Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)
2007-02-01 / 1. szám
29 FOGORVOSI SZEMLE ■ 100. évf. 1. sz. 2007. ISO 604: 2003-as szabvány szerint végeztük. A kapott eredményeket Post Hoc Test felhasználásával elemeztük. Az általunk megadott nyomási modulus meghatá-1. kép. Nyomószilárdság mérése INSTRON típusú berendezésen rozásának menete megegyezik az irodalomban fellelhető Young-modulus számítási módszerével. Eredmények Eredményeinket a 3. ábra szemlélteti. Az 1. gél (90% HEMA: 10% PEG-DMA) nyomószilárdságát találtuk a legkisebbnek (0,0475 ± 0,0117 MPa), az 1. és 2. (75% HEMA: 25% PEG-DMA)(0,082 MPa ± 0,0368) minta között szignifikáns különbséget nem találtunk (p=0,277). ság értékeit találtuk a legnagyobbnak (0,2163 MPa ± 0,0546), amely a 4. gél kivételével (p=0,089) mindegyik mintától szignifikánsan eltér (//. táblázat). A nyomási modulus átlagértékeit a III. táblázatban foglaltuk össze. Látható, hogy a 90% HEMA-t és 10% PEG-DMA-t tartalmazó gélek nyomási modulus értékét találtuk a legkisebbnek, és a térhálósító komponens mennyiségének növelésével ez az érték monoton növekedett. Megbeszélés A hidrogélek biokompatibilis és biostabilis tulajdonságaiknak köszönhetően gyakran alkalmazott anyagok. Az irodalomban fellelhetőek például duzzadását, zsugorodását, rugalmassági modulusát, s ezen tulajdonságainak egymáshoz való viszonyát, a környező oldat pH-jától és a gél összetételtől való függését vizsgáló tanulmányok [12]. Egy szingapúri tanulmány a hidrogél belseje és az azt körülvevő oldat között kialakuló ioneloszlásból adódó ozmotikus nyomás hatására létrejövő duzzadási kinetikát vizsgálja a környező folyadék pH-jának függvényében [11], A Wisconsin-Madison Egyetemen szintén a hidrogélek alapvető mechanikai tulajdonságait tanulmányozták. Azt találták, hogy a hidrogél szerkezete meghatározza a duzzadás mértékét, a makroszkopikus struktúra egy lassabb, órákig, napokig tartó duzzadást eredményez, míg a mikrostruktúra esetén ugyanez mindössze néhány percet, illetve másodpercet igényel. Emellett a duzzadást pH-függőnek is találták, hiszen vizes közegben a gélek magas pH-n duzzadnak, alacsony pH-n pedig zsugorodnak [9], Egy dél-amerikai felmérés kalciumtartalmú alginátot (egymásba hatoló térhálók) tartalmazó poli-N-izopropil-akrilamid hidrogélek nyomási szilárdságát vizsgálta különböző hőmérsékleteken. Azt találták, hogy az alginátot nem tartalmazó akrilátétól jelentősen magasabb nyomószilárdsági értékeket tapasztaltak, mind a hőmérséklet, mind az alginát mennyiségének növelésével [12]. Egy olasz kutatócsoport a szkleroglükánból (mikrobiális, nem ionos poliszacharid) szintetizált gélek mechanikai tulajdonságait tanulmányozta különböző polimer koncentrációk függvényében. Az általános I. táblázat A HEMA és a PEG-DMA százalékos megoszlása az egyes mintákban Mintaszám: 1-gél 2. gél 3. gél 4. gél 5. gél HEMA%: PEG-DMA% 90%: 10% 75%: 25% 50%: 50% 25%: 75% 10%: 90% A 3. gél (50% HEMA: 50% PEG-DMA) nyomószilárdsága (0,1653 MPa ± 0,0462) szignifikánsan különbözik (p=0,000) a 2. gél nyomószilárdságától, ám nem szignifikáns (p=0,995) az eltérés a 4. gél (25% HEMA: 75% PEG-DMA) értékeihez képest (0,1719 MPa ± 0,0271). Az 5. gél (10% HEMA: 90% PEG-DMA) nyomószilárdkeménységet, adhéziós és kohéziós erőket vizsgálva azt találták, hogy valamennyi tulajdonság az összetétel függvénye. A kohéziós erő, valamint az általános keménység a polimer koncentrációjának 2%-ról 4%-ra történő emelésével közel háromszorosára emelkedett. Az adhéziós erőnek a polimer-összetétellel való nőve-
