett mindkét kvalitatív indexet vizsgálták 40 fogatlan sze­mély esetében. A munka során DEXA készülék segít­ségével mérték a csontdenzitást. Eredményeik szerint a megfigyelt BQI és MCI szignifikáns összefüggést mu­tat a mért értékekkel, amit Klemetti és Kotmakov [16] rotikus és egészséges emberek között. Eredménye­ik szerint a két csoport között számos átfedés van, és egyértelműen csak a csonttömeg mutatott különbsé­get. Periodontális területeken végzett méréseik alap­ján nem találtak eltérést a két csoport között. A panoráma-felvételeken méréseket a mandibula premoláris -moláris régiójában végeznek azért, mert a front területekre a nyaki gerinc, az angulusra pedig az ellenoldali szellemképek vetülnek. Kisfilmes felvéte­lek esetén már 7 százalékos csontveszteség is kimutat­ható [19]. A módszer érzékenysége tovább növelhe­tő a lágyrészárnyékok szubtrakciós kiküszöbölésével. Megfelelő elhelyezéssel még egyes periodontális fo­lyamatok is jól leírhatók. Erre használják a módosított szárnyas filmeket, amelyekre felragasztják a különbö­ző vastagságú fémeket. Mivel azonban a vastag leme­zek nehezen applikálhatok, Yang [34] és munkatársai ennek kiküszöbölésére akrilátba ágyazott báriumszul­fátot alkalmaztak. Az így kapott 12x4x5 milliméte­res tömböket egybefoglalva erősítették a filmtartóhoz. Párhuzamos technikát alkalmazva a tömbök sugárel­nyelése standardnak tekinthető. Az expozíciót követő­en a filmen a tömbök területén mért denzitást össze­vetve, korrelációs görbét kapunk, amely által a továb­biakban mért sűrűségi értékek a kalibrációs anyaggal összevethetők, és az expozíciós különbségek illetve filmkidolgozási hibák kiküszöbölhetők. Bárium-szulfát felhasználása során a szerzők a különböző rétegek a b c 2. ábra. C1 : az endostealis határ egyenletes, mindkét oldalon élesen kirajzolódik (a). C2: az endostealis határvonal félhold alakú hiányokat mutat (resorptio semilunaris), vagy elhatárolódott corticalis szigetek látszanak egyik vagy mindkét oldalon (b). C3: a corticalis réteg kiterjedt kortikális szigeteket tartalmaz és határozottan porózus szerkezetet mutat (c) [31]. tanulmánya is megerősít. A csontszerkezet fogászati implantológiai jelentőségét hangsúlyozza Engquist és Jaffin [5, 11] akik a IV. típusú csont esetében maga­sabb sikertelenségi arányt írtak le. A fogászati panoráma-felvételek is felhasználhatók az osteoporosisra hajlamos egyének időben történő szű­résére, mivel az anamnézis és az elkészült felvételek említett speciális értékelése segítséget nyújt abban, hogy mely betegeket kell a továbbiakban osteoporosis szakrendelésre irányítani [29, 31]. Kribbs [20, 21] és munkatársai a mandibularis csonttömeget, csontvas­tagságot és a denzitást hasonlították össze osteopo­között lineáris összefüggést találtak. Réz-lépték fel­­használásakor Knezovic-Zlataric [17] a harmadfokú polinomnak megfelelő összefüggést írt le. Látható, hogy a csontszerkezet klinikailag is értékel­hető tulajdonságait kiterjedten és számos megközelí­tésben vizsgálják. A denzitometriai módszerek egyre pontosabb információt nyújtanak a csontok ásványi­­anyag-tartalmára vonatkozóan. így a klinikai vizsgála­tok és laboreredmények mellett a hagyományos rönt­genfelvételek alapján végzett denzitometria is növek­vő jelentőségű a csontszerkezet megváltozásával járó kórképek diagnózisában.

Next

/
Thumbnails
Contents