Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)

2007-04-01 / 2. szám

68

FOGORVOSI SZEMLE ■ 100. évf. 2. sz. 2007.

loblastos fibroma vagy ameloblastos fibroodontoma, nem szükséges radikális sebészi kimetszésre törekedni.

Az ameloblastos fibroma és az ameloblastos fibroodontoma sebészi terápiáját illetően a szakirodalomban egységes álláspont, hogy a tumor körülírt eltávolítása állcsontrezekció nélkül is kielégítő terápiás eredményt ad [7, 14], Ugyanakkor a vélemények némileg megoszlanak a recidívaarányt illetően [3]. Az eltérő klinikai eredmények magyarázata feltehetően az alkalmazott sebészi technikák különbségeiben keresendő [10], Kisebb elváltozások esetében a mandibula módosított blokk-rezekciója ajánlott, ügyelve a mandibula corpus folytonosságának megtartására. Ezáltal az eredmények tovább javíthatók.

Ameloblastos fibromás és ameloblastos fibroodontomás esetekben a hosszú távú posztoperatív kontroll a tumorrecidíva korai felismerését célozza. A reoperáció ilyenkor javítja a teljes rehabilitáció esélyét.

A benignus odontomát több szerző jellegzetes fejlődési rendellenességnek tartja [6]. Ezek a hamartomák általában a 20 évnél fiatalabb betegeknél, az odontogenezis időszakában alakulnak ki. Klinikailag az odontomák jellemzően kicsik, nem okoznak sem tüneteket, sem panaszokat, és csak rutin radiológiai vizsgálat során ismerhetők fel. Más esetekben a fogzás zavarai (perzisztáló tejfogak, fogáttörési zavarok) hívják fel a figyelmet az elváltozásra [17], A tumor sebészi eltávolítása ellenére a fogáttörés súlyosan károsodhat. Az előrehaladott, több centiméter átmérőjű odontomák viszonylag ritkák és klinikailag észlelhető állcsontdeformitást vagy -duzzanatot okozhatnak [11],

Szövettanilag a korai szakaszban az odontomákban változatos mennyiségű, proliferáló odontogén epithelium és mesenchyma látható. Ebben a stádiumban a szövettani kép nagyon hasonló a lágy ameloblastos fibromáéhoz [9, 16]. A klinikai diagnózis ilyenkor a tumor kis méretére és a jellegzetes lokalizációra alapozható, mivel az áttörésben visszamaradt fogak occlusalis felszínéhez közel helyezkedik el. Keményszövet az előrehaladott complex odontomákban jelentkezik. Érett compound odontoma esetében a kicsi, fogszerű, meszes képletek könnyen felismerhetők a röntgenfelvételen vagy a sebészi beavatkozás során [6, 15, 17], A complex odontomák klinikai diagnózisa már nem ennyire egyértelmű. Radiológiailag más kemény fogszövetet vagy csontot képző tumor lehetősége is felvetődik; jellemzően ilyen az ameloblastos odontoma, az ameloblastos fibroodontoma, valamint más, nem odontogén eredetű csonttumorok. A complex odontomák szövettani képét a tubuláris dentinállomány és zománcmátrix vagy éretlen zománcelemek keveréke uralja. Alkalmanként pulpaszövet és cementállomány is felismerhető [6].

Az odontomák sebészi ellátása konzervatív enukleáció. Az elváltozás recidívája rendkívül ritkán fordul elő [6, 17],

Bármely, gyermek- és serdülőkori fogzászavarral vagy állcsont-deformitással járó kórkép esetében nagyon fontos a körültekintő radiológiai vizsgálat. A lassan növekvő tumorok korai eltávolításával megelőzhetők a súlyosabb állcsontdeformitások és a komoly orthodonciai problémák [6, 11, 15].

Irodalom

1. Amado CS, Gargallo AJ, Berini AL, et al: Review of odontoma. Presentation of an europted complex odontoma. Med Oral 2003; 8: 366-373.

2. Bernaerts A, Vanhoenacker FM, Hintjens J, et al: Imaging approach for differential diagnosis of jaw lesions: a quick references guide. Organe de la Société Royale Belge de Radiologie 2006; 89: 43-46.

3. Chen Y, Li TJ, Gao Y, et al: Ameloblastic fibroma and related lesions: a clinicopathologic study with reference to their nature and interrelationship. J Oral Pathol & Med 2005; 34: 588-595.

4. Cildir SK, Sencift K, Olgac V, et al: Delayed eruption of a mandibular primary cuspid associated with compound odontoma. J Contemporary Dent Pract [Electronic Resource] 2005; 6: 152-159.

5. Darling MR, Daley TD: Peripheral ameloblastic fibroma. [Review] [8refs] J Oral Pathol & Med 2006; 35: 190-192.

6. Delbem AC, Cunha RF, Bianco KG, et al: Odontomas in pediatric dentistry: report of two cases. J Clin Pediatr Dent 2005; 30: 157- 160.

7. Dhanuthai K, Kongin K: Ameloblastic fibro-odontoma: A case report. J Clin Pediat Dent 2004; 29: 75-77.

8. Duvigneaud S, Tant L, Loeb I, Kampouridis S, Dargent JL, Gomez- Galdon M, Vilbi M, Van Reck J: Mandibular ameloblastic fibro-odontoma. [ FrenchJ Revue de Stomatologie et de Chirurgie Maxillo-Faciale 2004; 105: 223-226.

9. Gardner DG: The mixed odontogenic tumors. Oral Surg 1984; 58: 166-168.

10. Hawkins PL, Sadeghi EM: Ameloblastic Fibro-odontoma: Report of Case. J Oral Maxillofac Surg 1986; 44: 1014-1019.

11. Mupparapu M, Singer SR, Rinaggio J: Complex odontoma of unusual size involving the maxillary sinus: report of a case and review of CT and histopathologic features. Ouintessente International2004; 35: 641-645.

12. Sivapathasundharam B, Manikandhan R, Sivakumar G, et al: Ameloblastic fibro odontoma. Indian J Dent Res 2005; 16: 19-21.

13. Skiavounou A, Iakovou M, Kontos-Toutouzas J, et al: Intra-osseous lesions in Greek children and adolescents. A study based on biopsy material over a 26-year period. J Clin Pediatr Dent 2005; 30: 153-156.

14. Suba Zs, Szabó Gy, Szemenyei K, et al: Clinical and pathological features of mixed odontogenic tumors (ameloblastic fibroma and ameloblastic fibro-odontoma). Fogorvosi Szemle 1988; 81: 111-118.

15. Tarján I, Gyulai SG, Soos A, et al: Tuberculate and odontoma type supernumerary teeth. J Cranoifac Surg 2005; 16: 1098-1020.

16. Trodahl JN: Ameloblastic Fibroma: A Survey of Cases From the Armed Forces Institute of Pathology. Oral Surg 1972; 33: 547-558.

17. Zoremchhingi JT, Varma B, Mungara J: A compound composite odontoma associated with unerupted permanent incisor - a case report. J Indian Soc Pedodont & Prevent Dent 2004; 22: 114-117.